Az Európai Parlament július 18-án titkos szavazással, 401 szavazattal Ursula von der Leyent választotta újra az Európai Bizottság elnökének. Ursula von der Leyen másodszor tölti be a Bizottság elnöki tisztségét. Először 2019 júliusában választották meg az EP-képviselők. A PestiSrácok.hu oldalán magyar nyelvű közvetítést is láthatnak a plenáris ülésről.
A Parlament jelenleg 719 képviselőből áll, így a szükséges többség 360 szavazat volt. A választás titkos, papíralapú szavazással zajlott. 401 képviselő szavazott von der Leyen megválasztására, 284 ellene, 22 képviselő pedig üres vagy érvénytelen szavazatot adott le. A szavazás előtt Ursula von der Leyen ismertette a következő öt évre vonatkozó politikai prioritásait az EP-képviselőkkel folytatott vita során.
A következő lépések
A Bizottság megválasztott elnöke most hivatalos levelet küld a tagállamok állam- és kormányfőinek, amelyben felkéri őket, hogy állítsanak jelölteket az európai biztosi posztokra. A Parlament a nyár után megszervezi a biztosjelöltek meghallgatását az illetékes parlamenti bizottságokban. A biztosok teljes testületét ezután a Parlamentnek jóvá kell hagynia. További információk a Parlament Médiaeszköztárában találhatók.
Háttér
Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke szerint az EP „megválasztja a Bizottság elnökét”. Ursula von der Leyen 2019 óta tölti be a Bizottság elnöki tisztségét, és ő volt az Európai Néppárt csúcsjelöltje a június 6-9-i európai parlamenti választásokon.
A voksolás előtti tudósításunkban kiemeltük von der Leyen beszédének jelentőségét
Ursula von der Leyen a választás előtt elmondott beszédében azonban egy szót sem ejtett sem a korrupciós ügyeiről, de még az SMS-eiről sem. Mi más is lehetett volna tehát a felszólalás tárgya, mint Orbán Viktor. A bizottság elnökének ugyanis nem tetszik, hogy a magyar kormányfő minden követ megmozgat a béketárgyalások ügyében, és kijelentette, hogy a miniszterelnök útja nem is “békemisszió volt, hanem békéltetési misszió”. (Ne keressünk logikát).
Oroszország arra számít, hogy Európa és a Nyugat elkényelmesedik. Néhányan Európában is erre játszanak. Két héttel ezelőtt az egyik uniós tagállam miniszterelnöke Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt más, mint egy megalkuvási (appeasement) küldetés
– fogalmazott. A jelek szerint tehát Von de Leyen utolsó reménye az, hogy Orbán Viktorral, mint ellenséggel riogatva próbál meg szavazatokat szerezni és maga mellé állítani az európai liberálisokat. Kérdés, hogy ez sikerül-e neki?
Az mindenesetre sokat sejtet, hogy az elnökjelölt hirtelen mégis fontosnak tartja az illegális bevándorlás kérdését: a témáról szólva az elnökjelölt javasolta a Frontex alkalmazottak számának megháromszorozását.
A migrációra adott közös válaszunk középpontjába a szolidaritást helyezzük
– tette hozzá. Von der Leyen arra is kitért, hogy a lakhatási válság minden korosztályt és minden méretű családot érint, az uniós polgárok számára a megfizethető lakások elérése egyre nehezebbé válik.
Lakhatási biztos kijelölését javasolom az következő testületbe. A lakhatás nem tekinthető európai kérdésnek, de azt akarom, hogy bizottság vegyen részt ennek a problémának a megoldásban
– mondta. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő mandátum idején európai szintű vizsgálatot folytatnak a közösségi média hatásairól, a fiatalok jólétéről. Javasolta továbbá egy “európai demokráciapajzs” felállítását.
Az uniónak szüksége van egy saját struktúrára, amely az információs manipuláció és a külföldi beavatkozás ellen küzd
– fogalmazott. Azt is kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak erősítenie kell “az európai demokráciák minden részének védelmére irányuló tevékenységét”, megvédve a szabad médiát és a civil társadalmat, a jogállamiságot és fellépve korrupció ellen.
Közös uniós költségvetésünkkel kapcsolatban egy nagyon világos elvet fogunk követni: a jogállamiság tiszteletben tartása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz
– hívta fel a figyelmet.
Előbújt a Renew Europe
A parlamentet vezető informális koalíció, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt, a szocialista S&D, illetve a liberális Renew Europe támogatja Von der Leyen újrázását, e három képviselőcsoportnak pedig többsége van. Ugyanakkor ennek ellenére több EP-képviselőjük is előre jelezte, ők nem fogják megszavazni von der Leyen újrázását, így más képviselőcsoportok támogatására is szüksége van. Azonban az eddig kilógó Renew felszólalói úgy tűnik, majdnem teljesen beállhatnak az elnökjelölt mögé, a vita során is arról beszéltek, hogy konstruktív, ám kritikus együttműködésre számítanak az Európai Bizottsággal az elkövetkezendő ötéves ciklusban.
Emellett úgy tűnik, a Zöldek is szinte teljesen beállhatnak Von der Leyen újrázása mögé, hiszen nála zöldebb Európai Bizottság-elnököt nem kaphatnak, hiszen a sajtóban felmerülő alternatívák számára nem annyira fontos a Green New Deal, mint az egykori német honvédelmi miniszternek. Von der Leyen az EP-választások előtt sokat hízelgett Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, annak reményében, hogy az olasz kormányfő vezette ECR több tagja is így támogatná őt.
A vitán vezérszónokuk ugyan éles kritikát fogalmazott meg az Európai Bizottság elnökével szemben, azonban azt is kijelentette, hogy a képviselőcsoport elnöksége nem fogalmazott meg álláspontot a szavazás kapcsán, így képviselőik szabadon dönthetnek – az biztos, hogy a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nem fogja támogatni, de Petr Fiala cseh miniszterelnök pártjának, az ODS-nek a képviselői igen, míg Meloni pártja, a Fratelli d’Italia képviselői sajtóhírek szerint valószínűleg szintén bizalmat fognak neki szavazni.
Az Európai Bizottság leköszönő elnökét, egyben az intézmény élére a tagállamok állam- és kormányfői által ismét javasolt Von der Leyent egyedül a szélsőbal-, illetve szélsőjobboldali képviselőcsoportok utasítják el. A szélsőbaloldali Baloldal képviselői a Gázai övezetben lévő humanitárius válság miatt, míg a Patrióták Európáért vagy az attól jobbra álló szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája az ukrajnai háború miatt bírálta a német politikust.
Hevesek az indulatok
Ewa Zajączkowska-Hernik lengyel EP-képviselő az Európai Parlamentben meglehetősen keményen ment neki Ursula von der Leyennek:
Börtönben kellene lenned!
– kiáltotta a bizottság elnökének a lengyel képviselő.
401 szavazattal újrázhat Ursula von der Leyen
Ursula von der Leyen biztosította újraválasztását az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, egy jelentős győzelemmel az Európai Parlamentben. A nézeteltérések és a viharos politikai légkör ellenére von der Leyen újraválasztási beszéde és stratégiai támogatásai döntő szerepet játszottak győzelmében, így végül 401 szavazatot szerzett a 720 fős parlamentben, ami minden szempontból meglepetést jelent.
A támogatók csoportjai nem igazán nyújtottak meglepetést, a 188 mandátummal rendelkező Európai Néppárt (EPP) szilárdan támogatta őt, a 136 mandátummal rendelkező Szocialisták és Demokraták (S&D), a 77 mandátummal rendelkező Renew Europe és az 53 mandátummal rendelkező Zöldek szintén formálisan beálltak mögé a csütörtöki voksolás előtt. Ezek a támogatók együttesen 453 szavazatot adtak von der Leyennek, ami jóval meghaladja a 720 fős parlamentben a többségi küszöböt, de lehetett tudni, hogy sok képviselő nem szavazza majd meg a mérsékelt frakciókból.
A frissen megválasztott elnök sajtótájékoztatója
Forrás: Euronews; Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
Facebook
Twitter
YouTube
RSS