Anyák napja, nők napja, olyan valamik, amiért mi férfiak virágot veszünk. Nem azért, mert szponzorálni kell a rózsaárust. Azért tesszük, mert tiszteljük édesanyánkat, feleségünket. Azért, mert ezt tanultuk a tisztesség szóról.Ez a cikk egy rózsacsokorról született volna.Édesanyámnak vettem. Ő ezen nagyon meglepődött. Igaza volt, évekig nem tettem ilyet. Ezért szégyellem magam. De most vettem, talán most lettem értelmes.
Értékeket az ember évekkel szed fel. Így voltam vele én is talán. Tanulni kellett, hogy miképpen működik a világ. Meg kellett ismerni, mit jelent az árulás, mit jelenet a lopás, mit jelenet a hamis szó! Ismerik a dalt? „Ne higgy a barátnak, hű szeretőnek, Ne higgy az eskünek, ne higgy soha!”
A baloldalnak nevezett valamiről beszélünk megint.
És ez nem csak politika! Ez az, hogy a „baloldali politikus” bemegy a virágos boltba, és azt mondja, te csaj, te miért nem szolgálsz nekem? Te csaj, nem fogod a poént? Miért nem jössz hátra velem? Vagy hívjam fel a főnököd?
A Magyar Szocialista Pártról van szó megint. Nem az egyszerű tagjairól, ők biztosan nagyszerűek. Ők mindig nagyszerűek akarnak lenni. Viszont nagyszerűség az, hogy elviseljük a főnökök aljasságát?
Becsteleníts meg nőt? Szabad, mert megfelelően pöpec verdád van? Vagy nagy a telefonod? Mennyire nagy, kistáska? Tóbiást félretettétek. Ennyi? Botka arcossága, vagy Molnár őszes halántéka? Ez az érték? Komoly?Lopjál, verjél át közmunkást, kisnyugdíjast és bárkit, akit lenyúlhatsz?
Te, szocialista vezető, elhiszed, hogy nem hazudsz? Vagy ez nem egy létező kategória? Miben hiszel a pénzen kívül? Amit ellophatsz? Mi az, amit te nem árultál még el?
Állunk ott, a virágos boltban. A szocialista vezető göngyölegben szedte elő a tízezreseket. Kezével mustrálta a súlyukat. Aztán ránéz a virágárus lányra. A lány fél. Aztán félni sem mer. Nem teheti meg. Miből él meg, ha ezzel nem alkuszik meg?
Személyes dolog, de a „prominens szocialista” rám nézett, amikor beléptem. Tudta rólam, hogy amolyan újságíró-féle vagyok. De ez nem igazán zavarta. Ajánlatot tett.
Partiba vágjuk a csajt?Mondta a Magyar Szocialista Párt „baloldali értékektől ihletett” személyisége. Úgy, baloldalilag.
Ez volt az a pillanat, amikor nagyon nehezen tiszteltem törvényt. Már amennyiben a törvénytisztelet az jelenti, hogy nem verhetem szét úgy jobbról és balról is, nem döngölhetem földbe, és egy darabig nem ugrálhatok a mocskos pofáján ennek a rüheléknek!
A Kedves Olvasó talán tudja, hogy a modorom általában finomabb Bayer Zsoltnál. De tudják, ekkor elfogyott ez a modor.
Édesanyámnak mentem virágot venni. Rózsa, talán igen szép rózsa is volt a csokorban. Boldog voltam, hogy édesanyám ilyet kaphat. Egy igen szép csokor volt.
Barátaim, és még nagyon sok ember tegnap elment virágot venni.
De tudják, egyre, nagyon egyre kevésbé van kedvünk elviselni azt, hogy meggyalázzák értékeinket! Elég már ebből a szoclib mocsokból!
