Az izraeli kormány, éjszakába hajló ülésén, kompromisszumos megoldásként, egy újabb hét helyett péntek reggelig hosszabbította meg a koronavírus-járvány miatti szigorú országos zárlatot – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az egészségügyi minisztérium javaslatát, az újabb teljes hetes zárlatot javasolta jövő hétfőig, de Beni Ganz védelmi miniszter már a nyitás lépéseit tárgyalta volna meg. Éles vitát folytattak, és végül a kormány egyhangúlag elfogadta a köztes megoldást, a péntek reggel 7 óráig tartó hosszabbítást. A tel-avivi Ben Gurion repülőtér is zárva marad egy újabb hétig, február 7-én éjfélig, de egy, erre a célra megalakított bizottság engedélyezheti humanitárius okokból repülőgépek fogadását és indítását. Megpróbálják megakadályozni a koronavírus újabb változatainak bejutását, és ezért keddtől minden hazatérő izraelinek az államilag kijelölt és ellenőrzött szállodákban kell eltöltenie a karantén időszakát. Vasárnap éjfélkor rövid ideig lejártak a január 8-én bevezetett “szigorított” zárlat intézkedései, amelyeket a miniszterek végül a viharos ülésen rövid szünet után meghosszabbítottak.
Beni Ganz a járványügyi bírságok megduplázásától és a rendelkezések ellenére nyitva tartó intézmények azonnali bezárásától tette függővé támogatását, és előzőleg, vasárnap délután a kneszet elfogadta ezeket – a szabályozás hatékonyságát is növelő – intézkedéseket. A negyedik hete tartó zárlat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Izraelben, nem csökkentette le jelentősen az új fertőzöttek számát, aggasztó ütemben nőtt a súlyos betegek száma, s a helyi médiában “fekete januárnak” nevezett hónapban 1433-an vesztették életüket a SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben.
Izrael a járvány kezdete óta a legsúlyosabb hullámban található
– közölte a kormányülésen Saron Elroj-Preisz, a közegészségügyi szolgálatok vezetője.
Ebben a hullámban egyre több a súlyos és kritikus megbetegedés a fiatalok körében. Hatszorosára emelkedett decemberhez képest a lélegeztetőkészüléken lévő 40-60 évesek száma
– tette hozzá. A fiatalabb korcsoportok jelentősebb megbetegedését elsősorban a sikeres oltási kampánnyal magyarázzák, az idősebbek egyre nagyobb százaléka ugyanis védett a betegséggel szemben, amely így a még kisebb arányban beoltott generációk közül szedi áldozatait.
Vasárnap 74 304 embert oltottak be először, és 57 574-et másodszor – három hét elteltével – a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Az oltási kampány kezdete, december 20. óta 3 081 162-en (az ország lakosságának 33,44 százaléka) kapták meg az első és 1 790 121-en a második dózis vakcinát is. Vasárnap 54 737 tesztből 5140 vírushordozót azonosítottak, ami 9,7 százalékos arányt jelent. Tavaly március óta 646 277-en fertőződtek meg koronavírussal a mintegy 9,3 millió lakosú Izraelben. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 68 331 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, 1839 beteget ápolnak a kórházakban, közülük 1140-en súlyos állapotban vannak, és 315 ember van lélegeztetőgépen. A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 4796-en haltak meg Izraelben.
Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/EPA/Abir Szultan
sanyi
2021-02-02 at 10:42
Nálunk az EU “jóvoltából” vakcína nélkül kell uagyanazt elérni – és sikerült is – amit Izraelnek vakcinával: a görbe ellaposítását, a járvány kordában tartását. Most mindkét országban lefelé megy az aktív esetek száma.
A legszörnyűbb az a szituáció, amin az olaszok átmentek: dönteni kell, hogy melyik beteg kap ellátást és kiről mondanak le mert nincs egészségügyi kapacitás.
A vírustagadó zseniknek lefordítva: egy nővér dönt arról a kórház bejáratánál, hogy a nagymamádat vagy a nagyapádat kezelje a “nemlétező” kórból. Szerencsére itt nem tartunk, mert van nemzeti kormányunk.
moliere
2021-02-01 at 12:07
Csak egyet ne felejtsen el! Ami tulajdonképpen kettő.
Azt a szép magyar (?) cégbirodalmat, amit 10 év alatt (inkább csak öt év alatt, hiszen G-nap óta csak ennyi volt), összegrundoltak ML-cel, azt egy “baloldali” kormány seperc alatt kártérítés nélkül államosítja, úgyhogy azt még ki kell menekíteni. De ez esetben viszont élete hátralévő részében bujkálnia kell valahol a Krím és az Altaj és a Hajnan sziget között.
Egész addig, amíg nem győz az illiberális világrend.
moliere
2021-02-01 at 11:57
Ott a kormány ismeri a “kompromisszum” kifejezést. Persze ott “magas rendű” emberekről van szó, akárcsak Nyugat-Európában. Nálunk más a helyzet.
Nálunk naponta lehet csavarni egyet a buta jobbágyok idegein. Az index szerint Orbán Viktor azt mondta, hogy legkorábban húsvét után lehet egyáltalán megmondani, hogy majd mikor lehet egyáltalán enyhíteni a korlátozásokon. Szerintem ez az ember meg akar bukni. Ezt már nem csak a vendéglősök fogják különvéleménnyel ellátni, hanem a túlnyomó többség. Nem létező járványra hivatkozó bizonytalan idejű jogkorlátozások nem fognak simán lemenni a társadalom torkán. És ezt nagyon jól tudja a kormány. Az egyik serpenyőben az van, hogy keményen meg kell küzdeni az ország helyreállításáért, közben ezért cserébe még népszerűséget sem kapsz, még lehet, hogy így is veszítesz, plusz konfliktus Amerikával, míg a másik serpenyőben visszavonuló, és kezdjen az ötezer milliárdos hiánnyal a “baloldal”, amit akar, vagy amit tud. Megint “megszorítás”, visszamutogatás, és olyan tíz éve ismeretlen kifejezések, mint államcsőd, fizetésképtelenség, meg ilyen veresjánosos, medgyessypéteres, surányis kifejezések. Zéró növekedés, mert giga adónövelés, kifizetetlen alvállalkozók, mert külföldi főberuházók, az uniós támogatások zöme papírgyártásra, “stratégiákra”, “modellváltásokra” megy el, azaz körúton belüli tanácsadó cégek ctrl c ctrl v forradalmi megoldásaira, mi leszünk Finnország legnagyobb A4-es vevői…
És persze cigányprogram, migránsprogram, érzékenyítőproogram, melegprogram, dögivel, mert ugye az a bajunk, hogy ez nincs. Orbán szerintem számol, és azt mondja, hogy ideje már egy rövid leckének a magyar társadalom számára, hogy mit veszíthet vele.