Megengedhetetlen és felháborító, hogy bármilyen politikus a munkáját végző nyomozót, ügyészt, ügyvédet vagy bírót fenyeget – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc és DK-s párttársa a Sukoró-perben meghozott jogerős döntés után nemrég azt mondta, az eljáró bírót és az ügyészeket is börtönnel sújtaná. Ibolya Tibor portálunknak adott interjújában beszél még a “lúgos orvos” elleni első nyomozás megszüntetésének okáról, elmondja véleményét a nemrég letartóztatott, korrupciógyanúba keveredett debreceni ügyészről, kiderül, hogy a főügyész szerint mi a magyar igazságszolgáltatás egyik fő problémája, de szóba kerül az is, hogy Tarsoly Csaba próbált-e alkut kötni a Quaestor-ügyben.
Főügyész úr öt éve, 2012. július 1-jétől vezeti a Fővárosi Főügyészséget. Hivatalba lépésekor mik voltak a legfontosabb célkitűzései és ebből mit sikerült megvalósítani?
Mióta átvettem a Fővárosi Főügyészség vezetését, több szervezeti változást is végrehajtottunk. Az első intézkedéseim között egy más fajta kommunikáció megvalósítása szerepelt, ami sikeresnek bizonyult, hiszen az állampolgárok mára jobban megismerték a Budapesten folyó ügyészségi munkát. A legfontosabb célkitűzésem az volt, hogy a bíróság elé állítások számát növeljük a fővárosban. Erre tudvalévőleg a gyanúsítást követő 30 napon belül van lehetőség. Az elmúlt öt év nagy eredményének tartom, hogy az összes vádemelési javaslattal érkezett ügy körülbelül 15 százalékát ebben a formában fejezzük be. Csak tavaly több mint 2000 bíróság elé állítás volt Budapesten, korábban ez statisztikailag szinte a mérhetetlen tartományban volt. Ez egyébként beleillik abba az eredeti elképzelésembe, hogy az ügyészi munkát akkor lehet igazán jól végezni, ha munkatársaink specializálódnak.
A minőségi munka érdekében?
Igen. A kollégák végzettsége ugyan hasonló, csak az emberi tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Például van, aki a közlekedési ügyek, míg mások a gazdasági ügyek iránt érdeklődnek inkább. És aki szereti csinálni, az jobban elmélyül benne, így eredményesebb is a munkája. Az én célkitűzésem az, hogy elérjem, hogy ezek a specializált formák hangsúlyosan jelen legyenek a fővárosban. Ilyen a bíróság elé állító csoport, vagy a fővárosban tavaly ősszel felállt Gazdasági Bűnügyek Részlege. Utóbbiak egész Budapestre kiterjedő illetékességgel foglalkoznak a gazdasági bűncselekményekkel. De van egy közlekedési csoport a VI-VII. kerületi ügyészségen, amely szintén az egész fővárost lefedve felügyeli a közlekedési ügyeket.
Ibolya Tibor a magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb problémájáról is beszélt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Júniusban fogadták el az új büntetőeljárásról szóló törvényt. Elégedett az eredménnyel?
Én magam is részt vettem azokon az egyeztetéseken, aminek köszönhetően a törvény tervezete elkészült. Ami többek között nagy eredmény, az a titkos információgyűjtés szabályainak a beemelése a büntetőeljárási törvénybe. Ez azért volt az ügyészség célja, mert a bíróságon rendszeresen abba szaladtunk bele, hogy az így gyűjtött bizonyítékokat nem fogadták el. A parlamenti pártok bölcsességét mutatja, hogy a törvényt kétharmaddal elfogadták, így ezek a bizonyítékok immár problémamentesen felhasználhatóak lesznek a büntetőperekben. Ez óriási jelentőségű változás.
Ön is egyetért azzal, hogy az új törvénynek köszönhetően felgyorsulnak az eljárások?
A törvényben deklaráltan cél az, hogy a hatályon kívül helyezéseket szorítsuk vissza. Az én álláspontom szerint a jelenlegi magyar igazságszolgáltatás egyik legnagyobb problémájáról beszélünk. Nem véletlen az, amikor én a Biszku-ügyben a sokak által botrányosnak tartott nyilatkozatomat tettem, az is egy hatályon kívül helyezéssel volt kapcsolatos. Megjegyzem, akkor utólag az én álláspontomat igazolta a Kúria. Akár ügyészek vagyunk, akár bírák, a munkánk legfontosabb része, hogy merünk és tudunk dönteni. A hatályon kívül helyezések jelenlegi gyakorlata az oka annak, hogy a magyar bíróságokon nagyon sokszor túlbizonyítás folyik.
