ügynökakták
A zsarolók ugyanazok – Secutól a Transtelexig
Bezzegszomszédaink közül az utóbbi időben a legbezzegebb Románia lett. A baloldali politikusok dicshimnuszokat zengenek róla, számukra ugyanis az jelenti az európai modellt, ha a hatóságok politikai vagy nemzetiségi alapon bárkit meghurcolhatnak (bár tekintve a héten Brüsszelben lezajlott eseményeket, ez talán már tényleg azonos az európai modellel). Így lett mintakép a román korrupcióellenes ügyészség, a DNA, amelynek tevékenysége nagyrészt arra korlátozódik, hogy magyar vállalkozókat vegzáljanak, és így lett újra téma az ügynökakták "román mintára történő" feloldása, de lássuk, hogy ez miért is az érdekük.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták mindig zseniálisan csináltak az áldozatból bűnöst!
A kádári és aczéli rendszer hatalompolitikai struktúrája olyan mélységeket rejt, amellyel máig nem sikerült igazán szembenéznünk. Teljes megértése társadalom-lélektani elemzést is igényelne, különösen akkor, ha az ügynökkérdést is rendbe kívánjuk tenni. A kádári társadalompolitika alapja egy szövetséginek hazudott rendszer volt, amely azt a látszatot kívánta fenntartani, hogy a hatalom birtokosai kiegyeztek a néppel.
Iszonyúan leégette magát Márki-Zay: áldokumentummal akarta lejáratni Kövér Lászlót
"Nyilvánosságra hozzuk a kommunista és fideszes ügynökaktákat is. A 2022-es kormányváltás után kompromisszumok nélkül nyilvánosságra hozzuk az összes ügynökaktát!" – ezzel a szöveggel hergel Márki-Zay Péter álfüggetlen hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője péntek délutáni Facebook-posztjában. Bejegyzéséhez egy állandó belépőt csatolt az MSZMP KB Politikatudományi Intézetébe, amelyen Kövér László neve és fotója szerepel. Az iraton a pecsétet ügyesen kitakarta, hogy ne lehessen kivenni annak részleteit. Csakhogy a kamuakta már egy ideje kering a világhálón, méghozzá kitakarás nélkül. Innen tudható, hogy a pecsét felirata a következő: "Áldokumentum Örülünk Vincent". Az óriási blamát többen észrevették, akik azonnal kiosztották Márki-Zayt, amiért hamisított, kamu iratokkal hergel. "Gratulálok! Csak ennyire futja?" – kérdezte egy kommentelő.
Ügynökök, ügynökakták, aktanyilvánosság – 3. rész
Elhozná-e a vágyott igazságtételt az aktanyilvánosság? Az előzőrészekben az ügynöktörténetek egyediségéről és a nemzetközi tapasztalatokról volt szó, a befejező írásban a németországi múltfeldolgozást ismertetem, és a Schiffer-féle törvénytervezet gyengéire mutatok rá.
Ügynökök, ügynökakták, aktanyilvánosság – 2. rész
Az első részben jellemző ügynöktörténetekkel világítottuk meg, hogy minden eset más és más, nem lehet egységes erkölcsi megítélés alá vonni az ügynököket. Csak történészi munkával lehet feltárni, kit milyen felelősség terhel. A folytatásban külföldi példákról lesz szó.
Ügynökök, ügynökakták, aktanyilvánosság
Az ellenzék már vagy egy évtizede azzal támadja a Fideszt, hogy miért nem hozza nyilvánosságra az „ügynökaktákat”. Utoljára Karikó Katalin ügye kapcsán olvastam sok helyen, hogy bezzeg ha nyilvánosak lennének az akták...! Pedig már évek óta nyilvánosságra került az, hogy Karikónak 6-os kartonja van...
Veszélyes idealisták
Sokféleképpen leírható az a végtelen idealizmus, amely megjelenik az ellenzék, az "értelmiségiek" és a liberálisok ideológiai bírálataiban, amikor azok a kormányt támadják. De mindegyikben tettenérhető ugyanaz a végtelen hit, amely szerint létezik tökéletes társadalom, tökéletes kormányzás, tökéletes igazság, egyenlőség, és tökéletes zsír-, laktóz- és cukormentes vegán latte, aminek az íze is jó.
Mező: A szembenézés elmaradásáért a rendszerváltás utáni médiarendszer is felelős
A szembenézés elmaradásáért a rendszerváltás utáni médiarendszer is felelős, mivel nem nagyon foglalkoztak az ügynökkérdéssel - nyilatkozta a Hetek-nek adott interjújában Mező Gábor, hozzátéve, ez már csak azért sem lehet meglepő, mivel „a legtöbb újságnál kulcspozíciókat foglaltak el az ügyben érintett emberek”. Hangsúlyozta, sem szembenézés, sem bocsánatkérés nem történt, így a társadalom nem tudott megfelelő információk birtokában dönteni ezeknek az embereknek a pályafutásáról.
Ungváry Krisztián: Hülyének nézik a nyilvánosságot az ügynökügyekben
A közszereplők átvilágítása "parasztvakítás" volt, amelynek legcinikusabb példája Horn Gyula és az ő emlékezetes - "Na és?" - kijelentése - mondta előadásában Ungváry Krisztián. A történész a Párbeszéd Házában tartott szerda esti rendezvényen arról is beszélt, hogy miközben a náci bűnösök üldözése folyamatosan zajlott még Magyarországon is, a kommunista felelősök kérdését Pető Iván nyugodtan üthette el azzal, hogy demokratikus ország „nem csinál ilyet”. Ungváry magyarországi sajátosságnak nevezte az intézményesített hazugság kérdését, amely az ügynökperek kapcsán merült fel. Egyedülállónak nevezte, hogy hazánkban tömegesen perelhettek be ügynökök történészeket vagy újságírókat, amelyeket rendre meg is nyertek.Ajánljuk még