Megszereztük és közreadjuk az Aranykéz utcában felrobbantott Boros (József Károly) Tamás rendőrségi vallomását, ami – úgy hírlik – sokak fiókjában ott lapul, de a nagyközönség eddig nem fért hozzá. A vaskos anyagból – amit több részletben hozunk nyilvánosságra – egyértelművé válik, miért ölhették meg Borost. A pentitó a kilencvenes évek olajos alvilágának három csoportjáról számolt be: a Conti Car Kft.-hez, az Energol Rt.-hez és a Szemjon Mogiljevicshez, azaz Szevához tartozó orosz-ukrán társaság kapcsolatáról. A triumvirátus a könnyen megszerezhető olajos pénzek ígéretével sorra lehúzta a szintén a zavarosban halászló ellenfeleit, majd figyelemelterelés végett elkezdődtek a fővárosi robbantások. Legalábbis Boros vallomása szerint, amelynek közzé tételének különös aktualitást ad, hogy az Aranykéz utcai merénylet ügyében jelenleg is nyomozás folyik: a négy áldozat halálával végződött robbantás megrendelésével a rendőrség Portik Tamást, elkövetésével pedig Jozef Rohácot és társait gyanúsítják.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Az előzményekről tavaly már írtunk, de nem árt újra átismételni. Boros (József Károly) Tamás 1996-ban úgy döntött megszakítja a kapcsolatot a Conti Carosokkal. Ki akarta venni az összes pénzét az olajüzletből, ami megalapozta a konfliktust, mert ezt a társai igencsak rossz néven vették. Aztán tovább fajultak a dolgok. Cseppet sem szívlelték Boros Tamás közeledését az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata felé, melynek akkor Tonhauser László volt a vezetője. Jelzésképpen kézigránátot dobtak egy használt gépkocsik eladásával foglalkozó telephelyre. Ami után olyan vallomás született, mely szerint Boros Tamás és egy embere hozatták a kézigránátokat Debrecenből, darabját ötezer forintért. Borost, hogy tanuljon a dologból ennek alapján előzetes letartóztatásba is helyezték, majd két hónap múlva bizonyítékok híján elengedték. Ekkor volt üzlettársai elől Ausztriába menekült. Boros Tamás azzal fenyegette az újabban bűnbánó keresztapaként ismertté vált Radnai Lászlót és galeriját, továbbá az ellene eljárást folytató rendőröket, hogy kipakol az MTV stábjának. Miután külföldön is utolérték egykori üzlettársai és megtudta, hogy az általa nyilvánosan is megvádolt rendőrök is törleszteni akarnak, úgy döntött végleg kiborítja a bilit.
Radnai László a Prisztás-ügy koronatanúja Fotó: PestiSrácok.hu/Mészáros Péter
Mindent néven nevezett
Ekkor felhívta Tonhauser Lászlót és találkozót kért. Az illetékes vezetők, Pintér Sándor akkor országos rendőrfőkapitány, ma belügyminiszter, Ignácz István bűnügyi vezető, ma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának általános elnökhelyettese tudtak a Tonhauser – Boros találkozóról. Az ott elhangzottak mind rögzítésre kerültek. Tonhauser László Nem kérek bocsánatot című könyvében úgy írja le a beszélgetést, hogy Boros megdöbbentő képet festett a magyarországi szervezett bűnözésről, abban egyes rendőrök, ügyészek, bírák szerepéről: „Mindenkit néven nevezett. Azoknál az általa elmondott eseteknél, ahol a rendőrök és a bűnözők összefonódásáról beszélt, rákérdeztem, hogy mi van akkor, ha a azok hasonló szándékokkal találkoztak a rendőrökkel, mint akkor ő velem. Ezt több esetben cáfolta. Volt viszont amin elgondolkodott és lehetségesnek tartotta. A beszélgetés azzal fejeződött be tudja, hogy nincs visszaút. Segít a rendőrségnek a kialakult szervezett bűnözői csoportok felszámolásában. Hangsúlyozta, nem kéri, hogy legyünk elnézőek vele, ha ő bűncselekményt követne el. Pár nappal később rálőttek Boros Solymári házára. A merénylet annyira felhergelte, hogy a Pest megyei kapitányságon mindent jegyzőkönyvbe mondott úgy, hogy az egészet videóra vették ügyész jelenlétében.” (Ennek leiratát közöljük – a szerk.) Ekkor azonban a BRFK-tól páran azzal a teóriával álltak elő, hogy Boros megvezette a dörzsölt Tonhausert, és saját maga szervezte meg a merényletet. A solymári ház rendőri védelmét megszüntették, majd Boros Tamás ellen pár nappal később az Aranykéz utcában sikeres merényletet hajtottak végre. Egy kis Polskiban elhelyezett pokolgéppel felrobbantották. Tonhauser azt állítja a könyvében, Boros Tamás volt az első olyan személy, aki komolyan vette a rendőrség munkájának segítését és a bűnözéssel való szakítás gondolatát. A nyomozó véleménye szerit Boros igazán azzal bosszantotta fel az ellenfeleit, hogy példáján felbuzdulva más megzsarolt személyek is meggondolták magukat, megpróbáltak kitörni a zsarolóik bűvköréből és felvették a kapcsolatot a rendőrséggel. Kezdtek bizonyítékokat szolgáltatni és nyíltan jegyzőkönyvbe mondták ügyüket.
Százhúszmillióval szállt be Boros az üzletbe
A pentitó most közreadott vallomása 1997. január 30-án született a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Alosztályán, emberölés kísérlete miatt folyó nyomozásban. Boros sértett tanúként mondja el tapasztalatait, arra kérdésre, mennyi kárt szenvedett el az ellene elkövetett bűncselekmény következtében, azt válaszolja, hogy 120 millió forintot. Ez az a pénz, amelyet vissza akart szerezni üzlettársaitól, de azok nem adtak egy vasat sem. Vélhetőleg úgy álltak a dologhoz, mint – majd később olvasható – Portik Tamás a Pigalle bár egyik tulajdonosához, Totka Pálhoz, aki 18 milliót kért Portiktól a szórakozóhelyért, de az drágálotta az árat, feldühödött és csak annyit kérdezett: minek adjon Totkának 18 milliót, ha 2 millióból is megoldja ezt a problémát. Később Totkát kilenc lövéssel terítették le, de túlélte. A vallomásban Boros elmondta, hogy 1996 tavaszán másod-unokatestvére, Radnai László, a Conti Car Kft. vezetője, valamint a cég további tulajdonosai, Csüllög Zsigmond és Tanyi György azzal kereste meg, hogy szálljon be üzleti vállalkozásukba, amely az autókereskedelem és szállodaipar mellett olajüzletekben is érdekelt volt. Elmondták neki, hogy az illegális üzemanyag kereskedelemhez szükséges, jövedéki engedéllyel rendelkező céghátteret a nekik csaknem 150 millió forinttal tartozó Lakatos András, azaz a Kis Bandi biztosítja. Boros állítása szerint két nagy értékű Mercedes autóját, a Szeged Szőregi Pincegazdaság palackozó üzemét, illetve a Mariott Budapest Casino Kft.-ben lévő üzletrészét, azaz összesen 120 millió forintját tette bele az üzletbe, amiről persze papír nem született. A palackozóüzem jelentősége Radnaiék számára – mondta Boros a vallomásban – a mellette lévő olajtárolóhoz vezető iparvágányokban rejlett. A tároló forgalmáról Boros azt állította, hogy az elérhette a napi 150 millió forintot. Aztán 1996 őszén Boros ki akart szállni az üzletből, s innentől kezdve meg voltak számolva a napjai…
