Megbélyegzés – Miért nem jó ötlet feldolgozatlanul nyilvánosságra hozni a Kádár-rendszer hálózati nyilvántartását?

Az Országgyűlés egyik utolsó döntése volt, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) kerülhetnek azok a mágnesszalagok, amelyeken a Kádár-rendszer utolsó éveinek állambiztonsági információit tárolták. Ha megkapják a mágnesszalagokat, akkor azonosíthatók lesznek az eddig csak fedőnéven ismert ügynökök. Kónyáné Kutrucz Katalin, a levéltár főigazgató-helyettese szerint nem jó ötlet nyilvánosságra hozni a hálózati nyilvántartást – írja csütörtöki számában a Magyar Idők.

Mint a lapnak adott interjúban Kónyáné Kutrucz Katalin elmondta, a papíralapú hálózati nyilvántartásban nem csak ügynökök szerepelnek. Ott tartották nyilván a sikertelen beszervezéseket, a figyelőkartonosokat, azaz azokat, akiknek csak tervezték a beszervezését, és ott szerepelnek a 6a kartonosok, akik egy ügynök valamilyen szempontból érdekes kapcsolatai. A tényleges tevékenységről a karton nem sokat árul el. Van, aki nem jelentett, van, aki jelentett, de érdemi információt nem adott, és van, akinek a jelentése miatt valaki állását vesztette, bebörtönözték vagy felakasztották. A listán mindegyikük egyenlő lenne, ez történelemhamisítás.

Másik oldalról meg nem szerepelnének a listán azok, akik nincsenek benne a hálózati nyilvántartásban, de a megfigyeltek dossziéiból megállapítható, hogy káros ügynökök voltak – mutatott rá a levéltár főigazgató-helyettese.

Arra a kérdésre, hogy a törvénymódosítással a levéltárba hány mágnesszalag kerül át, és mit tartalmaznak, Kónyáné Kutrucz Katalin elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalban háromfajta adattárat tartalmazó mágnesszalag van.

A H jelű a hálózati adattár, amely ugyanúgy, mint a papíralapú hálózati nyilvántartás, nemcsak az ügynökök adatait tartalmazza, hanem a figyelőztetett és a 6a kartonos személyeket is. A G jelű adattár a megfigyeltek adatait tartalmazza, továbbá van a K jelű, azaz a kémelhárítási adattár. A nyilvántartások nem teljesek, rendszeresen töröltek belőlük adatokat.

Mint mondta, eddig azért nem lehetett kutatni ezeket, mert a levéltár nem vehetett át államtitkot, és ebben államtitok is van.

Biztos vagyok abban, hogy államtitokként van számon tartva egy csomó olyan név, amelynek már nincs szüksége erre a minősítésre”

– vélte Kónyáné Kutrucz Katalin.

MTI; Fotó: MTI/Kollányi Péter