Erre tudna konkrét példát mondani?
A Quaestor-ügy többszörösen is jó példa erre. A bíró kizárta az egyik szakértőt, ami önmagában nem probléma, azonban azt a szakvéleményt, amit az illető készített is kizárta, annak ellenére, hogy a kizárásról jogerősen döntő Fővárosi Ítélőtábla szerint is felhasználható lett volna. De mondok egy másik példát. A bíróság előírta egy tanú elmeszakértői vizsgálatát, ugyanis a nyomozás során szedett valamilyen gyógyszert, mert az eljárás lelkileg megviselte. Teljesen felesleges volt ez a szakértői vizsgálat – ami egyébként megállapította, hogy a tanúnál nem állt és áll fenn semmilyen ezzel összefüggő tanúzási akadály – hisz a tanú a nyomozás során és a tárgyaláson is ugyanazt a következetesen terhelő vallomást tette. Ráadásul a nyomozás során tett vallomásait még audión is rögzítették. Ez a túlbizonyítás, ami azért létezhet, mert az alsóbb bíróságokon ítélkező bírák szeme előtt sokszor a hatályon kívül helyezés réme lebeg. Pedig a Biszku-ítélet botrányos hatályon kívül helyezése után nem sokkal a Kúrián megszületett az a jogegységi döntés, amely lehetővé teszi, hogy rendkívüli perorvoslattal lehet ezeket a döntéseket támadni. Ennek kapcsán a Legfőbb Ügyészség öt alkalommal fordult a legfőbb bírói fórumhoz és négy ügyben azt mondta ki a Kúria is, hogy a hatályon kívül helyezés törvénysértő volt.
A fővárosi főügyész felháborítónak tartja Gyurcsányék megnyilvánulását. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Nem tart attól, hogy a Quaestor-ügy is a Kulcsár- vagy a Postabank-botrány sorsára jut?
Nézze, csak amiket az előbb elmondtam, jelentősen meghosszabbítják a Quaestor-ügy tárgyalását, hisz az új szakértőt például még ki sem rendelték. Az ügy bírósági szakban van, ha a bíró úgy látja, hogy ezek a bizonyítási cselekmények szükségesek, nem tudunk mit tenni. A védelem persze, látva az eljárás elhúzódását, természetesen kérte Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásának megszüntetését, ami meg is történt, jelen pillanatban Tarsoly úr házi őrizetben van. Megjegyzem, annak ellenére, hogy például pénzmosás miatt a Quaestor-ügyben még nyomozás van folyamatban.
Ezek után nem érte csalódásként a „lúgos orvos” perében a nemrég meghozott kúriai döntés?
De igen. Amennyire én ismerem ezt az eljárást, minden bizonyíték rendelkezésre állt ahhoz, hogy a Kúria meg tudja hozni a határozatát, mégis a hatályon kívül helyezés mellett döntöttek. Azért is ért meglepetésként egyébként ez a döntés, mert a megismételt másodfokú tárgyalásra szembesítéseket írt elő a bíróság. A szembesítéseknek két esetben lehet létjogosultsága; ha taktikai meglepetésként alkalmazzák és ennek hatására a terhelt beismer, illetve ha mindkét félben meg van az igazmondásra törekvés és a szembesítés során, annak hatására korrigálják az egyébként szubjektíve igaz vallomásukat. Amennyire tudom, a konkrét ügyben ezek egyike sem várható.
Az ügyben a sértett és képviselője többször nehezményezték, hogy az ügyészség egyszer már megszüntette a nyomozást, és ha ők nem fellebbeznek a megszüntető határozat ellen, akkor még vádemelés sem történt volna.
A tévedésnek a lehetősége benne van a rendszerben. Magyarországon, ha születik egy döntés, amit utóbb megváltoztatnak, akkor elkezdenek korrupciót, vagy valamilyen befolyásolást belelátni, közben semmi más nem történik, csupán a bizonyítékok eltérő értékeléséről van szó. A „lúgos orvos” ügyében nem vagyok rá büszke, hogy a Fővárosi Főügyészség ügyésze első körben a nyomozás megszüntetéséről határozott, de ezt a határozatot a Legfőbb Ügyészség bölcsen hatályon kívül helyezte. Az én személyes meggyőződésem is az, hogy a vádemelés volt a jó döntés.
