Merkel szerint az a jó megoldás, amit Magyarország szorgalmaz évek óta a menekültekkel kapcsolatban

Németország a Földközi-tengeren kimentett emberek elosztására szervezett valamennyi akcióban részt vett, de ez nemcsak német probléma – mondta Angela Merkel német kancellár kedden, Stralsundban.

Az Ostsee-Zeitung című lap olvasói fórumán az Észak-Afrikából a Földközi-tengeren át az Európai Unióba igyekvő menedékkérők ügyéről kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy ez “valóban egy nagyon nagy probléma, amely a politikai munkában is sokat foglalkoztat minket”. Mint mondta, alapvető elv, hogy “a tengeri mentés az emberségesség parancsa”, azonban ezt az elvet együtt kell érvényesíteni azzal az elvvel, hogy nem szabad az embercsempészeket támogatni, és az államok közötti együttműködéssel kell a problémát megoldani. Kiemelte, hogy nemcsak német problémáról, hanem Európa és Afrika közös problémájáról van szó, és “nem mindig a legszegényebbek, a leggyengébbek” érkeznek. Ezért együtt kell működni az afrikai országokkal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM), hogy a leginkább rászorulók jussanak segítséghez, és a támogatás ne az embercsempész bűnszervezetek finanszírozásával legyen egyenlő. A polgárháború sújtotta észak-afrikai Líbiával, az embercsempészek révén az EU felé igyekvők jelentős részének kiinduló állomásával kapcsolatban kifejtette: nem lehet megtenni, hogy “azt mondjuk az embercsempészeknek, hogy indítsák csak útnak az embereket rossz hajókkal, hiszen úgyis kimentik majd őket”. Ezért a német kormány a líbiai partiőrség megerősítésére összpontosít, és az UNHCR-rel és az IOM-mel együttműködve arra törekszik, hogy a tengeren kimentett embereket visszaszállítsák Líbiába, regisztrálják és elhelyezzék befogadóállomásokon. A német kormány arra is nagyon erősen törekszik, hogy ezeket az embereket visszajuttassák a hazájukba, és ott induljanak programok a támogatásukra, illetve közvetlenül a hazájukból fogadjanak be olyan embereket, akik a leginkább sérülékenyek, elesettek, akiknek a legtöbb segítségre van szükségük.

A kancellár a fórumon a legtöbb kérdést az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem ügyével kapcsolatban kapta. Kormánya formálódó – a tervek szerint szeptemberben elkészülő – klímavédelmi programjáról elmondta, hogy “be kell árazni a szén-dioxid-kibocsátást” – az éghajlatváltozást erősítő, üvegházhatást előidéző gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását –, amire két módszer tűnik alkalmasnak. Az egyik a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatása, a másik pedig a kibocsátási jogosultságok – úgynevezett certifikátok – rendszere. Kiemelte, hogy az utóbbi megoldást pártolja, mert a jogosultságok piacának fokozatos szűkítésével – kevesebb certifikát értékesítésével – jobban lehet ösztönözni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, előmozdítva ezzel a kormány célját, az úgynevezett szén-dioxid-semlegesség elérését. Angela Merkel a többi között arról is szólt, hogy kormánya elkötelezett a védelmi kiadások további növelése mellett: célja, hogy 2024-re a hazai össztermék (GDP) arányában számolva elérje az 1,5 százalékos szintet. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a NATO-tagországok vezetői 2014-es walesi csúcstalálkozójukon arról határoztak, hogy a következő tíz évben a védelmi kiadásaikat GDP-arányosan 2 százalékos szint “felé” kell közelíteniük. Ezt azt jelenti, hogy a kiadásokat “a 2 százalék irányában” kell növelni – mutatott rá a német kancellár, utalva a német védelmi költségvetés alakulására vonatkozó amerikai bírálatokra, amelyek a walesi megállapodás azon értelmezésén alapulnak, hogy a GDP 2 százalékának megfelelő összegre kell emelni a védelmi kiadásokat. A kancellár nem értett egyet a pártjától, a Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) egy politikusa azon felvetésével, miszerint vezetésével Németországban “a tolerancia nevében diktatúra” alakult ki, amelyben nem érvényesül a szólás és a vélemény szabadsága, különösen az AfD híveinek esetében. Angela Merkel megjegyezte: “éppen elég sokatmondó”, hogy a kérdező a fórumon az első sorból szólásra emelkedve zavartalanul kifejthette gondolatait. Hozzátette: a szövetségi parlamentben (Bundestag) sem tapasztalta, hogy az AfD-s képviselőket bármi is gátolná véleményük kifejtésében. Angela Merkel kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a jelenlegi – 2021 őszéig tartó – törvényhozási ciklus végeztével befejezi hivatásos politikusi pályafutását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon