A magyar kormány felszólítja az ukrán parlamentet, kormányt és Ukrajna elnökét, hogy fejezzék be a magyar kisebbség jogfosztását, és a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően adják vissza azokat a jogokat, amelyekkel a magyar közösség korábban rendelkezett – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten, sajtótájékoztatón.
Az államtitkár kiemelte: egyúttal felszólítják Brüsszelt és a brüsszeli testületeket, hogy vegyék végre napirendre a magyar kisebbséget sújtó jogfosztást, illetve tegyenek érdemi lépéseket, hogy a korábban meglévő és elvett jogait a magyarság visszakapja.
Brüsszelnek egyaránt fontosak a bevándorlók, a különböző szexuális kisebbségek. Ideje lenne egy olyan problémával is foglalkoznia, ami rendkívül súlyos és valódi kisebbségvédelmi kérdés
– mondta Menczer Tamás. Kitért az ukrán oktatási törvény, a nyelvtörvény és a kisebbségi törvény közelmúltban elfogadott módosítására, és rámutatott: jól láthatóan egymásra épülő, átgondolt intézkedésekről van szó, amelyek teljes mértékben ellentétesek a kétoldalú szerződésekkel, nemzetközi szerződésekkel és minden európai értékkel. Menczer Tamás kifejtette: az oktatási törvény elveszi az anyanyelven való tanulás jogát és lehetőségét a magyar diákoktól.
Kimondja, hogy azok a diákok, akik eddig anyanyelvükön tanulhattak ötödik osztálytól az éves tanrend legalább 20 százalékában, kilencedik osztálytól a tanrend legalább 40 százalékában, tizedik osztálytól a tanrend legalább 60 százalékában az állami nyelven, azaz ukránul kötelesek tanulni. Felső korlát nincs, ez iskolától, illetve az igazgatótól függ
– hívta fel a figyelmet az államtitkár. Rámutatott: az ukrán fél politikai célját, hogy mindenki tanuljon meg ukránul, ez a törvény biztosan nem éri el, egy nyelvet ugyanis nyelvóra keretében lehet megtanítani. Menczer Tamás hangsúlyozta: az a cél, hogy teljesen elsorvasszák a magyar nyelven történő oktatást, ez egy újabb lépés a kárpátaljai magyar közösség asszimilációja felé.
Ha nincs anyanyelvi oktatás, nincs szükség magyar tanárra, és a szülők is elgondolkodnak azon, miért írassák magyar iskolába a gyermeküket
– mondta. Cáfolta, hogy a hatályba lépést elhalasztották idén szeptemberről jövő év szeptemberére.
A törvény életbe lép már idén szeptemberben az ötödik és hatodik évfolyamokon
– közölte. Emellett – tette hozzá – az iskolák nevének megváltoztatásáról is döntöttek, illetve arról, hogy lekerülnek a magyar nyelvű névtáblák az intézmények faláról.
Ezek az iskolák nem nemzetiségi intézmények lesznek, hanem olyan ukrán iskolák, ahol bizonyos tárgyakat magyarul tanulnak a diákok
– fejtette ki az államtitkár. Kitért arra is, hogy a Velencei Bizottság megvizsgálta a törvényt és világosan kimondta: az nem megfelelő. Menczer Tamás a nyelvtörvényről szólva elmondta: az oktatáson túllépve az élet egyéb területein is korlátozná az anyanyelv használatát, kötelezően előírva az államnyelv kizárólagos használatát a közélet egyéb területeire, kultúrára, sajtóra, illetve hivatalos ügyintézésre.
Egyedül a magánbeszélgetésekre és a vallási szertartásokra nem vonatkozik a szabályozás, azaz “lehet magyarul beszélni otthon, a négy fal között”
– fűzte hozzá. Megjegyezte: a Velencei Bizottság ezt a jogszabályt is megvizsgálta és szintén megállapította, hogy szembe megy az európai értékekkel és szabályokkal. Az államtitkár szólt a kisebbségi törvény megváltoztatásáról is, kiemelve, hogy a jogszabály megerősíti az oktatási és a nyelvtörvényt, illetve kiterjed az általuk nem szabályozott témákra, arra törekedve, hogy minél alacsonyabb szinten és minél szűkebb körben jelenhessenek meg a kisebbségi jogok.
Menczer Tamás rámutatott: mindez azzal párhuzamosan zajlik, hogy Magyarország története legnagyobb humanitárius akciója keretében több mint egymillió, a háború elől menekülő embert fogadott be eddig. Folyamatosak a humanitárius szállítások, óvodákat, kórházat, anyaotthont építenek Ukrajnában, segítik a belső menekültek ellátását, katonák, gyermekek gyógykezelését ajánlották fel, és ukrajnai gyermekek táboroznak minden évben – sorolta, hozzátéve: 1300 magyar óvoda és iskola fogadott be Ukrajnából menekült gyermekeket.
Kitért arra is, hogy az Európai Bizottság kimondta: Ukrajna akkor lehet az unió tagja, akkor léphet tovább az integrációs folyamatban, ha a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok megváltoztatását lezárja a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban. A bizottság ugyanakkor kimondta: az ajánlásokat Ukrajna nem hajtotta végre, azaz semmilyen módon nem léphet tovább az uniós tagság felé.
Magyarország és a magyar kormány sem tudja Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseit addig támogatni, amíg a jogfosztást nem fejezik be, és a magyar közösség korábbi jogait nem adják vissza
– erősítette meg a kormányzati álláspontot Menczer Tamás, aki – mint mondta – nem érti, a kárpátaljai magyarok jogfosztása, hogy egy magyar diák nem tanulhat anyanyelvén, mennyiben segíti az ukránokat az Oroszország elleni harcokban. Megjegyezte: Ukrajnával a háború kitörése előtt is súlyos konfliktusai voltak Magyarországnak a kárpátaljai magyarság tendenciózus jogfosztása miatt. A kérdést a háború kitörése miatt a magyar fél kész volt “az asztal szélére helyezni”, ugyanakkor sajnálattal látják, hogy a kárpátaljai magyarok elleni fellépés és jogfosztás a háború kitörése óta is tendenciózusan zajlik – közölte.
Forrás: MTI; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS