Szomorúan búcsúzhat Arséne Wenger, miután az Arsenal alulmaradt Madridban, az Európa Liga elődöntőjének visszavágóján. A francia edző ezzel a vereséggel és kieséssel lemondhat arról, hogy európai kupát nyerjen az angol csapattal, amelyet több mint két évtizeden át vezetett. Diego Simeone, az Atlético edzője újabb nagy sikert érhet el: a döntőnek egyértelműen a spanyol csapat az esélyese. A másik finalista, a Marseille hosszabbítás után, idegenbeli góllal ejtette ki a Salzburgot.
Majdnem, de aztán mégsem – nagyjából így lehet összefoglalni azt, amit Arsene Wenger alatt az Arsenal az európai kupákban elért. Egyszer bejutott a csapattal a Bajnokok Ligája döntőjébe, de hiába szerezte meg a csapat a vezetést a Barcelona ellen, a katalán együttes fordított. Talán ott, a kétezres évek közepén tört meg valami. Ezt követően évről-évre elhullottak, a sorsolás szeszélye szinte mindig ellenük volt, nagyon sokszor megkapták „mumusukat”, a Barcelonát, ha meg nem, akkor többször a Bayern Münchennel csatáztak. És estek ki.
Most, Wenger utolsó szezonjában itt volt a nagy lehetőség, szépen is menetelt a csapat az Európa Ligában egészen addig, amíg össze nem futott az Atlético Madriddal. Diego Simeone zseniálisan masszív együttese ellen viszont elvérzett a londoni klub. A két meccs alapján Simeone simán lemeccselte Wengert.
Az első meccsen hamar emberelőnybe került az Arsenal, de ezt sokáig nem tudta kihasználni. Később pedig hiába szerzett vezetést – Simeone ekkor már a lelátón ült, mert őt is kiállították –, egy hatalmas védelmi hiba után egyenlített az Atlético (1–1). Ez is maradt a végeredmény. Wenger és játékosai méltán kesereghettek, a madridi együttes hazai pályán közel legyőzhetetlen, és még gólt is igen ritkán kap.
Ezúttal is így történt, Simeone szokás szerint remekül összerakta a csapatát, amely ismét megfojtotta az Arsenal játékát.
Mivel elől Diego Costa egyik helyzetét belőtte – Antoine Griezmann remekül indította –, végül egészen nyugodtan lehozták a meccset. Úgy nyert 1–0-ra az Atlético, hogy a meccsben csak a két-, háromgólos győzelem volt benne, az egyenlítés igazából nem. Ismét bebizonyosodott: Wenger tényleg megöregedett, kiégett, ha nem az Arsenal legendájáról lenne szó, már korábban elküldték volna. Kialudt a tűz.
Ettől függetlenül sajnálhatjuk őt, mert bőven megérdemelte volna, hogy pályafutása végén az európai szinten is felérjen – a legalább az alacsonyabb – csúcsra. Viszont ünnepelhetjük Simeonét – lehet kritizálni az Atlético kőkemény, sokszor alattomos, időhúzásra, szabálytalankodásokra, játéktördelésre épített futballját, de valahol zseniális ez a fajta védekezés, amely szinte bármelyik csapat ellen beválik.
Diego Godin meg szobrot érdemelne, egészen elképesztő a töretlen lelkesedés, az a kőkemény védekezés, amit évek óta, meccsről-meccsre kitesz a pályára.
Elől pedig Griezmannék azt az egy-két gólt általában összehozzák. Az igazán durva az, hogy Simeone már most sikeresebb Wengernél, az elmúlt évek alatt két BL-döntőbe is bevitte a csapatot, és bár ott mindkétszer elbukott a Real Madriddal szemben, az EL-finálénak az Atlético lesz az esélyese. Ellenfele a hosszú-hosszú évek óta európai kupasikerről álmodó Marseille lesz, amely hosszabbítás után, idegenbeli góllal jutott tovább az osztrák Salzburg ellen.
Fotó: BBC.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS