Mennyire jellemző, hogy Eva Kaili még az előzetesben is felveszi a fizetését – Juhász Hajnalka a bármire megvehető brüsszeli szocialistákról

Ha arról is meggyőzhető egy EP-képviselő, hogy mely ország vízummentességéért harcoljon különböző “ajándékokért”, az témafüggetlenül megvehető, azaz nem ragaszkodik a saját értékrendjéhez, hanem azt nézi, ki mit ajánl fel cserébe az érdekei képviseletéért – mondta el portálunk megkeresésére Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke. A politikusnő úgy vélte, az európai baloldal a megtisztulás helyett az összezárást választották, és azok a brüsszeli szocialisták, akik korábban “versenyt üvöltve” vádolták Magyarországot korrupcióval, most a korrupciós botrányt kétségbeesetten próbálják az asztal alá söpörni. Mint megjegyezte, mennyire jellemző, hogy nemhogy egy bocsánatkérésre nem telt a képviselőktől, még Eva Kaili sem mondott le mentelmi jogának felfüggesztése után, az előzetesben is tovább kapja a fizetését, sőt, azt nyilatkozta, hogy vissza akar térni az aktív politizáláshoz. Juhász Hajnalka kiemelte, erre emlékezni kell majd a 2024-es EP-választások idején is. 

A mostani rendkívüli miniszterelnöki uniós csúcstalálkozó is bebizonyította a magyar álláspont igazságát, ezzel párhuzamosan ugyanakkor a kormány ért ismételt támadások bizonyítják: az európai baloldal hogyan próbálja elterelni a figyelmet a helytelen politikai döntésekről vagy akár a korrupciós botrányról – így reagált megkeresésünkre Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke. Mint kifejtette, az egyik ilyen alaptalan támadás jelen pillanatban annak lebegtetése, hogy hogyan lehetne elvenni Magyarországtól a 2024-ben esedékes uniós soros elnökséget, amelyre azonban sem jogi, de még politikai lehetőség sincs. Mint felidézte, már anno az Európa Tanács soros magyar elnökségét megelőző hetekben görög baloldali képviselők játszották el ugyanezeket a köröket, sikertelenül, az unió soros elnökségét tekintve pedig ilyen döntést csak az Európai Tanács minősített többsége hozhatna, amely példa nélkül állna ugyan, de valójában fel sem merülhet. Juhász Hajnalka szerint az ehhez hasonló baloldali próbálkozások azért is veszélyesek, 

mert a vészterhes időkben az uniónak egységet kell mutatnia, ez az összetartás időszaka kellene legyen, ahelyett, hogy egyes tagállamokat kipécézzenek. 

Juhász Hajnalka elmondta, hasonló alaptalan támadások érték szintén a baloldal részéről Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai uniós biztost is, feltehetően pusztán azért, mivel magyarként visel felelős uniós posztot, holott a vele együtt dolgozó kollégák részéről, illetve a rendszeres meghallgatások alkalmával az alkalmatlansága soha fel nem merült. Mint megjegyezte, jellemző, hogy a biztost a magyarországi támadásokból jól ismert jogállamisági kérdéssel próbálták kikezdeni, jelesül, hogy a jogállami elvárások tekintetében szigorúbban kellett volna fellépnie a csatlakozni vágyó tagállamokkal szemben. Véleménye szerint a jogállamiság az európai baloldal olyan vesszőparipája, amely lényegében egy definiálhatatlan kategória, amelyet csak támadásként alkalmaznak, különösen Magyarországgal, vagy a magyar képviselőkkel szemben. Mint ugyanakkor megjegyezte, Várhelyi Olivér munkájának eredményességét igazolja például a tiranai csúcs egyik fontos bejelentése, amely a roamingszolgáltatások harmonizálására vonatkozott. Egy felmérés szerint az európai turisták jelentős része ugyanis a közlekedés mellett ezt a szolgáltatást hiányolta a balkáni térségben. Könnyen belátható, hogy a szolgáltatások drágasága, de legfőképpen inkább hiánya sokakat elriaszt az utazástól, holott ez óriási lendületet adhat a térség turisztikai fellendülésének, amely munkahelyeket teremt, általánosságban a versenyképességet is javítja. Juhász Hajnalka kiemelte, az ehhez hasonló intézkedések elősegíthetik a nyugat-balkáni, csatlakozásra váró országok felzárkózását, amelyek ráadásul kulcsszerepet játszanak az energetikai függetlenség bővítésében és a határvédelemben. Úgy vélte, a támadások mögött álló szocialisták szeme előtt csak az lebeg, hogy egy magyar biztos sikerét ellehetetlenítsék, holott 

nagyon fontos lenne az utolsó pillanatban megfogni a csatlakozni vágyó nyugat-balkáni országok kezét, hogy esélyt lássanak arra, hogy valaha uniós tagállamok lehetnek. 

Juhász Hajnalka Várhelyi Olivér munkássága kapcsán azt is megjegyezte, a mélypontról kellett elmozdítania a csatlakozási folyamatokat, hiszen Brüsszel számára a szomszédságpolitika nagyobb hangsúlyt kapott, mint a bővítéspolitika. A magyar uniós biztos erről a holtpontról mozdította el a folyamatokat, amely önmagában is fontos eredmény. 

Ukrajna igazságtalanul gyorsan szeretne túlesni az uniós csatlakozási folyamaton

Juhász Hajnalka ehhez a problémakörhöz csatolta a múlt hét pénteki uniós csúcsot, ahol három izgalmas területről vitatkoztak az államfők, köztük Ukrajna uniós csatlakozásával. Utóbbival kapcsolatban a politikusnő kifejtette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a mielőbbi teljes jogú tagság fontosságát hangsúlyozta, és általánosan is érzékelhető Ukrajna pressziója az Európai Unióra ennek elérése érdekében, ez ugyanakkor rendkívül rossz üzenet a szintén csatlakozási tárgyalásokat folytató nyugat-balkáni országok számára. Mint megjegyezte, Montenegró 2010 óta, Szerbia pedig 2012 óta tagjelölt, utóbbi esetében a 33 csatlakozási fejezetből a tíz év alatt csak kettőt sikerült lezárni, azaz a csatlakozási folyamatok rendkívül lassan haladnak – részben a nyugat-európai országok húzódozásának is köszönhetően – ehhez képest Ukrajna igazságtalanul gyorsan szeretne túlesni a fejezetek teljesítésén. Juhász Hajnalka kitért arra, az Európai Bizottság a legutóbbi ukrán-uniós csatlakozási tárgyalások alkalmával egy tíz pontos csatlakozási feltételrendszert határozott meg Ukrajna számára, amelynek az oligarcha-ellenes, igazságügyi és médiajog-harmonizációs kitételei mellet része egy nemzeti kisebbségvédelmi keretrendszer kialakításai is. Márciusban ehhez kapcsolódóan megérkezik a Velencei Bizottság kisebbségjogi ajánlása is, úgyhogy ezek az elvárások , amelyet Ukrajna nem kerülhet ki az Unióval szemben. Mint megjegyezte, a balti államok és Lengyelország azok, amelyek sürgetnék a csatlakozási folyamatokat, a 40 milliós Ukrajna Lengyelországgal és a balti államokkal kiegészülve ugyanis egy komoly blokkot jelentene az Európai Unióban. A nyugati államok viszont lényegesen visszafogottabbak ebben a kérdésben. 

A képviselőnő kitért az uniós csúcs két másik fontos témájára, amelyekkel kapcsolatban megerősítette, lényegében a korábbi, sokszor támadott magyar álláspontot tették magukévá más tagállamok vezetői is. A megbeszélést követően az uniós államfők például felszólították az Európai Bizottságot, hogy financiális segítséget is nyújtson a határvédelemhez, és növelje az uniós határok megfigyelőképességét. Mint Juhász Hajnalka megjegyezte, ebben a kérdésben az osztrák kancellár nagyon határozott álláspontot képviselt, kijelentve, hogy az ígérgetések és ötletelések helyett végre konkrét lépések kellenek, addig is Ausztria szorosabbra fűzi Magyarországgal az együttműködést a határvédelemben. Ráadásul nemcsak a migráció kérdésében vett száznyolcvan fokos fordulatot egyes tagállamok véleménye, de a tagállami szuverenitás kérdésében is, amely szintén a korábban támadott magyar álláspont felé való elmozdulást jelzi. A háború okozta gazdasági nehézségek ugyanis több tagállamot is ráébresztettek arra, hogy a gazdaság és az energetika tekintetében nagyobb önállóságra van szükségük. 

A baloldal nem a megtisztuláson ügyködik, hanem a hatalommegtartáson

Portálunk arról is érdeklődött, milyen az általános folyosói hangulat Brüsszelben a baloldali korrupciós botrány kirobbanása után. Mint Juhász Hajnalka elmondta, általánosan elmondható, hogy a baloldali képviselők nem a megtisztuláson dolgoznak, hanem összezárnak, egy ilyen korrupciós botrányt özönvízszerű lemondásoknak kellene követniük, ez azonban elmaradt. A képviselőnő visszásnak nevezte, hogy az európai baloldal nagy kapkodások közepette fogalmaz most korrupcióellenes reformokat, ahelyett, hogy nagymértékű tisztogatásba kezdenének a soraikban. Az már csak hab a tortán, hogy Eva Kaili mentelmi jogának felfüggesztése után a szocialista képviselő nem mondott le a mandátumáról, az előzetesben is tovább kapja a fizetését, sőt, azt nyilatkozta, hogy vissza akar térni az aktív politizáláshoz. 

A gyanúba keveredett szocialisták, akik versenyt üvöltve vádolták korrupcióval Magyarországot, megpróbálják a kérdést egyszerűen lesöpörni az asztalról, még egy személyes bocsánatkérésre sem telt tőlük

-fogalmazott. Mint megjegyezte, ezt majd a 2024-ben esedékes EP-választás során nem szabad elfelejteni sem Ujhelyi István, sem Dobrev Klára, sem Cseh Katalin esetében. 

A témafüggetlenül megvehető EP-képviselők

Portálunk arra is rákérdezett, ha az EP-képviselők különböző ajándékokat, juttatásokat, pénzt voltak hajlandók elfogadni azért, hogy egyes államok érdekeit képviseljék az Európai Unióban, nem fordulhat e elő, hogy a migráció propagálása, pozitív színben való feltüntetése is egy hátulról, „ajándékokkal” megtámogatott propaganda részét képezték. Juhász Hajnalka úgy vélte, a jelenlegi korrupciós botrányt is körbe szőtték az NGO-k, azaz abszolút megállhat a párhuzam. 

Ha arról is meggyőzhető egy EP-képviselő, hogy mely ország vízummentességéért harcoljon például, az témafüggetlenül megvehető, azaz nem ragaszkodik a saját értékrendjéhez, hanem azt nézi, ki mit ajánl fel cserébe az érdekei képviseletéért

-hangsúlyozta.