A NATO által elvárt képességeket nemcsak fegyverzet vásárlása útján tudjuk teljesíteni, hanem jól végiggondolt hadiipari befektetések révén is – minderről Maróth Gáspár védelmi beszerzésekért felelős kormánybiztos beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjúban. Azt is elmondta, a fegyvergyárak Magyarországra települése nagy szenzációnak számít a szakmában, mint ahogyan az is érzékelhető, a haderőfejlesztési programunk végrehajtása pedig olyan elismerést hozott az elmúlt évek során, ami sok más ország számára is bevallottan követendő példát jelent. Hozzátette: amit a Gyurcsány-kormány az ország védelmi képességeinek tekintetében maga mögött hagyott, az sokkoló volt.
Megszületett a magyar történelem legnagyobb védelmi beszerzése – ilyen és ehhez hasonló hangzatos szalagcímekkel jelentek meg beszámolók, miután az innovációs és technológiai miniszter és védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos bejelentette: vegyesvállalatot alapított Magyarország a német Rheinmetall-lal és hazánk hamarosan elkezdi gyártani a világ egyik legmodernebb gyalogsági harcjárművét, a Lynxet. Ez valóban ekkora szenzációnak számít?
Aki nem ebben az iparágban mozog nap mint nap, annak kevésbé nyilvánvaló, hogy az elmúlt évszázadokban minden ipari forradalomnak a motorja a hadiipari fejlesztések voltak. Kormányok komplex iparágak megteremtését is ezzel indították. Elég csak megnézni, hol tart ma az amerikai űripar, a SpaceX és hasonló vállalkozások tekintetében. Ebben a fejlődésben az azóta hírhedtté vált csillagháborús fegyverkezési program is komoly szerepet játszott. Akkor sokan kinevették ezt, pedig egy tudatos iparfejlesztési koncepció volt. Csak azt tudom mondani, amit Palkovics miniszter úr is sokszor kifejtett nekem: lehet, hogy látványra egy ilyen harcjármű gyár nem egy olyan robotizált, patikatisztaságú üzem, mint amit Győrben és Kecskeméten megszoktunk, az alkalmazott technológiában mégis nagyságrendi ugrást fog jelenteni. A másik kevésbé közismert tény, hogy az iparágak között a hadiipar a legkevésbé mobil. Sok nagy gyár most is ott van, ahová 100-150 éve telepítették. Itt nem a korszellem és múló divatok szerint váltogatják a telephelyeket. Az elmúlt három évben elindított gyáraink tekintetében is több évtizedes kitekintéssel számolunk. Az a tény, hogy ezek a gyárak jelen pillanatban a világ hadiipari térképén semmi jelentőséggel nem rendelkező Magyarországra települnek egymás után, valóban nagy szenzációnak számít a szakmában.
Csak az elmúlt két évben négy szállító repülőgép, harminchat helikopter, negyvennégy élvonalba tartozó – egyenként durván 2,5 milliárd forintba kerülő – Leopard 2A7+ harckocsi és huszonnégy korszerű önjáró löveg vásárlását jelentette be a Magyar Honvédség, ez pedig tényleg nagy ugrásnak számít ahhoz képest, amit az elmúlt harminc év alatt láthattunk a magyar haderőnél. Mit gondol, tudatosan építették le a magyar hadsereget a balliberális kormányzat ideje alatt?
Nem tisztem, hogy a történelmi következtetéseket levonjam, még kevésbé, hogy mások szándékait helyettük elemezzem, de a tények önmagukért beszélnek. Amit a Gyurcsány-kormány az ország védelmi képességeinek tekintetében maga mögött hagyott, az sokkoló volt. Ez nagymértékben kijelölte stratégiai lépéseink sorozatát. A haderőfejlesztés, bármilyen furcsán is hangzik, az ország gazdaság stabilitásának helyreállításával indult. A valódi haditechnikai fejlesztésekre csak ezt követően, a második fázisban kerülhetett sor. Kevésszer hangzik el, de köszönet illeti a magyar honvédség egészét, hogy méltósággal és fegyelmezetten kitartott, amíg forrásainak egy jókora részét átmenetileg a gazdaság rendbetételére kellett fordítanunk.
Az “Orbán-kormány fegyverkezik”–szlogent előszeretettel párosítják azzal a gondolatkörrel, hogy ezt az összeget a gyermekorvosi szakellátásra fordíthatnák, na és természetesen a korrupció sem hiányozhat a repertoárjukból. Amikor ilyen cikkel találkozik, mi az első gondolat, ami felvillan önben?
Határozottan szögezzük le, semmilyen korrupció nincs a beszerzéseinkben. Nem hiszem, hogy ezek az aggályok valós tényekből fakadnának, inkább a napi politikai csatározások torzszüleményeinek tartom mindezt. Ha valaki nem érti meg, hogy Európa ezen szegletében mennyire fontos a béke közös fenntartása, annak azt javaslom, vegye elő a történelemkönyveit. Nem egészen értem, hogy aki az erre fordítandó fejlesztéseinket és kiadásainkat szemforgató módon szembeállítja a gyermekorvosi ellátás fejlesztésével, milyen indíttatásból jut erre az abszurd következtetésre. Hacsak nem a Nyugat-Európában egyre hangsúlyosabban jelentkező zsigeri hadsereg- és katonaellenes politika útján jár. A régióban lezajlott összes fegyveres konfliktus évtizedekkel, vagy akár még többel vetette vissza az itteni népeket a fejlődésben. A világ más részeivel szembeni lemaradásunk sokszor ezeknek a háborúknak a következménye volt. Elemi érdekünk az itt élő más népekkel, hogy a sorsunkat magunk rendezzük.
Már fegyvergyárat is vásárolt Magyarország, igaz, ez Ausztriában található. Miért van szüksége hazánknak saját fegyvergyárra? Háborúra készülünk?
A NATO által előírt haderőfejlesztés extrém terheket ró egy olyan országra, mint Magyarország. Azonban a szervezet által elvárt képességeket nemcsak fegyverzet vásárlása útján tudjuk teljesíteni, hanem jól végiggondolt hadiipari befektetések révén is. Ez sokkal költséghatékonyabb és egy, a magyar gazdaságot élénkítő módja a védelmi szektor fejlesztésének. Ezért vettük meg az osztrák gyárat, illetve hajtunk végre további beruházásokat is. Ami a kérdése második részét illeti, a háború kétoldalú dolog. Magyarország kormánya biztosan nem folytat agresszív politikát, de ebben a régióban ez sajnos nem mondható el mindenkiről. Egyébként ezekre a valós veszélyekre hívják fel a NATO és más elemző szervezetek is hangsúlyosan a figyelmünket. A haderőfejlesztéssel arra is fel kell készülnünk, hogy semmilyen történelmi fordulat se érjen váratlanul minket a jövőben.
Ön az, aki a beszerzésekről dönt. Milyen szempontrendszer figyelembevételével és milyen stratégia alapján gondolja át a haderőfejlesztést? Egy átlagember számára valószínűleg már az sem egyértelmű, hogy pontosan mit is jelenthet védelmi beszerzésért felelős kormánybiztosi pozíciót betölteni. Nyilván elsőként az a kép ugrik be, hogy egy íróasztal mögött ülve fontos döntéseket hoz, de azért talán ez mégsem csak erről szól…
Fontos leszögezni, hogy mire hozzám eljutnak a folyamatok, már döntések egész sorozatán vagyunk túl. Például az, hogy a haderőfejlesztésnek melyek a stratégiai elemei vannak, és azok milyen szempontok szerint valósulnak meg, rendkívül komoly katonai tervező munka előzi meg. Ez számomra már kész keretrendszert biztosít. Amit az én csapatom ehhez hozzá tud tenni, az az, hogy ezeket a beszerzéseket hozzáigazítjuk a legmodernebb ipari, szövetségi és nemzetközi, stratégiai környezethez. Bár sokat ülök íróasztal mögött is, valójában az én felelősségem az, hogy biztosítsam a résztvevő szakemberek számára a lehető legszélesebb nemzetközi kitekintést a gyárlátogatásoktól kezdve az olyan minősített információkig, melyeket még szövetségesek sem szoktak gyakran megosztani egymás között. Ebben a tekintetben nagy munka áll mögöttünk, és haderőfejlesztésünk révén nemcsak a NATO-n belül kaptunk elismerést, hanem az ipari szereplők részéről is. A haderőfejlesztésben hozott döntéseink messze túlmutatnak az országhatáron, és fontos piaci értéket képviselnek ipari partnereink számára. Ma több, nálunk fajsúlyosabb ország is figyeli a mi haderőfejlesztési programunkat. Sok elismerést kapok külföldi kollégáimtól, a különböző országok fegyverzeti igazgatóitól. Elmondják, hogy évek óta gondolkodnak azokról a megoldásokról, melyeket mi az elsők között valósítunk meg. Nagyon nagy, koordinált csapatmunka folyik a honvédség, a honvédelmi minisztérium, az ITM és a kormánybiztosi titkárság munkatársai között. Ebben a munkában a titkárságom irányítása alá tartozó Védelmi Beszerzési Ügynökség látja el a végső koordinatív szerepet. Az a tény, hogy nálunk – szemben más országokkal – egyetlenegy döntésünket sem vitatták az ipari szereplők, komoly visszaigazolás az itt dolgozó emberek teljesítményével kapcsolatban. Időnként érzékelek csak egy-egy elkeseredett próbálkozást, hogy a beszerzéstől elesett cégek politikai szereplőkön keresztül próbálnak meg zavart kelteni, de ezeket a próbálkozásokat nem tartom számottevőnek, a szakmaiságot pedig bizonyosan nélkülözik..
Az új technológiával megtuningolt harcászati eszközök beszerzése egyfajta erőfölényt is jelent? A felfegyverzés és a modernizáció felkeltette-e a szövetséges és a barátinak nem nevezhető államok figyelmét? Milyen reakciókat érzékeltek? Figyelemmel követik azt, hogy mindez jár-e bármilyen diplomáciai következménnyel? Történt-e változás a szomszédos országokkal való kapcsolatunkban amiatt, hogy ilyen nagymértékű haderőfejlesztést hajtanak végre Magyarországon?
Egészen biztosan más országok is szemmel követik a mi haderőfejlesztési programunkat. A NATO-tagságunkból fakadó előírások maximális betartása értelmében informáljuk a többi tagországot a fejlesztéseinkről. A program végrehajtása olyan elismerést hozott az elmúlt évek során, ami sok más ország számára is bevallottan követendő példát jelent. Szemben néhány, a hazai sajtóban fel-fel bukkanó botcsinálta szakértővel, ők valóban érdeklődnek a tervezési és végrehajtási módszereinkkel kapcsolatban.
A NATO tagjaként mennyire tudjuk vállalni kötelezettségeinket? Ez mióta és miért tudott változni jelentősen?
Amint említettem, minden ország biztonságpolitikája elsősorban az erős gazdasági teljesítményén alapszik. Gazdasági teljesítmény nélkül korábban hiába voltak kötelezettségei az országnak, akarva-akaratlanul sem tudta azokat teljesíteni. De ez fordítva is igaz. Minden ország számára a legnagyobb biztonsági kockázat a gazdasági csőd. Ebből a szempontból még jobban megérthető, mekkora veszélyt rejtett magában a Gyurcsány-kormány által előidézett 2007-2010-es gazdasági válsághelyzet.
Sajtóhírek szerint magyar parancsnoka lesz a KFOR-nak. Miért jelent ez komoly elismerést?
A KFOR a koszovói békefenntartásért felel, a NATO egyik legfontosabb missziója, melynek sikeres működése ráadásul hatással van hazánk és közvetlen térségünk biztonságára is. Bár a honvédség kezdettől fogva jelen van itt, pozitív irányba változó megítélésünk jele, hogy 2021-ben először töltheti majd be a parancsnoki tisztséget a NATO egyik keleti tagországa által delegált tábornok. Ezt a pozíciót korábban brit, német, spanyol, norvég, francia és olasz katonai vezetők töltötték be. Korábban szinte elképzelhetetlen volt, hogy ezt a missziót valaki a régióból vezetheti. Hétköznapi nyelven úgy fogalmazhatnék, ez a Magyar Honvédség világbajnoki trófeája, egyben egy hatalmas katonadiplomáciai siker.
Milyen további fejlesztések várhatóak?
Ahogy korábban, úgy most is csak azt tudom mondani, hogy folyamatban lévő ügyekről nem nyilatkozunk, de a közeljövőben további számottevő bejelentésekre készülünk.
Fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
Hesslerezredes
2020-09-10 at 15:59
Kedves Lárifári! Alapvetően egyetértünk, a Lynx fejlesztés szerintem sem rossz, ha arra helyezik a hangsúlyt, ami a jövő nagyon fejlett technikáihoz kell majd belőle.
Abban tejesen biztos vagyok, hogy Magyarországnak csatlakoznia kell a másik két semleges országhoz (Svájc, Ausztria) harmadik semleges országként így képezve egy egybefüggő semleges korridort Európa kellős közepén.
Nincs az égvilágon semmi keresnivalónk nekünk semmiféle katonai szövetségben többé (vagy emberi ésszel belátható időtávon belül).
Ha a környező országok azt látják majd, hogy a semleges Magyarországtól nem kell tartaniuk, nem fogjuk őket “hátbatámadni”, akkor talán végre elenyészik náluk a magyar revíziótól való félelemre alapozott szembenállás velünk és a területükön élő magyarsággal szemben.
Lárifári
2020-09-10 at 15:26
“Hesslerezredes2020-09-10 at 13:55”
Szépen összefoglaltad és egyet is értek vele, kivéve azzal a részével, hogy kidobott pénz e jelenlegi haderőfejlesztés. Ugyanis amíg a világ eljut odáig, hogy az áltlad vázolt technika napi szinten használhatóvá válik, kell még bizonyos idő. Addig is valamivel át kell hidalni ezt az időt, az öreg technikáink erre már alkalmatlanok. Ezért addig is szükség van ezekre a beszerzésekre, nem lehet nulla haderőnk már csak a diplomáciai súlyunk érdekében sem. Valamint a jövő technikáinak egy része a mostaniakra lesz fejlesztve, nem véletlen az, ahogy a Lynx-et modul rendszerűre megalkották. A Lynx tulajdonképpen nem is egy jármű, hanem egy rendszer. Azon kívül ami lesz technológia a jövőben, az sem nélkülözheti teljes mértékben az élő erőt és a hagyományos fegyvereket, ahogy dolgoznak ezeken a technológiákon, ugyanúgy dolgoznak már az ellenszerükön is, amivel totál káoszt és lefagyást lehet elérni ezekben a rendszerekben. A kettőnek egymást kiegészítve, megfelelő arányban kell szerintem működnie.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 13:55
Nincs olyan férfi, akit egy tank látványa, vagy jelenléte ne nyűgözne le. Úgy is mondhatnánk, hogy ha férfi vagy, akkor a tank lenyűgöz téged. És ez így van rendjén. Ahogy egy 424-es gőzmozdony mellett is eláll a férfiember lélegzete, már ha férfi az illető. Ettől még azonban a gőzmozdonyok – sajnos – eltűntek. És el fog tűnni a hagyományos haditechnika is, így a tankok is. Az a baj a katonákkal/tábornokokkal és a hadsereggel foglalkozókkal, hogy a jelen embereiként a jövő háborúit a múlt tapasztalatai/beidegződései alapján akarják megvívni. Nem fog menni. Ki kell lépni a saját korlátainkból. A jövő háborúi robotokról, drónokról, elektronikus/kibernetikai harcászatról, kommandós városi összecsapásokról fognak szólni, már persze csak addig, míg vki be nem veti a nukleáris fegyvert. Mert másnap – Einstein-nel szólva – kőbaltával folytatják majd a harcot.
Ezért kidobott pénz, amire most hadseregfejlesztés okán a jelenlegi kormány költ.
Én e helyett összeszedném a legtehetségesebb villamosmérnök, informatikai fejlesztő mérnök állományt, hallgatókat és megbíznám őket, hogy kezdjenek drónokat, irányítható robotokat, rakétákat, rádióelektronikai eszközöket fejleszteni, illetve vennék ilyeneket, szétszedetném, elemeztetném velük, lemásoltatnám, gyártatnám, ezekkel a kütyükkel kísérleteznék.
Most az ország kegyelmi állapotban van: közel-távol nincs egy ország sem, aki meg akarna minket támadni, mi sem akarunk háborúzni.
De a mondás igaz: Si vis pacem para bellum – viszont okosan és költségtakarékosan.
És persze vissza kéne hozni egy tartalékos katonai képzést. Nyáron 1 hónap 20 és 60 év között, afölött önkéntes alapon. És itt megtanítani a különféle fegyverek kezelését a végén egy jó kis tűzijátékkal, azaz éleslövészettel.
Lárifári
2020-09-10 at 13:21
“Logikus2020-09-10 at 11:28”
5000 darab harckocsi magyarországi szükségességéről írt valaki, azzal kapcsolatban írtam az 5000-et. Amit a wikipédiáról, meg különböző hírekből kiírsz számokat, a fele nem igaz, a másik meg a hadrafoghatóság. Pl. a Pumákkal sok a probléma, a fele áll emiatt, örülnek a németek, ha 2030-ig rendbe hozzák őket. Marderek majd 50 évesek,fokozatosan kivonás alatt vannak, pár évvel ezelőtti NATO gyakorlaton egy részükben már fegyverzet sem volt, feketére festett farúddal volt a gépágyú helyettesítve. A Wiesel darabszáma is csak egy szám, mivel rengeteg variációja létezik, így része nem fegyverzettel ellátott harcjármű (mi is vehetnénk). A Dingo-t meg nem sorolnám ide, az végképp egy más kategória (azért adhatnának párat) Látom idekint néha milyen keservesen szenvednek a német katonák gyakorlat, vagy kiképzés során az elhanyagolt állapotú technika, vagy épp konstrukciós hibák (Puma) miatt. A szememnek hiszek, meg azoknak, akikkel találkozom és beszélek, nem a wikipédiának. A másik, hogy képben legyél, nem a fejlesztések, beszerzések ellen beszélek, tudom, hogy több kívánatos és remélem lesz is, de egyenlőre ennyi amit tudunk lépni, nem megy egyik percről a másikra. Az országot a rendszerváltás után gazdaságilag taccsara vágták, a honvédséget a padlóra küldték. Páncélos voltam, sírtam, amikor fillérekért eladták a technikát, amiket a vevők 4-szeres áron továbbadtak más országoknak, amikor Gödöllőn és Mátyásföldön a maradékot szétvágták és 15 Márka per tonna áron eladták. Mindezt anélkül, hogy gondoskodtak volna ha kisebb darabszámban is, de modernebb eszközökről. Tehát hiába a türelmetlenség, először is rendbe kellett tenni a gazdaságot, stb., aztán lehetett beszerzésekről gondolkodni. Másodszor amiket itt írtak több ezres darabszámokat, az irreális túlzás. Még a VSZ alatt sem volt annyi hk.-nk (mintegy 1500 volt a T34-től a T72-ig bezárólag, abból kb. 800 volt hadrafogható). De ez a hidegháború alatt volt. Harmadszor, azóta NATO tagok lettünk, valamint csatlakoztunk a hagyományos fegyverzetcsökkentésről szóló egyezményhez, ezek pedik meghatározzák fegyvernemenként, eszköz fajtánként, hogy kinek mennyi lehet maximum.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 11:58
“Helyesen: “pur és homu”. Isa jelentése: bizony.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 11:57
Logikus! Biztosíthatlak, hogy van rálátásom a témára. Izrael nem jó példa: 1. Izrael ellenségei, az arab országok, és az arabok rossz katonai vezetésű államok, alkalmatlan (mondjuk ki kerekperec: gyáva) katonákkal. 2. Izrel mögött ott van az USA és így vagy úgy a teljes ún. Nyugati világ. És igen, ők SAJÁT FEJLESZTÉSRE is költöttek nagyon sokat (volt miből, mivel az egész világ zsidósága támogatta őket felmérhetetlen anyagi forrásokkal). Fentebb az NSZK esetében te magad ismered el, hogy nem is kéne nekik annyi – hagyományos – fegyver, mint amennyi van, mert a szomszédjuk szomszédja is békés. Ez ránk is szinte maradéktalanul igaz, egyedül Ukrajna a kivétel, de elvileg vele is békében vagyunk, sőt Ukrajna szomszédja (Oroszország) is békés. Közöttünk antagonisztikus ellentét van: te belegaradtál a hagyományos – ha úgy tetszik második világháborús – fegyverkezési/haderő fejlesztési gondolkodásba. Én pedig azt mondom, hogy a hagyományos fegyverkezésnek befellegzett, a jövő háborúit iszonyatosan fejlett elektronikájú/technológiájú automata fegyverekkel fogják megvívni, ahol és amikor már semmit nem fognak érni a hagyományos fegyverek és gondolkodás (hősiesség, bátorság, hazaszeretet stb.). A Mézga Aladár rajzfilmsorozatnak van egy része, Szuperbellum a neve, ha jól emlékszem, ahol és amiben kb. 50 évvel ezelőtt látnoki pontossággal előre látták a készítők, hogy a fegyverkezés hova vezet majd. Érdemes megnézned: https://www.yahoo.com/news/soldiers-ideas-army-improve-future-201703616.html Hát itt tart az amerikai hadsereg, a drónjaikról már nem is beszélve. De te csak vegyed a tankokat, ülj csak bele bátran, aztán várd meg, amíg egy román katona ki nem lő rád egy Javelin-t, vagy egy Carl Gustav-ot. Majd viszek egy szál virágot a jelképes sírodra – jelképes lesz, mert még “pus és homu” sem marad belőled, amit elkaparjanak, isa! :)))))))))))))))))))))))))))))))))))
Logikus
2020-09-10 at 11:33
Hesslerezredes
Egyáltalán nincs igazad. Amit te mondasz, azt kizárólag olyanok állítják, akiknek semmi rálátásuk nincs a témára. Példának okáért gondolj Izraelre, ami földrajzi és katonai szempontból valóban védhetetlen, hiszen egy keskeny sáv a tengerpart mellett, egy ellenséges muszlim tengerben. És mégis képesek voltak visszaverni eddig minden támadást.
Szóval, csak azt az országot nem lehet megvédeni, amit nem akarnak!
Logikus
2020-09-10 at 11:28
Lárifári, azért a számok tekintetében nem állsz valami jól. Egy kicsi rálátásom nekem is van a témára, és nem tudom, hogy milyen 5000 db-ról beszélsz?
Németországnak meg nem 250 db harckocsija van.HANEM. Leopardból 350 db, Marder páncélozott gyalogsági harcjárműből 521, Pumából 405 db van megrendelve, Boxerből 272, Wiesel1/2 páncélozott szállítójárműből 343 db van, M113 páncélozott szállítójárműből pedig 594 db, Dingp PSZJ 533+156 db, Eagle PSZJ 672 van megrendelve.
TEHÁT NÉMETORSZÁG igen jól áll ezen a téren, bár elismerem, hogy nem igazán van szükség nekik ekkora készletre, hiszen minden szomszédos országuk békés. Sőt, még a szomszédjuk szomszédja is.
Önjáró tüzérségi lövegből 148 db van nekik. Szóval bőven van mit a tejbe aprítaniuk, és nekünk bőven van hová felzárkózni. Főleg azért mert nekünk nem minden szomszédunk békés. Pl a balkáni országoknál nemzeti sport a háború. Ukrajnában már évek óta tart valami, a többi szomszédban pedig katonailag nem bízhatunk….Szóval ha nem is 5000 db tűzérségi fegyver, és páncélos kell, de a felére mindenképpen szükségünk volna.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 10:55
Helyesen: ezért tartom fölöslegesnek a kormány haderőfejlesztési irányát. És fentebb a földrajzi példáknál kihagytam, hogy mindazokkal szemben Magyarország gyakorlatilag megvédhetetlen a katonai szempontból nagyon rossz földrajzi adottságai miatt. Elnézést.
Hesslerezredes
2020-09-10 at 10:51
Uraim! Szerintem vagyunk itt jópáran, akik így-úgy, de megjártuk a hadsereget, úgy tippelek, hogy legtöbbünk elsősorban a Magyar Néphadsereget. Mindenki szerzett mindenféle tapasztalatot is. Szóval nem gondolnám, hogy ‘kávéházi konrádok’ lennénk. Egy hadsereg fejlesztésnél először azt kell eldönteni, hogy mire akarjuk használni a hadsereget? Támadásra vagy védelemre? Ha közgazdasági értelemben nézzük a kérdést – és mivel jelentős anyagi javak befektetéséről van szó, hát nem lehet így is nem nézni a dolgot – nagy támadó hadsereg fejlesztése akkor térül meg, ha azzal meg lehet hódítani olyan területeket, amelyek kiaknázásával/kizsákmányolásával valamivel több anyagi javakhoz jutunk, mint amibe a hadsereg került, azaz a szaldó végül pozitív lesz.
Ha védelmi célból tartunk hadsereget, akkor a kérdés már bonyolultabb lesz. Először el kell dönteni, hogy kik a potenciális ellenségeink és mennyi az esélye belátható időtávon egy velük való konfliktusnak (annak, hogy az ellenség megtámad minket)?
További kérdés, hogy milyenek az adottságaink – itt legelső helyen a földrajzi adottságokra gondolok, azaz, hogy vannak-e természetes terepakadályok, hegyek, mocsarak, kemény tél stb.stb? (Svájc ebből a szempontból elfoglalhatatlan, gyakorlatilag minden hegy egy erőd és az egész ország szinte csakis hegyekből áll. A Dinári hegység is kiváló terepakadály, nemhiába volt ott eredményes partizánháború a II. vh-ban. Romániának is kiválóak az adottságai, és még tengerpartja van, ami korlátlan utánpótlást biztosít neki, nem sorolom).
Meg kell védelmi gondolkodás esetén azt is nézni, hogy megtámadtatás esetén ki tud – és akar – nekünk segíteni, azaz kik a VALÓDI potenciális szövetségeseink?
Ha fenti kérdéseket alaposan átgondoltuk, akkor a válaszok – esetünkben – természetesek:
1. Támadó háborút MI csakis az elvesztett és/vagy magyarlakta területekért kellene, hogy folytassunk. Képesek vagyunk erre? Szerintem semmilyen oldalról sem. Ha eszeveszett hadsereg fejlesztésbe kezdünk (és támadó cél esetén nem tehetünk máshogy), akkor a környező országok is azt fogják tenni. Az arányok tehát nem fognak változni. A gazdaságunk meg beleroppan.
2. Ha védelmi politikában gondolkodunk, akkor azonnal kiderül, hogy már megint olyan országokkal vagyunk egy szövetségben, akiknek nem kéne még egy kanál víz sem, hogy minket megfojtsanak (Románia, Szlovákia, Szerbia, utóbbi ugyan nem NATO-tag, de szinte biztos, hogy az lesz). Senkit ne tévesszenek meg azok a fejlemények, hogy most halvány pozitív gesztusok vannak felénk!
E miatt a védelmi szövetség miatt most olyan országgal vagyunk már megint – finoman szólva – nem baráti kapcsolatban (katonailag semmiképpen sem), mint Oroszország, aki egyébként potenciális támogatónk lehetne (értsük ez alatt, hogy míg az összes többi ország BIZTOSAN nem támogatónk, addig Oroszországnál legalább látszik esély erre).
A védelmi politika két irányú lehet, illetve van egy harmadik is, amely a két irány keveréke. Az egyik irány, hogy szövetségi rendszerre bízzuk magunkat. Ekkor erősen fennáll annak a helyzetnek a bekövetkezése, amiről fentebb Vajda Miklós beszélt kiválóan. Költeni ekkor is kell a hadseregre, de az szinte biztos, hogy nem a mi érdekeinket fogja szolgálni.
A másik irány a sokak által lesajnált, kigúnyolt semlegesség deklarálása. Itt bármilyen paradox módon is hangzik, de dönthet úgy egy politikai vezetés, hogy hadsereget egyáltalán nem tart fenn, határvédelem és légvédelem kivételével. Ez nyilván azt is jelenti, hogy egy ilyen ország lemond arról, hogy bármilyen érdekét fegyveres erővel érvényesítse – viszon támaszkodhat az egész nemzetközi közösség szimpátiájára, mert annál nincs aljasabb háborús bűntett, mint egy semleges ország megtámadása. Ennek az iránynak egy mixe, amit fentebb írtam hogy a 3. megoldás, hogy semlegesség mellett hadsereget is fenntart egy ilyen ország. Nos, az utóbbi esetben egy ilyen hadsereg nem lehet támadó jellegű – nem lehetnek neki tankjai, messzehordó tűzérsége, vadászbombázók/bombázók -, viszont lehetnek szofisztikált fegyverei, drónok, légvédelmi rakéták, elfogó vadászok, tankelhárító fegyverek, rádiófelderítő és zavaró rendszerei – röviden a nagyon fejlett technológiák, amikről ugyancsak nagyon helyesen Vajda Miklós fentebb írt.
Összegezve a véleményem: én a legutolsó megoldást választanám. Ezért nem tartom fölöslegesnek azt a haderő fejlesztési rányt, amit a kormány kijelölni látszik.
Sándor
2020-09-10 at 10:34
Ezért a hatalmas Rheinmetall-beruházásért sok-sok ország állt sorba világszerte és mi nyertük el!
Sándor
2020-09-10 at 09:47
A KÜLFÖLDI ÜGYNÖKÖKET KI KELLENE SZŰRNI A HOZZÁSZÓLÁSOKBÓL. Gyurcsányék, a honvédséget gyakorlatilag feloszlatták. Vajon kiknek az érdekében?
Egy zűrzavar felé tartó Nyugat idején minden egyes katona kincset ér a haza szempontjából. Bármiféle rossz hír terjesztés, “tárgyilagosságba” burkolt elkedvetlenítés hazaárulásnak minősíthető.
Maróth és a Honvédség kiemelkedő munkát végez, ez teljesen nyilvánvaló. Köszönjük a haza védelmében tett erőfeszítéseiket.
Lárifári
2020-09-10 at 09:29
apro_marosan_petergabor2020-09-10 at 07:59
Örülök, hogy van aki józanabbul átlátja a dolgok menetét.
apro_marosan_petergabor
2020-09-10 at 07:59
Sok itt a szakértő, de inkább savanyú a szölő…
Nem lehet egy hadsereget a semmiből ütőképessé varázsolni. Ehhez egy működő gazdaságot is kellett csinálni (pénzt)
A fegyvernemek között egyensúly kell.
– Légierőnk modern, bár kicsi, most igen sok helikopterrel (rakéták indíthatak róluk – páncélosok ellen is)
kiegészül.
Az amerikaiaktól korszerű rakétákat is veszünk hozzájuk
Folyamatosan telejesít NATO feladatokat
– 200 legmodernebb lövészpáncélos – már nem elhanyagolható erő…
– Legmodernebb tankok ~50 db – a többszörösét ellenúlyozza mondjuk T-72-ből… (Amellett ki kell képezni a
személyzetet)
– Ne felejtsük hasonló alvázon a hozzávaló lönjáró – korszerű – tüzérséget
Itt inkább az a kérdés merül fel – ezek a tankok tényleg csak közúton szállíthatóak?
– Kézifegyver gyártás, korszerű NATO lőszerre (függetlenség)
Emellett felkészülünk ezeknek a dolgoknak a gyártására, részleges gyártására, karbantartására – ez munkahelyeket, szakértelmet teremt, s későbbi exportlehetőséget.
zolatiguszti
2020-09-10 at 02:07
Ezredes!
Amikor az MNH átállt a körkörös védelemre a korábbi nyugat ellenes doktrínáról 89-90-ben.Leselejeteztek számos harckocsit mert az támadó fegyvernem.
Az akkori sorozott tömeghdsereg koncepció mellett volt az Országnak cca 3250 db harckocsija erősen vegyes minőségben.
Kurksznál 1943-ban kb 4000 tank csapott össze….én átgondonám ezt a 5000 tankos elképzelést, pléne hogy az össz legyárrtott M1 Abrams szám 10288 db. Ebből 8000 db felett birtokol az USA és rendszerben van 7 országban.Görögöknek pl 400 db juk van…
csakafidesz
2020-09-10 at 01:20
Királytigris 2020-09-09 at 13:32
Tudod a mai fiatalok 90%-a még nem fogott fegyvert a kezébe, és többségüknek az első dörrenéstől leejtenék. Azt se tudják, hogy még egy modern puska is akkorát üt, hogy ha nem megfelelően állnak a lábukkal akkor elvágódnak a lökéstől? (Még az alapfokú vadászképzésen is elmagyarázzák,hogy csak terpeszállásban lehet puskát elsütni, vagy a hátat nekitámasztva egy fatörzsnek.)
Régen már a 17 éves leventék élesben lőttek, ma még egy laktanyát se látogatnak meg a fiatalok, hogy milyen dolog katonának lenni.
Lárifári
2020-09-10 at 00:32
Logikus
Nem arról van szó, hanem nagy okoskodásokról, hogy mi volt ’45 után, meg a svájci hadsereg, meg 5000 darab harckocsi, stb. ’45 után valóban leépült a honvédség. De utána az 50-es évekig úgy?fel lett fejlesztve, hogy a térség legütőképesebb hadserege volt a magyar, ugyanis a ruszkik akkoriban nem szívlelték Jugoszláviát, tartottak egy inváziótól, ennél fogva mi voltunk azok, akiknek fel kellett volna tartóztatniuk. A sváci hadseregről annyit, hogy valóban a tarcsisok otthon tartják a fegyvert, de ma már lőszer n€lkül. Ha így folytatják, nemsokára tarcsist sem tudnak nagyon kiállítani, ugyanis a besorozott fiatalok 40-50%-a alkalmatlan és az alkalmasok közül is kb. 10% nem megy végig az alapkiképzésen. Légvédelmük munkanapokon hivatali munkaidőben, 08:00-tól 16:00-ig hadrafogható, egyéb esetben a franciák, vagy az olaszok emelnek vadászt ha szükséges. Már a hegyi álcázott bunkerek, géppuskafészkek nagy részét is felszámolták, ami még megvan, az a 70-ees 80-as évek technikájával üzemel. 5000 harckocsi? A 80 milliós Németországnak van 240 darab. Elvileg, mert kb. 30%-a nem hadra fogható. Kb. 2000 can beki békezárolt, arról meg tudjuk, hogy milyenek. Tudom, hogy a környékünkön mindenki fejleszt évek óta, csak mi szívtuk meg ennyire és nekünk is ideje volt (ha épp nem késő) és örülök is neki, de amiket itt páran leírtak, az nevetséges. A miénknél nyolcszor, tízszer nagyobb országoknak van akkora haderejük, mint amiket itt kívánnak. A számok nem mondanak semmit, van ország, aki 800 harckocsival dicsekszik, amiből max. 150 működik és az is 70-80-as évek terméke. A tájékozódásról meg csak annyit, hogy sorállomány, utána katonai főiskola, 7 év fegyveres szolgálat van mögöttem. Már civilként, de munkámnak köszönhetően többször fordulok meg németországi német és USA bázisokon, járok fegyvergyárba, valamint voltam azoknál a cégekn€l is, melyek a motorokat gyártják a Leopárdokba, Lynx-be, Pumába. Valamint követem az eseményeket, tájékozódom, ahogy javasoltad, éppen ezért úgy gondolom, nem én írom a butaságokat.
yindzsang19
2020-09-10 at 00:28
VM-‘Majd segédcsapatok lehetünk, akik a piszkos munkát elvégzik’-vagy egymásra uszítva-mint jugóban-vagy díszpintyekként-hogy ne kizárólag amerikai/háttérbirodalmi
agressziónak tűnjön…
gács
2020-09-09 at 23:05
Itt már most mindenki vezérkar tiszt, mi lesz a háború után!?
Logikus
2020-09-09 at 22:39
Lárifári
Ne okoskodj. Nem kell “hadügyminiszternek” lenni, csak megnézni a többi ország fegyvereinek a számát. (és azt, hogy mennyi volt nekünk).Tudod a tájékozódás alapvető a mai világban. Ha megteszed, akkor talán nem írsz többet butaságot!
Lárifári
2020-09-09 at 22:30
Ennyi fröcsögő, önjelölt, hozzáértő “hadügyminisztert” honnan fújt össze ide a szél?
Logikus
2020-09-09 at 22:23
Gratulálok, és minden elismerésem a magyar kormánynak, amely végre hazafias politikát folytat. Azonban szögezzük le, hogy a beszerzések száma csekély.
Baj esetén mire megyünk 44 db Leoparddal? Abból minimum 200-250 db kellene! Baj esetén mire megyünk 24 db Pzh2000 önjáró löveggel? Abból minimum 100-150 db kellene! Baj esetén mire megyünk 218 db gyalogsági harcjárművel, még akkor is, ha a legmodernebb? Abból is minimum, 700-800 db kellene! Ha ezek meglennének, akkor lennék, kb Szerbia szintjén, vagy a románokhoz képest fele olyan szinten, nem beszélve az ukránokról, vagy a szlovákokról.
Örülök, hogy a kormány jól átgondolt módon végzi a beszerzéseket, de szögezzük le, hogy fokozni kell!!!
Sandor
2020-09-09 at 21:39
1981-ben az Irak iráni háború idején egy évet voltam Szaddám Huszein országába senkinek nem kívánom azt a diktatúrát ezért értek egyet A fegyverkezési programunkkal Büszke vagyok az országunkra hogy ilyen vezetői vannak most 58 éves vagyok
Na ez
2020-09-09 at 21:00
Javítom ……. elnöke…. .
Na ez
2020-09-09 at 20:57
Itt is a rengeteg agydöglött nem veszik észre hogy USA elknöke megmondta hogy – főleg ha ő tehát Trump győz – akkor mint a németeket is jól meg szopatja a katonáinak nagy részük kivonásával , akkor ránk is ez vár, agydöglöttek ezt nem veszitek észre ,nem is akarjátok.
Patriot
2020-09-09 at 20:48
A rakéta rendszer is bevan szerezve!
AMRAAM. A létező leg korszerűbb légvédelmi rakéta rendszer.
A tankjaink meg lesznek védve ,nem kell aggódni a fotel tábornokoknak.
Nem a Szekeres féle futóbolondokra van már bízva a Magyar Honvédség.
Hanem remek , nyelveket beszélő katonákra!
Jakab Gyula
2020-09-09 at 17:53
Ahogy olvasgatom a sok “okos” hozzászólást,mintha egy libsi oldalon lennék.Semmi sem jó,a Fidesz tesze-tosza.A tipikus adj uram de azonnal szemlélet.Mint a cikkben többször kihangsúlyozták a fejlesztésekhez erős gazdasági háttér kell.Miután gyurcsány lerombolta az országot,a Fidesz hatalomra kerülésekor nem tudott rögtön rakétarendszereket venni.Az odacsapásról meg annyit,hogy Viktor nem akar zavart,káoszt.Most még az építkezés ,erőgyűjtés ideje van.Persze,ő is bevethetné a rendőrséget a színházi hülye gyerekek ellen,de mint a parlamenti höbörgéskor nem tette,most sem teszi.Nem akarja,hogy olyan káosz legyen az utcákon,mint nyugaton vagy amerikában. Csapjon össze a baloldal és a jobboldal az utcákon,látható ez ,hogy mit hozhat.Építkezés,erőgyűjtés, ez a fontos.
Namond
2020-09-09 at 17:04
Foton
???
Foton
2020-09-09 at 16:33
Az a lényeg, hogy hagyományok szerint, az ellenségeinkkel legyünk szövetségben, a potenciális barátaink ellen.
Foton
2020-09-09 at 16:30
OPtimistának kell lenni.Ugye, a Fidesz-30 év alatt nem számolt le a Rákosista mentalitású Apró-klánnal-sőt most pszichopatáék visszavették a nagyonokos pestet-ergo a tankokat még akár ellenünk is bevethetik-ha országosan is győznek-azon fiatalok segítségével, akik az elmúlt 10 évben lettek -demokrácia!-agymosva.–Csodálatos ez.–Bayer majd káromkodik.
Namond
2020-09-09 at 16:11
Vajda Miklós
Tényleg? Ez komoly?
Az űrtechnika és a kibernetika végzi a terület és személyvédelmet, a biztosítást, az elfoglalt területek pacifikálását, igazgatását, a diverzánsok felkutatását és semlegesítését, a logisztikát?
Ez nem számítógépes űrvadász játék!
Namond
2020-09-09 at 16:05
ViAM
Mintha egy magyar kis vállalkozás afféle startup, ötletgazdaként honvédségi járműgyártással – mentő, műhelykocsi? – kísérletezett volna, bemutatóját meg is dicsérték, a svédasztalt letarolták. De segítséget, tőkét, megrendelést nyilván nem kapott.
Ikarus, Rába, MÁV Járműjavító, Csepel-Autó, Ganz már nincs is – tervtáraiknak, szabadalmaiknak, kutató és fejlesztőbázisaik, technológiai, gyártási know-how -, sóval felszórva a helyük?
Aki megszabadított tőlük bennünket, megkapta a Francia Becsületrendet, Osztrák Érdemkeresztet, Point Alpha díjat és a Német Köztársaság Érdemrendjének I. osztályú Érdemkeresztjét.
Mind-mind a privatizációban való részvételért, illetve annak lehetősége megteremtéséért.
ViAM
2020-09-09 at 15:14
Csak úgy laikusként kérdezném meg halkan, hogy jó nekünk, hogy a labancoknál vásároltak fegyvergyárat?
Vajda Miklós
2020-09-09 at 14:12
Önmagában véve az, hogy egy NATO tagállamnak mekkora a hadserege, nem mond semmit. A jövő háborúit nem a tankok és egyéb földi fegyverek száma fogja eldönteni, hanem az űrtechnika és a kibernetika. A mi tankjaink majd arra kellenek, ha Ukrajna, vagy Beloruszia NATO tag lesz, akkor nekünk kell majd oda bevonulni a lengyelekkel együtt. Mint ’68-ban Prágába.
ANATO által megkívánt 2%-os hadseregfejlesztés is ezt a célt szolgálja. Majd segédcsapatok lehetünk, akik a piszkos munkát elvégzik. Sok példa van erre a hadtörténetben. Tud valaki egyetlen pozitívumot mondani arra, hogy mikor és miben segített nekünk a NATO? Még Európa határait sem védi, mert a NATO a háttérhatalom hadserege, a tagállamok csak eltartják a befizetéseikkel.
Szóval a fejlesztés rendben van, de csak akkor van értelme, ha az magyar parancsnokság alatt áll, és magyar nemzeti érdeket szolgál.
SpaceBug
2020-09-09 at 14:11
Szekeres minisztersége alatt volt legerősebb a haderő(gulyás).
Atosz
2020-09-09 at 13:58
Az az eros orszag akinek a hadserege is eros !!! Ezert gratulalok az Orban Viktornak meg a honvedelmi miniszternek !!!!
Namond
2020-09-09 at 13:45
Királytigris,
Nagyon sajnálom, hogy de ugye, hogy ugye….igazam van.
Ifjabb koromban határozottan bosszantott, hogy a környező országokban a a játék, sport boltokban a gyerekek és az ifjúság szabadon minden engedély, bejelentés nélkül vásárolhatott íjat, nyilat, légpuskát, kispuskát, nálunk meg nem lehetett hozzájutni egyhez sem.
Volt idő, hogy az íjászok cseh sport eszközt voltak kénytelenek használni.
Nálunk teljesen kiveszett – legrettegettebb fegyverünk – az íj és nyíl készítés ősi tudása, pedig ha igazak a legendák az 1700-as évek végéig a muskéták nem lehettek versenyképesek vele.
Királytigris
2020-09-09 at 13:32
Namond!
Igazad van, hogy a 30-40 év alatti polgárok nehogy a kezében, de még életében igaziból nem látott fegyvert, legfeljebb akciófilmen.
Na már most, ha hirtelen egy mozgósítás estén, azzal kellene kezdeni, hogy mi a puska, mi a lőszer, hogyan működik, szétszerelés, összerakás, tisztítása, majd következne a gyakorlás, a célbalövés. Közben az ellenség ezerrel támad, foglalja el az országot…. És ez csak egy egyszerű puska vagy gépkarabély, akkor még hol van a géppuska, aknavető, kézigránát, lángszóró, éjjellátók, vállról indítható páncéltörőeszközök kezelésének az oktatása, és kézségszintű elsajátítása, hogy a teljesen stresszes helyzetben, amikor a zabszempróba sem jönne össze, ezt az egyén hatékonyan használja, magyarán eltalálja azt amit megcélzott…
Hát, hogyan is mondjam, nem sikerstratégia ez az biztos.
Egyébként ez a fegyvertelenséget a kommunisták vezették be ahogy írod 1945 után, mert féltek, joggal, hogy a hatalmukat megdöntik. Ez mint maradvány ránk maradt.
Svájcban a tartalékos otthon teljes felszerelésben, a fegyverével várja a mozgósítást. Nálunk meg minden fegyver tiltott. Melyik tömeget lehet gyorsabban, hatékonyabban mozgósítani, a svájcit, vagy a magyart, aki semmire sincs felkészítve?
Namond
2020-09-09 at 13:00
A téma jó, az interjú alany szűklátókörű, esetenként túlbecsüli a helyzetet, de talán nem elég érdekelt a szándékos hazudozásban, csak rosszul méri fel a jelent és jövőt.
Maróth Gáspár szörnyen helyes pofa, az ütőképesség nem az elköltött pénztől, az egzotikus utazásoktól függ.
Olyan ütőképes a hadseregünk, hogy az példás?
Hány fő is törzs, hadtáp, ellátás, karbantartók nélkül?
Gyanítom, hogy a Vatikán Sváci őrsége ütőképesebb, az alabárdjával.
Öcsi sajt,
Az ütőképesség az élőerőtől függ, annak fegyverekhez viszonyától, ismereteitől.
Manapság, mikor a polgárok 30-40 év alatt még csak puskát sem láthatnak, nem hogy a kezükbe kerüljön, ez “bátor” kijelentés.
Rosszul tudnám, hogy a K&K utódállamok közül egyedül nálunk, a polgárok számára a fegyvertartás 1948 óta tilos még a légpuska, flóbertpuska, kispuska tartása is?
A riasztó, önvédelmi fegyver tartása engedélyhez kötött, lőtér elvétve van, a lövészetvezető jelenteni köteles a résztvevőket?
De, ha az ütőképesség az eszközöktől függ, lássunk már egy összehasonlítást, a nehéz-, könnyű- és kézi fegyverek tekintetében Svájccal, esetleg Belgiummal, Costa Ricaval.
De igen érdekelne, egy összehasonlítás a polgárok által otthon tartott fegyverek tekintetében, a K&K utódállamok Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Kárpátalja és Románia eseteiben.
Sajna a polgárok hiába járnak íjászkodni, lovagolni, hiába működnek sufnikban kardkészítők az bizony kevés.
Maroth Gáspár dolgozna az önellátó képességen, az lenne a jó, a marketing szövegelés az kevés.
Namond
2020-09-09 at 12:55
Hesslerezredes,
Colonel, mit gondol, az amcsi rakétatechnika befolyásolható műholdas kommunikációval?
És ki által?
Mert ugye azt tudjuk az iráni repülőgép lelövés óta, hogy a kissé régi, orosz Tor-M2E rendszerekbe képesek behatolni.
“A Bild beszámolója szerint a 176 áldozattal járó légi katasztrófát megelőző pillanatokban jeleket észleltek egy SA-15-ös (Tor M1-es) légvédelmi rendszer radarjáról, majd a MŰHOLDAK a két rakétaindításra utaló villanást és a robbanást IS rögzítették.”
Királytigris
2020-09-09 at 12:49
Ha békét akarsz, készülj a háborúra!
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-09-09 at 12:32
Van itt annyi ész, hogy még kölcsön is tudna belőle adni a tisztelt Hozzászólók egy része. Szerintem pl. Hessler ezredesre példaként tekinthetne, ha élne Schrödinger, Heisenberg, Neumann János, Newton, Poincaré és mások is.
Foton
2020-09-09 at 12:24
Egyre nagyobb dilemmát okoz, az, hogy-ha-VA törvényesen lett kinevezve-és valóban-akkor mitől törvényes az, hogy ezt nem ismerik el libernyák barátaink-akik oly jól elvoltak eddig Kormány által pénzelve?-Mivel-pl. GG- jogász-nem mernék ellentmondani, csak nem tűnik logikailag koherensnek-de ez biztos fasiszta téveszme .Neki kell jobban tudni-na.A Fidesz-jogász-ész mindig lenyűgöző.
Hesslerezredes
2020-09-09 at 12:23
Foton: jó kérdés. Meg kell nézni, hogy hogyan tejesítettek a török Leopárdok Szíriában? Nagyon vegyes a kép. Inkább lehangoló. Gondolom a Kraus Maffei kilobbizta, hogy akkor jön további német tőke ide, ha veszünk néhányat belőlük. Csakúgy, mint az amerikai légvédelmi rakéták a Grippenekre. A fidesz meg behúzta fülit-farkát és kussol, ahelyett, hogy elhajtotta volna őket.
Foton
2020-09-09 at 12:19
Olyan rakétarendszer-ami a barátinak nevezettekre irányítható-nem kellene?Prevencióból, persze.
Foton
2020-09-09 at 12:15
De tényleg-a tankocska-úgy önmagában-rakétaelhárító rendszer nélkül -mire jó?-Jól néz ki?
Hesslerezredes
2020-09-09 at 12:07
A mi hadseregfejlesztésünkre legfeljebb Andorra, San Marino, Liechtenstein, Monaco tekinthet ‘példaként’.
Gáspár Anette
2020-09-09 at 11:43
https://www.peticiok.com/tiltakozzunk_gyurcsany_ferenc_fenyegetese_ellen
ÍRJÁTOK ALÁ!
ADJÁTOK TOVÁBB!
MINDENKI HOZZON SZÁZ EMBERT!
Foton
2020-09-09 at 11:31
Ha ne adj isten-VA feladja-mert , mondjuk a rokonai megelégelik, hogy tényleges segítséget nem kap-és nem statisztálnak a kikészítéséhez-a bucika-GG- mit fog mondani?-VA-t most már a teljes nyugati világban mocskolják.De ez GG szerint szakmai vitácska.-Hát akkor tegye ki magát -ő-ilyennek-a bucika.
Foton
2020-09-09 at 11:27
Sikerült már szegény VA-nak bemennie a munkahelyére? -Vagy most a GG féle színtársulat beáldozza? Persze miért ne? Biztos zavaró volt ott, ahol Fidesz kultúrpolitikának számított a Vajna-filmgyártás.A drága GG vasárnap elmondta a szokásos érzelemmentes stílusban, hogy semmi közük az egészhez-ez szakmai vitácska.-És nem lőnek-ez olyan jó.Kínlódjon szegény.