Pesti Srácok

Méltó válasz az energiaválságra - Németország bezárja a még működő hat atomerőműve felét

Méltó válasz az energiaválságra - Németország bezárja a még működő hat atomerőműve felét

Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.

Az atomenergia felhasználásának befejezését és a fosszilis fűtőanyagokkal működő erőművekről a megújuló energiaforrásra történő áttérést elsőként Gerhard Schröder kancellár balközép kormánya hirdette meg. Utódja, Angela Merkel kancellár először meg akarta hosszabbítani az atomerőművek élettartamát, de a 2011-ben a japán Fukusimában történt atomerőmű-baleset után visszavonta e döntését, és 2022-t jelölte meg az atomerőművek bezárásának végső időpontjaként. A most leállítandó három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe. Közel négy évtizeden át láttak el elektromos árammal többmillió német háztartást.

Az egyik érintett erőművet - a brokdorfit, amely Hamburgtól mintegy negyven kilométernyire északnyugatra fekszik az Elbánál -, erőteljesen bírálták az atomenergia ellenzői az 1986. évi csernobili atomerőmű-baleset után. A másik két erőmű közül az egyik, a grohndei, Hannovertől mintegy negyven kilométerre délre, a másik pedig Grundremmingenben, Münchentől nyolcvan kilométerre nyugatra található.

PestiSracok facebook image

Németországban többen javasolták az atomerőművek leállításának újragondolását, arra hivatkozva, hogy a már működő erőműveknek viszonylag kevés a széndioxid-kibocsátásuk. Az atomenergia támogatói szerint az atomenergia segíthet Németországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.

Az új német kormány azonban a héten kijelentette, hogy az összes atomerőmű leállítása és a szénfelhasználás 2030-ig történő beszüntetése nem befolyásolja az ország energiabiztonságát, sem azt a célt, hogy a német legyen 2045-re "a legnagyobb európai klímasemleges gazdaság".

Németország több szomszédja már leállította az atomerőműveit, illetve bejelentette, hogy ezt tervezi, míg mások kitartanak az atomenergia mellett, sőt, Franciaország újabb reaktorok építésére készül. A három, még működő németországi atomerőművet - az emslandit, az isarit és a neckarwestheimit - 2022 végéig állítják le.

Az erőműbezárások következtében több munkahely megszűnik, de az RWE áramszolgáltató bejelentette, hogy a grundremmingeni atomerőmű hatszáz dolgozójának kétharmadát tovább foglalkoztatják a 2030-as évekig a bezárást követő munkálatokban. Az atomenergia-vállalatok minden erőmű bezárásáért közel 3 milliárd dollárt (977 milliárd forint) kapnak az államtól.

Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter a héten kizárta, hogy az új generációs atomerőműveknek köszönhetően Németország ismét változtatna az irányvonalán.

Az atomerőművek továbbra is magas kockázatú létesítmények, mert erősen radioaktív atomhulladékot termelnek

-mondta a miniszter a Funke médiacsoportnak adott interjújában.

A németországi atomerőművekben keletkezett több tízezer tonnányi atomhulladék sorsáról még nem született meg a végleges döntés. Szakértők szerint egyes hulladékok 35 ezer nemzedéknyi esztendő után is veszélyesen radioaktívak maradnak.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.