Mi történne, ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz?

Ukrajna a tavalyi orosz inváziót követően egyre erőteljesebben akar csatlakozni a NATO-hoz. Legfőbb érvük, hogy a Moszkva, Washington és London által adott biztonsági biztosítékok mit sem értek, amikor 1994-ben átadták a nukleáris arzenáljukat Oroszországnak. Míg több kelet-európai ország szerint a Vilniusban tartandó NATO-csúcstalálkozón valamiféle tervet kellene felajánlani Kijevnek, az Egyesült Államok és Németország óvakodik minden olyan lépéstől, amely közelebb viheti a szövetséget az Oroszországgal való háborúhoz – írja a Reuters.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a NATO elmúlt két évtizedben Oroszország határai felé történő terjeszkedését nevezte meg egyik fő okaként annak, hogy 2022. február 24-én több tízezer katonát küldött a szomszédos Ukrajnába. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének bármilyen bővítéséről mind a 31 tagnak meg kell állapodnia, és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már kizárta, hogy a csúcstalálkozón hivatalos meghívást kapjon Kijev. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Ukrajna milyen lépéseket tett a NATO-tagság felé vezető úton, milyen kompromisszumra lehet számítani a következő lépésekről – és hogyan látja Oroszország a fejleményeket.

Egy feltérképezetlen út

2008-ban, a NATO a bukaresti csúcstalálkozón megállapodott arról, hogy Ukrajna – amely a Moszkva által irányított Szovjetunió tagállama volt annak 1991-es megszűnéséig – végül csatlakozhat a szövetséghez. A NATO vezetői azonban nem adtak Kijevnek úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), amely meghatározta volna, hogy Ukrajna milyen módon válhatna a szövetség tagjává. Moszkva ezután nem sokkal, 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet.

Stoltenberg idén áprilisban, egy kijevi látogatása során elmondta, hogy Ukrajnának “jogos helye” a NATO-ban van. Azonban később világossá tette, hogy Ukrajna nem tud csatlakozni a katonai szövetséghez, amíg a háború Oroszországgal folytatódik, amelynek erői jelenleg Ukrajna keleti és déli részének nagyobb részét ellenőrzésük alatt tartják. Június elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy országa megérti ezt az álláspontot, de a hónap végén megismételte azt a felhívást, hogy Ukrajna kapjon “politikai meghívást” a NATO-ba a csúcstalálkozón. A más kelet-európai, volt kommunista országok által követett MAP-eljárás értelmében a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek a politikai, gazdasági és katonai kritériumoknak, és képesek katonailag hozzájárulni a NATO műveleteihez. 1999 óta a NATO-csatlakozásra törekvő országok többsége részt vesz a MAP-eljárásban, bár ez az eljárás nem kötelező: Finnországot és Svédországot – korábban semleges államokat, amelyek szorosan együttműködtek a NATO-val – meghívták, hogy közvetlenül csatlakozzanak a szövetséghez.

Egyelőre nem világos, hogy milyen lesz Ukrajna útja a tagság felé, mivel egyre több ország – köztük Nagy-Britannia és Németország – javasolja a MAP-folyamat kihagyását. Egy ilyen lépéssel a NATO eleget tehetne Kijev és kelet-európai szövetségesei azon követelésének, hogy lépjenek túl a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón kötött megállapodásban foglaltakon anélkül, hogy tényleges meghívást vagy menetrendet kínálna Kijevnek.

Miért érzékeny téma Ukrajna tagfelvétele?

A szövetség középpontjában a kölcsönös segítségnyújtási záradék áll, amelyet 1949-ben azzal az elsődleges céllal hoztak létre, hogy elhárítsa a szövetségesek területét érő szovjet támadás veszélyét. Erre hivatkoznak, mint az egyik fő okra, amiért Ukrajna nem csatlakozhat a NATO-hoz, miközben konfliktusban áll Oroszországgal, mivel ez azonnal aktív háborúba vonhatná a szövetséget.

A NATO washingtoni szerződésének 5. cikkelyében szereplő záradék kimondja, hogy az egyik szövetséges elleni támadás az összes szövetséges elleni támadásnak minősül. Stoltenberg világossá tette, hogy bár a NATO-nak meg kell vitatnia a lehetőségeket arra, hogy Ukrajnának biztonsági garanciákat nyújtson a háborút követő időszakra, az 5. cikk szerinti biztonsági garanciákat csak a szövetség teljes jogú tagjai kapják meg.

A Kreml a bővítést az Oroszországgal szembeni nyugati támadásként értelmezi, amit a nyugati hatalmak tagadnak, mondván, hogy a szövetség teljes mértékben védelmi jellegű. Moszkva kijelentette, hogy hosszú éveken át problémákat okozna, ha Ukrajna csatlakozna a NATO-hoz, és nem részletezett válaszlépéseket helyezett kilátásba a tagfelvétel esetére.

Forrás: Reuters; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij