Brüsszeli baromfiudvar
Deák Ferenc idézete valószínűleg nem rémlik a „roppant demokratikus”, ám annál is újliberálisabb ellenzéknek. Ujhelyi és Niedermüller urak ugyanis lélekszakadva rohantak a Sargentini-jelentés megszavazása mellett kampányolni. Roppant kínos lehet, hogy a felszólalók jelentős része a határvédelmet méltatta…
Sokszor gondolok az időutazásra. Szívesen járnék Szilágyi Erzsébet birtokán, de Kinizsi Pál, Morzsinai Örzse, de – Uram bocsá’ – Luxemburgi Zsigmond uralkodása sem riasztana el.
Megnézném, hogyan is gondolták azt akkor.
Akárhonnan nézem, a hazaárulás nem volt opció. A hazát, a házat védeni kell.Kövezzenek meg a liberális feministák: az asszonyt, a családot is muszáj megóvni – egyszerűen csak ez a dolgunk.
Nem tisztem a hazugsághalmaz értékelése.Megtette már az ELTE és a PTE, akiket „laza eleganciával” feltüntetett forrásként a jelentés kevéssé hitelesnek tűnő szerzője (alias Sargentini). Tegyük egyértelművé: a két egyetem elhatárolódott a referencia-pozíciótól…
Mert ugye az EP azzal az „aprósággal” nem foglalkozott, hogy mindkét egyetem visszautasította azt a feltételezést, hogy egy nyikkot is beszéltek volna az említett úrasszonnyal…
Az említett „hölgy” most a támadások miatt (vagy miért is?) visszavonul. Ne legyenek kétségeink: lesz utánpótlás.
Nem állítanám, hogy könnyeket ejtek érte.
Jelen pillanatban az egész Európa Parlament hangoskodó baromfiudvarra emlékeztet. Hangosan kárálnak, de még azt sem veszik észre, hogy magukra hívják a rókát.
Mindjárt csinosan szavaznak a Sargentini-jelentésről.
Hagyjuk a döntést.
Mindenki a fontossági sorrend szerint.
Kinek haza, kinek fizetési lista.fotó: facebook.com
