Andrij Parubij házelnök megnyitotta az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő vitáját az ukrán parlament csütörtöki plenáris ülésén. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ülésen felszólalva meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényt a március 31-ei elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait.
A nyelvtörvényként is emlegetett előterjesztést első olvasatban még 2018. október 4-én fogadta el a parlament. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint több, mint kétezer módosító indítvány érkezett be a javaslathoz. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ülésen felszólalva meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényt a március 31-ei elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Szavai szerint a törvényjavaslat áttekintése körülbelül két plenáris hetet vesz igénybe. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kisebbségi nyelvek védelméről a kormánynak az elkövetkező fél évben külön törvényjavaslatot kell majd beterjesztenie a parlament elé.
A törvényjavaslat az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után. A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen. A könyvkiadásban és árusításban szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.
Forrás/fotó: MTI
Manteufel
2019-03-01 at 11:22
Szenzációs bizanténus hazug érvelés, hogy védi a kissebségi nyelvhasználatot, mert hogy megengedi az otthoni és az egyházi szerartásoni használatát a nem ukrán nyelvnek. Ukrajna nem való az EU-ba, se a NATO-ba.
Hesslerezredes
2019-03-01 at 17:24
…mert a választások után megszűnik ukrajna…