Érdekesen fogják fel a környezetvédelmet a német zöldpolitikusok: a kevésbé szennyező nukleáris energia rossz, a rendkívül szennyező szén az jó, a közepesen szennyező gáz az nagyon rossz, mert orosz. Ebből az elhibázott klímapolitikából azonban lassan az következik, hogy csődbe kergetik a saját gazdaságukat, sőt, már népfelkeléstől tartanak, így le kell nyelniük a békét, és lassan mégis visszatérhetnek a nemrégiben főellenségnek kikiáltott atomerőművekhez.
A német kormány fontolóra veszi, hogy elhalassza az ország három megmaradt atomerőművének bezárását – erről beszélt a minap Olaf Scholz kancellár. A kormány eddigi lépéseivel ellentétes terv hátterében az áll, hogy Berlin attól tart, gázhiány léphet fel az országban a télen, ha Moszkva teljesen elzárja a csapokat az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken – írja a Magyar Nemzet.
A gazdasági miniszter a legrosszabb forgatókönyveket vizsgálja. Várjuk meg az eredményeit
– tette hozzá a szociáldemokrata kancellár. A zöldpárti gazdasági miniszter, Robert Habeck most egy új stressztesztet rendelt el Németország energetikai infrastruktúrájára vonatkozóan, miután egy korábbi értékeléssel arra a következtetésre jutott, hogy az ország energiaellátása nem kerül veszélybe a télen, ezért nem lesz szükség az atomerőművekre.
Újból számításokat végzünk, és ezt követően a puszta tények alapján döntünk a kérdésben
– nyilatkozta a kormány szóvivője azzal kapcsolatban, mi lesz az ország még működő atomerőműveinek sorsa. A visszatérés az atomenergiához óriási fordulatot jelentene a német politikában, ugyanis a korábbi Merkel-kormány 2011-ben, a fukusimai atomkatasztrófa után döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár. A mostani kormánykoalíció pedig az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként az idei év végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi. A három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe, ezek tehát közel négy évtizeden át láttak el elektromos árammal több millió német háztartást.
A szociáldemokratákból (SPD), a liberálisokból (FDP) és a Zöldekből álló kormánykoalícióban ugyanakkor nem mindenki lelkesedik azért az ötletért, hogy az orosz gáz egyik alternatívája legyen az atomenergia.
Nem gondolom, hogy az atomenergia lenne a megoldás
– jelentette ki Annalena Baerbock. A zöldpárti külügyminiszter a kancellár szavaival ellentétben semmi okát nem látja annak, hogy meghosszabbítsák az utolsó három németországi atomerőmű működését. A politikus úgy véli, hogy az atomenergia év végéig tartó végleges kivezetése a helyes lépés a jelenleg ismert tények alapján és tekintettel arra, hogy mi a kormánykoalíció feladata. Másképp vélekedik azonban Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke, aki szerint korábbi energetikai intézkedéseknek kell újra napirendre kerülniük, ha gázhiány lépne fel a télen. A Zöldek tehát még akár áldásukat is adhatják az atomenergiára. Jens Spahn, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa szerint az egyik megoldás az ügyben egy nemzeti kompromisszum lehet, amely több különböző témát is magába foglalhat.
Ha a Zöldek beleegyeznek a nukleáris energia felhasználásának meghosszabbításába, a liberális FDP talán nem tiltakozik tovább az ellen, hogy sebességhatárt vezessenek be az autópályákon
– ismertette a politikus, aki szerint inkább a Zöldeken múlik egy ilyen megállapodás. Az ökopártiak már régóta szorgalmazzák a sebességkorlátozás bevezetését a környezetvédelem miatt, a kérdés azonban az ukrajnai háború okozta energiaválság miatt most még aktuálisabb. A Trend-Tacho közvélemény-kutató felmérése szerint a németek a megemelkedett üzemanyagárak miatt már most is kevésbé nyomják a gázt, vagyis a szokásosnál lassabban közlekednek.
Az FDP ugyanakkor még most sem akar hallani a sebesség korlátozásáról.
– A sebességkorlátozásnak nincs jelentős hatása a gáz megtakarítására nézve, így ez a vita elvonja a figyelmet a valódi problémáról – tudatta véleményét az FDP alelnöke, Wolfgang Kubicki.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS