Pesti Srácok

Megint nevet vált a kazah főváros – Keleten már a személyi kultusz sem a régi

Megint nevet vált a kazah főváros – Keleten már a személyi kultusz sem a régi

Kis posztszovjet komédia egy percben. 1997-ben Kazahsztán első elnöke, Nurszultan Nazarbajev a fővárost Alma-Atából Akmola városába helyezte át, amelyet 1998-ban Asztanára neveztek át. 2019. március 23-án Tokajev jelenlegi államfő aláírta azt a rendeletet, amely Nazarbajev tiszteletére Asztanát Nur-Szultán városává nevezte át. Ez most elmúlt.

Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev (kazak írással: Қасым-Жомарт Кемелұлы Тоқаев; Almati, 1953. május 17.) kazah elnök szombaton aláírta azt a rendeletet, amely a köztársaság fővárosát Nur-Szultánról Asztanára nevezi át. Erről az államfő saját, különbejáratú sajtószolgálata számolt be.

– áll a hivatalos elnöki iránymutatásban. Így múlik el a személyi kultusz dicsősége. Korábban, szeptember 17-én Tokajev aláírta az alkotmányt módosító törvényt, amely szerint a korábbi Asztana nevet visszaadják Kazahsztán fővárosának. Emellett az alaptörvény változásai szerint az államfő megbízatása hét évre korlátozódik, újraválasztási jog nélkül.

PestiSracok facebook image

A jelenlegi fővárost (jelenleg Asztana) az 1830-as években alapították az oroszok Akmolinszk néven. 1961-ben Celinográdra nevezték át, majd 1994-ben Akmolára változtatták. Később Nur-Szultán lett a személyi kultusz jegyében, most meg újra Asztana.

Fotó: MTI/EPA/Igor Kovalenko

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.