Korabeli címlap az Aranykéz utcai merényletről Fotó: Blikk
A triumvirátus felosztotta a területeket
Boros részletesen beszámolt a magyar alvilág szereplőiről. A Conti Carról elmondta, hogy annak vezetője Radnai László és Csüllög Zsigmond. “Fő profiljuk uzsorakamatra történő pénzkihelyezés és a szállodaiparban való részvétel, valamint az olajügyletek. E körhöz tartozik Tanyi György, ő a végrehajtó katona, (…) több száz fős csapata van, kb. 2-300-ra tehető, (…) ők adják a védelmet a Conti Carnak. Jól szervezettek, rendelkeznek fegyverrel. (…) Egyébként mindegyikről elmondható, hogy pszichopata, borzasztó erőszakosak (…) Az Energolosok – Boros szerint – Portik Tamás, Drobilich Gábor, és a Brazil gúnynéven ismert Ferencsik Attila. “Fő profiljuk elsősorban olajügyletek. Emellett a Prortiknál a védelmi zsarolás. (…) … a Portik azt a szerepet látja el, mint a Conti Carnál a Tanyi György. (…) Az erőszak területén, főleg külföldieket, albánokat, ukránokat, oroszokat foglalkoztatnak. Aztán elmondta Boros, hogy mindkét körrel kapcsolatban áll Szemjon Mogiljevics, akit a pentitó csak Szevának nevez. Róla azt állítja, hogy a köréje csoportosuló külföldi emberek profilja az olajügyletek, védelmi zsarolás, pénzkölcsönzés, behajtás, kifejezetten gazdag, külföldi vagy magyar üzletemberek megzsarolása. Boros szerint Szeva igen magas kapcsolatokkal rendelkezik, de ennek részleteiről nem tud beszámolni. Azt állította, hogy e három csoport között teljes összefonódás van üzletileg, de felosztották maguk között a területeket, az üzletágakat.
Szemjon Mogiljevics miatt nyitott irodát Budapesten az amerikai FBI Fotó: Paraméter.sk
Ördögi terv: anarchia és másfél milliárdnyi lefosztás
A zavarosban való halászás azonban abban az időben sokaknak sok pénzt termelt, így a triumvirátus ördögi tervet eszelt ki az egyre erősebb konkurencia lehúzására. “A megbeszélés célja az volt, hogyan lehetne a fővárosban egy anarchikus állapotot teremteni, mely egyrészt alkalmas arra, hogy a rendőrség a hozzájuk nem érdekeiket sértő, veszélyeztető körökkel szemben fellépjen, másrészt ezáltal érvényesüljön a Portik-féle csoport és elvonja, különösen a hatóságok figyelmét a háttérben zajló nagy volumenű bűncselekményekről, gazdasági, olajügyletekről” – vallotta Boros Tamás arra a kérdésre, mit tud a fővárosi robbantásokról. A robbantásokon kívül bevetették a másik szuperfegyverüket: a Kis Bandikát. “Lakatos András megbízást kapott a Portik-féle körtől, hogy 3-400 millió Ft-tal “sétáltassa meg magát”, ennek az a lényege, hogy kivonják a fekete pénzt a fővárosból, ezáltal fölborítják a város rendjét. Egy egy piramis játékhoz hasonló, ami a következőképpen történt. Látványosan meggazdagodott, nyilván megkérdezték tőle, hogy honnan jutott ennyi pénzhez, mire ő mondta, hogy az olajbizniszből. Ezzel azt érte el, hogy bizalmat ébresztett a gazdasági háttere kapcsán és mertek neki at olajüzletbe való beszállás reményében nagyobb összegeket adni. Összességében tudomásom szerint kb. másfél milliárd forintról van szó, majd ezzel sz összeggel eltűnt.” Tehát a triumvirátus az olajozás ígéretével sokakat lehúzhatott, többek között Prisztás Józsefet, Seres Zoltánt és a többieket, akik még azelőtt meghaltak, hogy visszakövetelhették volna a pénzüket.
folytatjuk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS