Az természetesen lehetetlen, még ebben a fasiszta diktatúrában is, hogy megkérjük a diákokat, az iskolába lépéskor kapcsolják ki a telefonjukat, az iskolába lépés után némítsák le azokat és ne használják csak végszükség esetén, a szünetekben ne a telefonnal foglalkozzanak, hanem egymással, esetleg csak tanulmányi célból vegyék csak elő ezeket, ha a tanár kéri.
Ugye érezzük, hogy manapság ez lehetetlen. Enni, inni, pisilni, beszélgetni lehet az órán, miért pont telefonálni ne lehetne? Különben is alapvető emberi jogaiktól fosztatnánk meg a tanulókat, ha nem hívhatnák fel a szüleiket, a pszichológusukat, azokat a telefonhasználatra képes entitásokat, akikkel éppen kötődési viszonyban, szexuális kapcsolatban vannak, az életük minden pillanatában. És különösen digitális analfabétává tenné a gyermekeinket, ha heti öt napban nem napi 24 órát lennének szimbiózisban a telefonjukkal, hanem csak 16 órát.
Ezért csak egy fasiszta, szélsőséges, dehumanista, transzhumanizmus ellenes, retrográd, illiberális kormányzat rendőragyának jut eszébe, hogy korlátozza az iskolai okostelefon használatot. Éljen a szabadság! Az első és második világháború kitörésében is alapvető szerepet játszott a porosz iskolarendszer brutalitása, amely szintén tiltotta az okostelefon használatát, sőt tulajdonképpen a feltalálását is. Gyakorlatilag meg fog toppanni az emberiség fejlődése, ha ez így megvalósul! Tüntetésre fel!
És a Kedves Olvasó most azt hiszi, hogy viccelek. A kormányzati intézkedés célja az, hogy bebizonyítsa a 18 év alatti gyerekeknek és kamaszoknak, illetve némely szülőknek és pedagógusoknak is, úgy látszik, miszerint lehet és érdemes is, úgy is levegőt venni, hogy az ember nincs az okostelefonja közelében. (Cikkünk nem az Apple és a Samsung szponzorálásával készült.)
A jogszabály természetesen nem akadályozza az okostelefonok oktatási célú felhasználását, csak megnehezíti. Hiszen ha az első bekezdésben foglaltak például megvalósulnak, az adott óra elején a gyereknek elő kell venni azt, esetleg még be is kell kapcsolniuk. Ez egyrészt olyan késedelmet, másrészt olyan plusz terhelést jelent tanárnak, gyermeknek egyaránt, amit csak empátia nélküli fideszes droidok várhatnak el az érintettektől.
Ennél a résznél most én is összeroppantam, itt zokogok szeretett telefonommal a kezemben, próbálom elképzelni az elképzelhetetlent, azt, ahogy a hatalom szőrös keze elragadja tőlem és egy töri órán mondjuk a tanártól kell megtudnom és nem a telefonomtól, hogy a nagy francia forradalom kapcsán elkövetett tömeges tömegmészárlások egyáltalán nem tekinthetők nagy árnak, ha az egyetemes emberi jogok fejlődésére tett hatását nézzük a jeles eseménynek.
Marie Antoinette is el akarta venni az okostelefonokat a francia proletár gyerekektől.
Itt idézném a belpesti Madách Imre Gimnázium írásművének részletét, miszerint miként illesztik házirendjükbe a vonatkozó rendelet alapgondolatát:
Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a digitális eszközöket – (iskolai) laptop, mobiltelefonok – a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem vesszük el. Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel.
Ezek a tanárok szerintem félnek attól a konfliktustól, hogy el kell venniük a telókat vagy a szünetekben számon kell kérniük a használatukat. Nem tenne jót a liberális szabadságharcos imidzsüknek. Azt meg nehezen hiszem, hogy minden órán az okostelók használatával folyik az tanítás. Ha meg igen, akkor meg minek van egyáltalán jelenléti oktatás? És a tiltás rossz.
Beszélgetnünk arról kellene, hogy a jelenlegi technológia, amely még rohamosan “fejlődik” is, vajon olyan módon hat a gyerekeinkre, ahogy azt szülőként szeretnénk. Mondjuk nem nagyon van mit beszélgetni azzal, aki mindent megtesz az ellen, hogy legalább értelmezhető méretű okostelefon-mentes időszakokkal ajándékozzuk meg a gyerekeinket. Akik ennek persze nem fognak örülni, de hát az élet nem egy hajókirándulás ugyebár.
Szerintem egy kicsit normális tantestület (mínusz igazgató) ilyenkor elgondolkozik azon elsőre, hogy mit gondol a jogszabály céljáról. Ha mást, mint a jogalkotó, akkor elgondolkozik azon szépen csöndben, mint minden normális magyar, hogy miként tudja némi lapítás, mismásolás segedelmével úgy kijátszani a szabályokat, hogy ne csesszék meg érte.
Ezek a belpesti forradalmárok meg kiírják az oldalukra, teljesen nyilvánvalóan arra célozva udvariasan persze, de nem titkolva a lesújtó véleményt, hogy szarnak majd betartani a rendeletet, mert a jogalkotó hülye. (Elnézést a trágár szavakért, de fel vagyok dúlva.) Nyilván provokáció és nyilván egy kis botrány, esetleg tüntetés a cél. Az meg is volt és most hősnek, szabadságharcosnak érzik magukat. Fel nem foghatom, hogy a belpesti felső-középosztály és az abba törekvő felfele mobilisok számára miért jó, hogy a gyerekeik ilyen környezetben szocializálódnak. Ez finoman szólva ellentétes az osztályérdekükkel. Én biztos nem íratnám ilyen gimnáziumba a gyerekeimet, ahol a politika az első és nem a gyerekek érdeke, illetve okosteló nélkül nincs élet.
Persze pozitívan is hozzá lehet állni egy ilyen jogszabály céljához, a külpesti és a vidéki szülők, normális emberek például így vannak ezzel. Egy jog eszközeivel szinte megoldhatatlan problémát legalább minimálisan kezel ez a jogszabály, persze a tanárokra, az iskolákra, meg az iskolarendőrökre hárítva a végrehajtást. Nem lesz könnyű, de azért csak kialakul egy olyan új gyakorlat, ami teremt néhány olyan órát, amikor a tanulók kénytelek lesznek csak magukra, csak egymásra és csak a tanárokra figyelni? Forradalom csak nem lesz belőle, vagy igen?
Vezető kép: Résztvevők a budapesti Madách Imre Gimnázium elbocsátott igazgatója, Mészáros Csaba melletti tüntetésen a középiskola előtt 2024. augusztus 28-án. MTI/Balogh Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS