Pesti Srácok

Megkezdődött távollétükben a szaúdi gyanúsítottak bírósági tárgyalása Törökországban

Megkezdődött távollétükben a szaúdi gyanúsítottak bírósági tárgyalása Törökországban

Megkezdődött pénteken, távollétükben, egy isztambuli bíróságon 20 szaúdi gyanúsított tárgyalása Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró 2018 őszi meggyilkolásának ügyében – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Tizennyolc embert előre kitervelten és különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel, további kettőt – Ahmed al-Aszírit, a szaúdi hírszerzés akkori helyettes vezetőjét, valamint Szaúd al-Kahtánit, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasát, volt tanácsadóját – pedig bűnpártolással vádolnak. Az ügyészség mindannyiukra súlyosított életfogytiglani börtönbüntetést kért. Az érintettekkel szemben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

Dzsamál Hasogdzsit 2018. október 2-án minden valószínűséggel egy szaúdi halálbrigád gyilkolta meg brutális módon Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. A török titkosszolgálat felvételei szerint a Rijádból érkező csapat már az épületben várt a 60 éves újságíróra, akit szinte azonnal legyűrtek és megfojtottak, holttestét pedig feldarabolták és eltüntették. A The Washington Post című amerikai napilap szaúdi királyi körökben bennfentesnek számító, de rendszerkritikus újságírója azért ment az isztambuli külképviseletre, hogy hivatalos dokumentumokat intézzen közelgő esküvője előtt. Akkori menyasszonya, a török állampolgárságú Hatice Cengiz kint várakozott, de már nem látta kijönni a vőlegényét. A pénteki tárgyaláson Cengiz is vallomást tesz. A vádirat szerint a halálbrigádot Aszíri és Kahtáni bízta meg a gyilkossággal, illetve látta el utasításokkal. A gyanúsítottak kezdettől fogva egyetértettek abban és közösen el is határozták: ha Hasogdzsi ellenzi, hogy hazavigyék, végeznek vele – áll a dokumentumban.

Az eset nemzetközi felzúdulást váltott ki. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és nyugati kormányok úgy vélik, hogy az újságíró eltüntetésére valószínűleg Mohamed bin Szalmán adta ki a parancsot. Rijád kezdetben mindent tagadott, majd végül azt állította, hogy a gyilkosság a Hasogdzsi hazahurcolására küldött osztag tagjainak önkényes döntése volt, és az újságíró dulakodás közben halt meg. A sivatagi királyságban tavaly januárban 11 ember ellen eljárás indult. Decemberben öt vádlottat halálra ítéltek, további háromra pedig 24 év börtönbüntetést róttak ki. A szaúdi főügyész szerint nem találtak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy vádat emeljenek Kahtáni ellen, továbbá elengedték Aszírit, valamint Ahmed al-Otejbít is, aki a gyilkosság idején az isztambuli főkonzulátus vezetője volt. Szeptember végén Mohamed bin Szalmán koronaherceg még úgy fogalmazott: ő viseli a felelősséget Hasogdzsi meggyilkolásáért, mert az ő vezetése alatt történt a dolog, azt viszont továbbra is tagadta, hogy ő rendelte volna el a gyilkosságot. Az ENSZ "független és pártatlan vizsgálatra" szólított fel az ügyben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: ALARAB TV

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

Bogár László a PS-nek: Túltenyésztett az emberiség, a legtöbbünktől már szabadulna a háttérhatalom - Ferkó Dániel kérdez (Videó)

Magyar ugar 2022 október 26.
2022 drámai év lesz – mondta még január elején Bogár László. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy ki fog törni egy kegyetlen háború, ugyanakkor a mélyben zajló tektonikus mozgásokból következtetni lehetett arra, hogy kipattan a konfliktus. A világ forrong, narratívák világháborúja zajlik. A cél a fehér ember kultúrájának felszámolása. Bogár szerint azonban ennél sajnos többről is van szó; sarkos véleményt megosztva úgy fogalmazott, a világ „nemlétező” urai túltenyésztették az emberiséget, hogy mint munkaerőállatokat kihasználhassák. Mára viszont túl sokan lettünk, a technológia nagyon fejlett, nincs ránk szükség, a háttérhatalom szabadulna legtöbbünktől. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mit jelent a proliferálás, valamint az is, hogy bár nagyon szép lenne, hogy 8 milliárd ember nyugodtan, békében éljen egymás mellett, mégis úgy tűnik, hogy a világot irányító erőknek nem ez a célja.