Megvédik a nőverő migránst?!

.

A rendőrparancsnok ugyanis közölte, hogy a „le Président” legújabb rendelkezése szerint az utcai járőröknek mostantól határozottan fel kell lépniük a gender-alapú szexizmus minden megnyilvánulása ellen. Ha pedig verbális abúzust tapasztalnak, ne fogják vissza gumibotjukat.

Jean-Pierre társai értetlenségét látva felemelte a kezét, és kérdezett:

- Patron, akkor ez most azt jelenti, hogy mégis üssük a bu…at, illetve pardon, a melegeket?

A rendőrfőnök közölte, hogy Jean-Pierre az állomány egyébként sem kimagasló szellemi szintjéhez képest is hülye. A parancs éppen, hogy arra vonatkozik, hogy védeni kell őket, még a széltől is. Főleg a gendereket!

- Patron, azok kik? És hogyan ismerjük fel őket? És őket akkor jobban kell védeni, mint a melegeket?

A parancsnok itt egy kicsit elbizonytalanodott, istenigazából ő sem értette, hogy az LMBTQ most gender vagy sem. Melyik a kisebb, melyik a nagyobb halmaz. Előző nap próbált utánanézni, de aztán inkább berúgott.

Így kiosztotta a belügyminisztériumból küldött, ábrákkal és magyarázatokkal ellátott prospektust. Az állomány ezt hosszan tanulmányozta. Jean-Pierre arcán a kétségbeesésnek azon szimptómái jelentek meg, amelyet családja a tavalyi karácsonykor tapasztalt rajta utoljára, amikor próbálta összerakni neje ajándék IKEA-fogastartó kredencét.

- Rendben főnök, mindenkit leverünk, aki normálisan néz ki. De mi a túró az a verbális abúzus?

Erre kivételesen volt pontos válasz a belügyminisztériumi utasítás kisbetűs részében: a verbális abúzus, azaz a szóbeli erőszak során az elkövető fél nem alkalmaz fizikai erőt, hanem a másik önértékelését pofonok vagy ütés helyett szavakkal rombolja le. A rendőrőrs helyeselt, ez tényleg szemét dolog. ám mit jelent a gyakorlatban?

A parancsnok konkrét példát hozott fel, amit személyesen a miniszter mesélt a főtiszteknek: nem csak az a verbális abúzus, ha valaki odakiabál egy csinos nőnek, hogy „de jó bőr vagy, bébi”, hanem az is, ha hangosan kedvesnek minősíti a mosolyát. Ha a járőrök ilyet tapasztalnak, az elkövetőket azonnal be kell kísérni a kapitányságra.

Jean-Pierre erre halkan megjegyezte, hogy akkor mostantól Párizsban egy méter utat sem betonoznak le, és az építkezések is leállnak, mert az összes melós sitten ül majd. Mire a kapitány letorkolta, hogy viselkedjen politikailag korrekten, „sz.rt se érdekel az építkezés, ha itten verbális abúzusról van szó!”

A rendőrfőnök titkárnője ezt lelkesen jegyzetelte, miközben kissé pirulva azon mélázott, hogy vajon Macron elnök bölcs rendelete csak az építőmunkásokra, vagy a rendőrparancsnokokra és az őrsre betérő politikusokra is vonatkozik-e? De nem volt idő pajzán mosolyokra, az eligazításon új problémák merültek fel.

- Patron! Akkor mostantól beviszünk és megbírságolunk mindenkit, aki rákacsint egy nőre az utcán. De mi van, ha lekurvázza, lökdösi, fogdossa, leköpi, lerántja a földre?

- Megőrültél, Jean-Pierre?! Hát ott helyben levered a veséjét a nyomorultnak!

- És ha migráns? A múlt héten három járőrt is felfüggesztettek, mert intézkedi mertek az Abdul-galerivel szemben!

A „commissar” az engedetlenség láttán először elvörösödött, majd falfehér lett. Erre is volt az elnöki hivatalból érkezett iránymutatása: A migránsok számunkra talán érthetetlen megnyilvánulásait a rendőrségnek kellő toleranciával kell kezelnie. Ezek a szerencsétlenek Franciaország vendégei, óvó segítségünkre és támogatásunkra szorulnak. Így az általuk elkövetett, a franciák esetében elitélendő bűncselekmények más elbírálás alá esnek. Legyen egyértelmű: a migránsok Emmanuel Macron politikai védelmét élvezik!