Pesti Srácok

Még 76 ezer aláírás kell - a Nők Magyarországért Klub is csatlakozott a kisebbségvédelmi kezdeményezéshez

A Nők Magyarországért Klub is csatlakozott a Minority Safepack nevű európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. A szervezet tagjai szerdán Budapesten a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárral közösen írták alá a petíciót. Novák Katalin az eseményen újságíróknak elmondta, mindenkit arra kérnek, hogy álljon ki a kisebbségek védelme mellett, a referendum sikerességéhez szükséges egymillió aláíráshoz ugyanis még szükség van támogatókra. (VIDEÓ)

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke arról beszélt, hiába él az Európai Unió területén 60 millió őshonos kisebbségi lakos, Brüsszel csak a tagországok belépésekor vizsgálja a kisebbségi jogok érvényesülését, a későbbiekben már nem. Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó úgy fogalmazott, a magyaroknak úgy kell viselkedniük, mint egy családnak, akik kiállnak egymásért, ezért nem volt kérdés számára, hogy aláírja a kezdeményezést.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára közölte, a kezdeményezésben Magyarországon több mint 400 ezer aláírás gyűlt össze, a támogatók száma Európában pedig már meghaladja a 900 ezret, így két héttel a határidő előtt közel az érvényességhez szükséges szignó megszerzése. Hangsúlyozta, a kezdeményezőknek már sikerült megfelelniük az egyik legnehezebb feltételnek, vagyis, hogy az unió legalább hét tagországában szerezzenek támogatókat érdemi számban. Tájékoztatása alapján ez Magyarország mellett Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Spanyolországban, Dániában és Lettországban sikerült, reményeik szerint pedig hamarosan Bulgáriában és Szlovéniában is megszerzik a minimális támogatói kvótát.

A kezdeményezést

itt

PestiSracok facebook image

is aláírhatja.

Forrás: MTI; fotó: mandiner.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.