Pesti Srácok

Tényleg Hollandia diktál?

Tényleg Hollandia diktál?
Gajus Scheltema holland nagykövet nyilatkozatában a szélsőséges iszlamistákhoz hasonlította a magyar kormányt. A diplomáciában szokatlan gesztus alapján mély tisztelettel felvetném: Magyarország mikor is lett Hollandia egyik tartománya, hogy minősítsen minket?

Hosszú évekig voltam külpolitikai újságíró, szerkesztő. Egyszer sem merült fel bennem, hogy holland nagykövettel interjút készítsek. Mert minek? Ennél izgalmasabb téma Mongólia mezőgazdasági sajátosságainak feldolgozása is.

De a tréfát félretéve.
PestiSracok facebook image
Magyarországon eddig két ország nagykövetsége érezte azt, hogy nekik kell megmagyarázniuk, hogyan éljünk. Az első a „nagy szövetséges” Egyesült Államok volt. Azzal, aki ebbe sokadszorra belevágott, Eleni Tsakopoulos Kounalakis asszonnyal volt szerencsém egy repülőgépen utazni. A sors sajátos humora miatt egymás mellé szóltak a jegyeink.

Egy mély barátság lehetősége nem sokáig merült fel. Ő tudta, hogy én ki vagyok, én meg hasonló információkkal rendelkeztem róla. A történet abszurditását fokozva: mindketten Moszkvából utaztunk Budapestre. Én mondjuk rokonlátogatásról jöttem, ő gyanítom más programot bonyolított.

Az Obama-kormányzat által ide vezényelt Kounalakis asszonynak volt szokása, hogy bejárjon magyar kormányzati intézményekbe, és ott előadást tartson a demokráciáról.

Az Amerikai Egyesült Államok is hihetetlen mennyiségű segítséget adott a történelem folyamán Magyarországnak, de most tényleg, a hollandok oktatnak ki minket?

Azt merik mondani, hogy „a muszlim terroristák a globalizáció vesztesei, akik ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet”. Hát ennek sincs sok értelme, azonban arrafelé szabadosak a drogfogyasztási szokások. Ez nem feltétlenül tolerálható, de az ő életük.

Aztán azt mondja ez a Gajus Scheltema a 168 órának nyilatkozva, hogy „a terroristák ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. Ezt mondja a holland állam képviselője, diplomata, ilyenféle.

Hát nem!Magyarországon úgy akarunk élni, ahogy mi azt jónak gondoljuk. Mert csak így működik!Meglehet, ez nemzeti sajátosság, hát szokjanak hozzá!

Fotó: kerekparosklub.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.