Napok teltek el a román miniszterelnök botrányos kijelentése óta, de sem Brüsszelt, sem Washingtont nem zavarja, hogy Mihai Tudose székelyeket akasztatna. Pedig Magyarország esetében elég egy antidemokratikusnak ítélt félmosoly, és azonnal áll a bál. Íme, a kettős mérce diadala… Avagy csak üzlet az egész?
.
Az, hogy egy román kormányfő kőbunkó, és úton-útfélen kijátssza a magyar-kártyát – valljuk meg, papírforma. Mihai Tudose persze most rendesen túllőtt a célon, de hát elég bájos arcszerkezetére nézni, látszik, sok mindent szeret túlzásba vinni. Az, hogy utólag nem kért elnézést, sőt? Hát ez sem egy nagy nóvum a magas szintű bukaresti politikai kultúra ismeretében.Az sem különösebb meglepetés, hogy a román politikai elit nem határolódott el tőle. A magyar-kártyát ők is szeretik. Ott van persze a nagyon civilizált, nagyon európai államfő, Klaus Iohannis is. Tőle úgy egy rosszalló pillantást azért elvártak volna Erdélyben. Elmaradt. Ő ugyan igyekszik toleráns lenni a magyarok iránt, ám most éppen a szocdem miniszterelnökkel üzletel.Azt azonban az egyszeri újságolvasó jogosan kívánhatta volna, hogy az Európai Unió központjában valaki megszólaljon az ügyben. Jó, nem maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, hiszen neki nyilvánvalóan közös hobbija van Tudose-val, a szesztestvériség meg szent. No, de legalább valamelyik szakszóvivő éppen ráérő helyettesének ceruzahegyezője mondhatott volna néhány szót az ominózus esetről. Hát nem.Látványosan hallgattak az Európai Parlament „demokratái” is. Sehol nem nyilatkozott a lánglelkű szabadságvédő, liberális Guy Verhovstadt, aki öt percenként záratná ki Magyarországot és Lengyelországot az unióból – mert csúnyán nézünk Soros György „európai politikusra”. Vagy a szocialista Gianni Pittella, aki mindig annyira aggódik a fékek és ellensúlyok magyarországi rendszere miatt.Miért? A válasz egyszerű: Románia legfeljebb apróbb ügyekben megy szembe a brüsszeli bürokráciával, akkor is csak pillanatokra. Kilencven százalékban azonban lelkesednek, vagy legalább bólogatnak. Cserébe nekik mindent elnéznek. Az erdélyi magyarok jogainak megsértése így a kutyát sem érdekli a „jogvédők Mekkájában”.Nem reagált Washington sem, amely kisebb kérdések kapcsán is fenyegetett már atomcsapással országokat. Ennek sem bonyolult a magyarázata: fegyverüzlet. Iohannis elnök még nyáron jelentette be, hogy Románia négymilliárd dollárért vesz Patriot rakétarendszert, a minap pedig Piranha típusú, páncélozott csapatszállító járműveket vettek vagy 700 millióért. Ráadásul Bukarest látványosan orosz-ellenes.Kit érdekel ilyenkor a székelyek akasztása? Szaúd-Arábiában is demokratikus a nyilvános lefejezés, amíg amerikai fegyvert vesznek igen nagy tételben.Végezetül, szinte csak a vicc kedvéért jegyzem meg: Soros jogvédő szervezetei is mélyen hallgatnak az ügyben. Persze a székelyek nem delfinek, vagy karibi ebihalpalánták, akiket védeni kell. Pedig Soros Györgyöt Romániában is bírálják rendesen, tüntetéseken is rendszeresen elhangzik a neve. De hát, amíg a kormánnyal üzletelni tud, kit érdekel az egész?!