Visszatérve még a Quaestor-ügyhöz, 2015. március 26-án este őrizetbe vették a brókercég vezetőit, majd egy nappal később a Fővárosi Főügyészség újra elrendelte a London Brókerház egykori tulajdonosa, Reichardt Ignác meggyilkolása ügyében a nyomozást. Van a két ügy között összefüggés? Ezt a kérdést azért is tenném fel, mert úgy tudom, a Quaestor-botrány egyik érintettje kezdett el beszélni a maffiafilmbe illő leszámolásról.
Ezt az értesülést semmilyen formában nem kommentálnám.
Tarsoly Csaba próbált alkut kötni a nyomozás során?
Nem.
A Quaestor- és a Buda-Cash-ügyben is folyamatban vannak még csalás, pénzmosás és hűtlen kezelés gyanúja miatt elkülönített eljárások. Mit lehet tudni a nyomozások állásáról?
A fejlemény annyi, hogy reményeim szerint vádemelés várható ezekben az ügypontokban is. Bár annyit azért hozzátennék, hogy a pénzmosás, mint minden más esetben, nehezen bizonyítható.
Ha már az elkülönített eljárásoknál tartunk: főügyész úr feljelentése alapján, a Quaestor-ügyet érintően vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt nyomozás van folyamatban a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF). Ön ennek kapcsán arról is beszélt, bele sem mer gondolni, hogy a 2005-ös tőkepiaci törvénymódosítás hogyan történt.
Az a jogszabály-módosítás tette többek között lehetővé, hogy a bűncselekmény-sorozat egyáltalán megtörténhetett.
Csak elképzeléseink lehetnek, hogy minek a hatására terjesztette be a Pénzügyminisztérium ezt a módosítást…
Én csak annyit mondanék, hogy ez egy rendkívül gyorsan átvert módosítás volt. Az szintén tény, hogy az akkori felügyelet, miután kiderült, hogy átveri őket a Quaestor, csupán nevetséges, egymillió forintos büntetést szabott ki, amit ráadásul a cég kérésére nem is hoztak nyilvánosságra.
Ibolya Tibor felháborítónak és nagyon veszélyesnek tartja, hogy politikusok az igazságszolgáltatás munkatársait fenyegetik. Fotó: MTI
Mit gondol arról, hogy a Sukoró-ügyben meghozott jogerős határozat után Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és párttársa bírákat és ügyészeket fenyegetett meg?
Felháborító, hogy bármilyen politikus a munkáját végző nyomozót, ügyészt, ügyvédet vagy bírót fenyeget. Ez megengedhetetlen. Szerintem, akik ezeket a kijelentéseket mondták, csak első felindultságukban tették és biztos nem büszkék rá. Tegyük hozzá, hogy ez az igazságszolgáltatás tagadhatatlan tekintélyvesztése miatt történhetett meg. De amikor lehetőség van arra, hogy valaki az utcáról beesve megüthessen a hivatalában egy ügyészt, vagy egy ügyfél gépkarabéllyal induljon az ügyészségre, akkor ne csodálkozzunk. Azért rossz üzenet a politikusok részéről az igazságszolgáltatásban dolgozókat ilyen módon bírálni, mert lesz olyan, aki ezt meghallja abból a rétegből is, aki fizikai erőszakhoz folyamodik.
Szintén az elmúlt hetek botránya, hogy korrupcióval gyanúsítanak egy debreceni ügyészt, aki több NAV-os társával együtt jelenleg is előzetes letartóztatásban van. Hogyan érintette a botrány?
Mint Magyarország Ügyészségének egyik tagja és a Fővárosi Főügyészség vezetője nagyon szomorú vagyok miatta, de naiv ember az, aki azt gondolja, hogy egy akkora szervezetben, mint az ügyészség, a sok szép piros alma között nincs egy-két romlott. Ugyanakkor az ügyészségi kinevezési rendszer garanciát nyújt arra, hogy megfelelő erkölcsiségű munkatársak kerüljenek a szervezetbe. Ezt igazolja, hogy az elmúlt tíz évben csupán két ilyen botrányos eset történt.
Végezetül egy könnyedebb kérdés: ha jól tudom, főügyész úr nagy AC/DC rajongó. Mit szólt ahhoz, hogy Axl Rose, a Guns N’ Roses frontembere lett a zenekar új énekese?
Amikor először hallottam a hírt, sok AC/DC rajongóhoz hasonlóan én is megijedtem, de tavaly láttam őket élőben a fiammal és óriási pozitív csalódás ért. Axl fantasztikus teljesítményt nyújtott és a hangja is csúcsformában volt. Azért én örülnék, ha Brian Johnson visszatérne.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS