Merkel: A multikulti élethazugság

A „multikulti élethazugság“, mert „párhuzamos társadalmak” kialakulásához vezet. A menekülteknek és az őket befogadó társadalomnak a multikulturalizmus „ellentétére, az integrációra” kell törekedniük – emelte ki Angela Merkel a CDU kongresszusán, ugyanakkor a kötelező kvótáról nem tett említést. 

Németországnak létfontosságú a belső határőrizet nélküli schengeni övezet fennmaradása, ezért támogatja az Európai Bizottság javaslatát az övezet külső határainak védelmét szolgáló uniós intézmény kiépítéséről – hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke hétfőn pártja karlsruhei kongresszusán elmondott beszédében, amelyet a küldöttek csaknem tíz percig tartó tapssal üdvözöltek.

Angela Merkel csaknem 75 perces elnöki beszámolójában rendkívüli évnek nevezte 2015-öt, és a januári, illetve novemberi párizsi terrortámadásoktól az ukrán válság politikai rendezését célzó februári minszki megállapodáson keresztül egészen a görög államadósság-válság kezelésére kidolgozott júliusi megállapodásig kitért a Németországot és az Európai Uniót érintő valamennyi jelentős fejleményre, rendre a német kormány álláspontja mellett érvelve.

A kötelező kvóta kimaradt

Beszédének legnagyobb részében a nyár végén elmélyült európai menekültválsággal foglalkozott, megerősítve kezdettől fogva képviselt álláspontját, miszerint Németország erős országként megbirkózik a kihívással, és a nemzetállami szintű – Németországban a menekültügyi rendszer reformját, az eljárások felgyorsítását, a védelemre szoruló emberek integrációjának erősítését és a védelemre nem szoruló menedékkérők gyors hazatelepítését szolgáló – intézkedések mellett közös európai megoldásra és nemzetközi együttműködésre van szükség.

Ugyanakkor az uniós szintű intézkedésekkel kapcsolatban nem említette a menekültek elosztására szolgáló kvótarendszert és menekültkontingensekről sem beszélt, hanem az uniós külső határok védelmére helyezte a hangsúlyt. Azt azonban jelezte, hogy a korábbi nyilatkozataiban a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztásával azonosított „európai szolidaritás” biztosítása továbbra is fontos számára, és küzdeni fog ezért.

„Az európai malmok lassan őrölnek, de teszünk róla, hogy elkezdjenek őrölni“

– mondta Angela Merkel.

Hosszabb távon egységes európai menekültügyi rendszert kell kiépíteni, és meg kell erősíteni az uniós menekültügyi ügynökséget, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt (EASO) – tette hozzá.

Berlin a közös határőrizetet támogatja

A külső határok védelmével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a belső határőrizet nélküli schengeni övezet megőrzése Németországnak “létfontosságú”, ezért Berlin támogatja az Európai Bizottság javaslatát az övezet külső határainak védelmét szolgáló uniós intézmény kiépítéséről, az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) továbbfejlesztéséről. Kiemelte, „nincs még egy ország az Európai Unióban, amelyik annyira erősen rá van utalva Schengenre, mint Németország“, hiszen Németországé a legnagyobb uniós gazdaság, az EU közepén fekszik és sok szomszédja van.

Bevándorlási plafon helyett “érezhető csökkentés“

A pártelnök-kancellár hitet tett amellett, hogy „érezhetően csökkenteni” kell a Németországba érkező menedékkérők számát. Ezt a menekültpolitikája párton belüli bírálóival kötött kompromisszumot megtestesítő, a párt elnöksége által előterjesztett kongresszusi határozati javaslatot idézve azzal indokolta, hogy tartósan még egy olyan erős ország sem képes elviselni a jelenlegi erősségű menekülthullámot, mint Németország.

Hozzátette, hogy az újonnan érkező menedékkérők számának csökkentése „mindenkinek közös érdeke“, a németországi lakosságé, Európáé és a menekülteké is. Ezzel összefüggésben – a nemzetközi szintű együttműködésről szólva – kiemelte, hogy az EU támogatásával javítani kell a Törökországban élő menekültek életkörülményeit.

A bezárkózás észszerűtlen

Az idén érkezett több mint egymillió menedékkérő megjelenése révén a lakosságban kialakult aggodalmakkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a menekülthullámmal nem tömegek özönlenek Németországba, hanem emberek érkeznek, akiknek méltóságát tiszteletben kell tartani. Indokoltnak nevezte, hogy sokan kételkednek sokszor hangoztatott jelszavában, miszerint sikerül megbirkózni a kihívással. A kételkedés mögött az a kérdés húzódik meg, hogy a menekültek mennyiben változtatják meg Németországot, és „akarjuk-e egyáltalán ezt a változást, és meddig hasznos a változás és mikor kezd teherré válni“.

Ennek a kérdésnek a megközelítéséhez érdemes figyelembe venni, hogy a „21. században a bezárkózás nem ésszerű választás“, a menekültek beáramlása pedig lehetőségeket, esélyt is jelent. Ennek felismeréséhez a CDU tagjainak, támogatóinak fel kell idézniük a CDU alapító eszméit, mindenekelőtt a párt politikáját vezérlő “keresztény emberképet” – mondta Angela Merkel.

A multikulti hazugság

A menekülteknek azonban be kell illeszkedniük, tiszteletben kell tartaniuk a német értékeket és törvényeket, és meg kell tanulniuk németül – mondta a kancellár. Hangsúlyozta, hogy a „multikulti élethazugság“, mert „párhuzamos társadalmak” kialakulásához vezet. A menekülteknek és az őket befogadó társadalomnak a multikulturalizmus „ellentétére, az integrációra” kell törekedniük – emelte ki.

A menekültválság elmélyülésének időszakát felidézve védelmébe vette a Magyarországról elindult menedékkérők szeptember eleji beengedését. Szeptember 5-ére virradó éjjel a Budapesten rekedt menekültek ezrei gyalog mentek az autópályán Ausztria felé. Ez a helyzet “az európai értékek próbatétele” volt, Németország és Ausztria pedig “a humanitás parancsára” úgy döntött, hogy beengedi ezeket az embereket – mondta Angela Merkel.

Az az éjszaka megmutatta, hogy a második világháború óta a legnagyobb menekülthullámmal kell megbirkózni, és az Európai Unió “történelmi próba” elé került – mondta a német kancellár.

Forrás: MTI