Pesti Srácok

Megvan az eredménye a német drogliberalizációnak, meredeken emelkedett a közúti balesetek száma

Megvan az eredménye a német drogliberalizációnak, meredeken emelkedett a közúti balesetek száma

A kannabisz részleges legalizációja Németországban 2024. április 1-jén lépett hatályba, amely új fejezetet nyitott az ország drogpolitikájában, és széles körű vitákat indított el.Nagyon súlyos következményekkel kellett szembenézni a német társadalomnak. Drasztikusan megemelkedett a marihuána hatása alatt okozott közlekedési balesetek száma, a törvény következtében az igazságszolgáltatás több száz drogbűnözőt enged szabadon, miközben már a hivatalos számítások se beszélnek számottevő adóbevételről – olvasható a Drogkutató intézet (DKI) legfrissebb tanulmányában.

Ez a lépés Málta és Luxemburg után a harmadik Európai Uniós országként tette lehetővé a kannabisz felnőttek általi legális birtoklását és otthoni termesztését. Az új szabályozás értelmében a 18 év feletti német állampolgárok legfeljebb 25 gramm szárított kannabiszt vásárolhatnak egyszerre és havi 50 gramm kannabiszt tarthatnak maguknál, és három növényt termeszthetnek otthonukban személyes célra. Bár a reformot előremutató lépésként üdvözölték, annak megvalósítása számos kihívást és váratlan következményt hozott magával.

A DKI szerint legalizáció következményei között kiemelkedően fontos a közlekedésbiztonság kérdése. Németországban eddig megengedett volt minimális alkoholfogyasztás után járművet vezetni, ám a kannabiszszabályozás új helyzetet teremtett. Az elmúlt hónapokban drámai növekedést tapasztaltak a közlekedési balesetek számában, amelyek egy része a marihuána használatának tulajdonítható. A jogszabályalkotók nem számoltak teljes mértékben a marihuána hatásával a járművezetők reakcióidejére és ítélőképességére, ami új szabályozási és bűnüldözési kihívásokat vet fel. Hasonlóképpen, az egészségügyi rendszerre nehezedő terhek hosszabb távon várhatóan növekedni fognak. A fiatalok körében különösen aggasztó a kannabisz lehetséges hatása a mentális egészségre, például a pszichózis, szorongás és depresszió kialakulására – olvasható az elemzésben.

A tanulmányban arról is írnak, hogy igazságszolgáltatás szintén nehézségekkel szembesült a legalizáció következtében. Az első hónapban több mint 100 kannabiszbirtoklásért elítélt személyt engedtek szabadon, miközben az ügyek felülvizsgálata folyamatosan zajlik. A Német Bírói Szövetség azonban aggodalmát fejezte ki, hogy a kannabiszklubok és a szállítási szabályok részletessége miatt az új rendszer több jogi esetet generálhat, mint amennyit megszüntet. Az amnesztia, amely akár több százezer ügyet érinthet, jelentős adminisztratív terhet ró a bíróságokra. Emellett a fekete piac aktivitása sem csökkent jelentősen, mivel a szabályozott hozzáférés bonyolultsága továbbra is sokakat az illegális források felé terel.

A teljes írás ITT olvasható.

Forrás: DKI, Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.