Pesti Srácok

Mi is a kamu civilek valódi problémája a szuverenitásunk védelmével?

Mi is a kamu civilek valódi problémája a szuverenitásunk védelmével?

Nevetséges, ahogy a civil jogvédők és a balos megmondók versenyt sírnak a szuverenitásvédelmi törvény, és a felállítandó hatóság miatt. Nagyon fáj nekik, hogy jogszabály mondja ki majd azt, ahogy évtizedek óta működnek – a Soros-modell – az átlátható lesz és korlátok közé szorítják majd. Persze Alaptörvénysértésről és nemzetközi egyezmények megsértéséről, orosz és putyini mintáról beszélnek minden fórumon.

A valóság viszont az, hogy egyetlen magára valamit adó, önálló állam sem engedheti meg, hogy külföldről döntsenek a főhatalmáról. Viszont erre tettek tavaly kísérletet. És bizony, ha a demokrácia hazájában, az USA-ban csinálta volna ezt a manővert meg a baloldal, mint amit a tavalyi választás során megtettek, az amerikai szabályok értelmében már lehet, hogy sokan börtönben ülnének.

A szuverenitás, vagy népszuverenitás arról szól, hogy egy adott közösség, a magyar nemzet döntési jogában áll, hogy hogyan, kiken keresztül gyakorolja a hatalmat: a törvényhozói, bírói és végrehajtói, vagyis a kormányzati hatalmat. Tehát a magyar állampolgárok joga – választás útján - eldönteni, hogy kiket választanak meg a törvényhozói hatalomba, akik aztán a nép döntése alapján meghatározzák, hogy ki gyakorolja a végrehajtói és a bírói hatalmat. A szuverenitás egy állam államalkotó tényezője, vagyis nincs önálló államiság e nélkül. És ha egy külső hatalom, vagy erő beavatkozik a fenti folyamatba, ott már sérül a népszuverenitás elve. Ilyen egyszerű a történet.

Vagyis miről szól az álcivilek hisztije? Arról, hogy egyes civil szervezetek úgy akarnak külföldi pénzből egyértelműen politikai hatást gyakorolni, beavatkozni a fenti folyamatba, hogy közben azt nagyon nem szeretnék, hogy a pártokra vonatkozó, szigorú elszámolási szabályok vonatkozzanak rájuk. Úgy szeretnének politikai szereplőként hatalmat szerezni, hogy már a nulladik lépésnél átvernék a világot. Egy álságos mesével igyekeznek magukat szimpatizánsokból élő, magyar emberek által eltartott, és a gonosz magyar hatalomnak kiszolgáltatott áldozatként, civilként beállítani. Valójában pedig külföldi gazdasági és politikai hatalmasságok állnak mögöttük és politikai célokat szolgálnak, bárhogy is tagadják azt. Bár a tavalyi kampányban már nem is tagadták ezt a szándékukat.

PestiSracok facebook image

Lehet itt meséket mondani az „orosz modellről” a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán, de nem győzzük ismételni, egyetlen magára valamit adó, szuverén, vagyis önrendelkező állam sem engedheti meg magának, hogy külföldi erők próbálják meghatározni, hogy ki gyakorolja a főhatalmat.

Az Amerikai Egyesült Államok és Izrael is féken tartja az álcivilkedést

A libsi megmondó emberek által máskor ajnározott Amerikai Egyesült Államokban egy percig sem működhetett volna ennyire rejtélyesen és átláthatatlanul olyan összehangolt, és politikai célokat szolgáló hálózat, mint amilyen Kelet-Közép-Európában zavartalanul rombol évtizedek óta. És mondjuk ki, ez a hálózat bizony beavatkozott választásokba, buktatott meg kormányokat Ukrajnától, Grúzián át Macedóniáig.

Az Egyesült Államokban 1938-ban fogadták el a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt (FARA). Az USA-ban jelenleg is hatályba lévő törvény arra kötelezi a külföldi megbízóik érdekében politikai, vagy politika közeli tevékenységet végző megbízottakat, hogy: rendszeresen hozzák nyilvánosságra a megbízóikkal fenntartott kapcsolatukat, mutassák be tevékenységüket, a finanszírozásukat bizonyító számlákat és az azokon szereplő összegeket.

Az amerikai szabályozásban többek között a megbízottnak 10 napon belül regisztrálnia kell azt követően, hogy elfogadja a megbízója felkérését, illetve mielőtt a megbízott megkezdi Egyesült Államok-beli tevékenységét a megbízója részére. Aki nem tartja be a szabályokat, az 5-10 ezer dolláros bírságot, vagy akár 5 év börtönt is kaphat. Ott is sérül a jogállamiság? Orosz mintára hozna törvényeket az USA? Nem hinném.

De hasonló szabályozás van érvényben Izraelben is, ahol még adót is kivetettek a külföldről fizetett izraeli álcivil szervezetekre, és megállapíthatjuk azt a fontos tényt is, hogy általában ezeknek a szervezeteknek minimális a társadalmi támogatottsága, ahogy de jó eséllyel a magyar nép is nagyon jól meglenne ezen szervezetek nélkül.

De ha már itt vannak, akkor az a minimum, hogy tartsák be a szabályokat. Különösen, hogy a tavalyi országgyűlési kampányban átléptek egy határt. Mert ez már nem a szokásosnak mondható áskálódás, szurkálódás volt a jobboldali kormánnyal szemben, amit bő egy évtizede látunk a jogvédőnek mondott szervezetektől, hanem teljesen egyértelmű politikai befolyásolási kísérlet. A Márki-Zay Péter-féle kampányba, civil szervezeteken keresztül 4 milliárd forintnyi külföldi pénz áramlott. Jelentős részben egy olyan amerikai NGO-tól – Action for Democracy - amely mögött volt NATO-tábornok, volt amerikai kormánytisztviselők, és egy rakás külföldön bejegyzett, Soros-családhoz köthető civil szervezet vezetői állnak. De beszélhetünk Karácsony kampányáról is, amely során egy másik civilnek hazudott szervezethez, a 99 Mozgalomhoz, 526 millió forintnyi szintén külföldi valutában lévő pénz folyt be.

Nem sikerült a befolyásolási kísérlet, de alakulhatott volna másképp is. Nem fognak itt megállni, ezért itt az ideje behúzni a kéziféket.

Vezető kép: Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító elnöke (j) és Karácsony Gergely főpolgármester sajtótájékoztatót tart az Országház előtt 2021. október 8-án. MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.