Pesti Srácok

Halál-mérce

Halál-mérce
Legalább 90-en meghaltak a kabuli terror-merényletben. A robbantás a világon mindenhol vezető hír lett, hiszen a német nagykövetség közelében történt a detonáció. Ha háromszáz méterrel arrébb robbantanak, a 90 halott mínuszos hír.Lehet különbséget tenni ember és ember között? Nem!Más az egyik ember értéke, mint a másiké? Nem!
PestiSracok facebook image
Többet ér az egyik élet, mint a másik? Nem!Ezekre a kérdésekre normális ember csak ezt a választ adhatja. Mi több, demokrata emberbaráték is ezt hirdetik úton-útfélen. És ebben igazuk is van.

De folytassuk.

Ugyanannyit számít az egyik halál, mint a másik? Ugyanannyit ér? Ugyanannyira „érdekes”? Sőt – s most nyugodtan botránkozzanak meg -, ugyanannyit fizet?Mernének ezekre a kérdésekre igennel válaszolni?

A mostani kabuli robbantás nem azért keltette fel a világ nagyjainak és a mainstream médiának a figyelmét, mert sokan haltak meg. Ne hülyítsük egymást! Az elmúlt években Afganisztánban, Pakisztánban, Szomáliában, Egyiptomban, a Fülöp-szigeteken vagy éppen Irakban tucatnyi hasonló „nagyságrendű” terror-cselekményre került sor.

De se a NATO, se az Európai Unió vezetői nem kaptak a szívükhöz. Angela Merkel sem tartott könnyfacsaró beszédeket. És végképp nem jutott senkinek eszébe a művelt nyugati világban, hogy szolidaritását nyilvánítsa ki az afgán, pakisztáni, szomáliai, egyiptomi, fülöp-szigeti vagy iraki néppel.

A facebook profilokon sem jelentek meg ezen nemzetek zászlói, elvétve került virág ezen országok nagykövetsége elé. A CNN-nél mínuszos hírként szerepeltek a merényletek, megelőzte őket a clevelandi háromlábú csirke esete. A kereskedelmieknél pedig legalább négy kismacskás-kiskutyás-kisgyerekes édi home-videó is érdekesebbnek számított.

A mostani kabuli robbantás nem a 90 áldozat miatt „érdekes”. Azért hír, mert a merénylet a német nagykövetség közelében történt. Ha háromszáz méterrel arrébb robbantanak, Abdulla kebab-pultja mellett, a lőtéri kutyát sem érdekel az egész.A nyugati világ kettős mércéje már elérte a halált is. Ha Párizsban vagy Londonban gyilkolnak a terroristák, az megható és félelmetes. Ha nyugati polgárt gyilkolnak a világ bármely pontján, az rémisztő. Ha nincs amerikai vagy uniós útlevele a halottnak, senki sem foglalkozik vele.

Az, hogy valaki európai, már az is kevés. Mint ahogy a kötelező „hüm-hüm, de szomorú is ez”, megjegyzésen túl nem hatottak meg senkit sem Brüsszelben az áprilisi szentpétervári merénylet, vagy éppen a törökországi robbantások.

De kérem, ne legyenek kétségeik. Az egyik uniós útlevél nem ugyanolyan, mint a másik. A német, francia, brit (még nem léptek ki) vagy valamelyik Benelux országé többet ér, mint mondjuk a magyar, cseh vagy éppen olasz és spanyol.

Nem akarok ilyenbe belegondolni, de félek, hogy ha Közép-Európában köszöntene be a terror rémálma, a nyugati érték- és érdeklődési rangsorban megelőzne minket a bécsi állatkert pandájának zaklatott emésztése.

A nagyon-píszí, nagyon liberális és nagyon emberbarát Nyugatnak igazából csak az fáj, ami őt érinti. A szolidaritás akkor érdekes, ha a „gyarmatok” befizetéseit és kötelezővé tett önkéntes vállalásait vizsgálják.

A CEU-fan buli-tüntetőnek Ahmed H. terrorista sorsa fontosabb, mint az alföldi tanyasi gyereké, a fizikai munkából „szaggal” hazafelé tartó melósról nem is beszélve. Az tévényilatkozatban embertárs, a valóságban „ahova ezek járnak, én be nem teszem a lábam”. Meg Brüsszel amúgy is közelebb van, mint mondjuk Miskolc vagy Nyíregyháza – habár utóbbi helyen nagyon ott van az állatkert, olyan cukik az új krokodilok.A liberális píszí világ emberségről beszél, miközben maga képviseli a legmocskosabb kirekesztést és embertelenséget!

Fotó: sputniknews.com

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.