Nagy összegben lehetne fogadni arra, hogy a 2020-as év Amerikában, ha eddig még nem volt elég szürreális és tragikus, fog még további abszurd meglepetésekkel is szolgálni. És ebből a novemberi elnökválasztás sem fog kimaradni. Donald Trump júliusban pedzegette először, hogy a járvány, a sokak által kritizált levélszavazás és a most bevezetésre kerülő online szavazás hiányosságai miatt célszerűbb lenne elhalasztani az elnökválasztást. A voksolás megkezdéséig még bő két hónap van hátra, de nincs sok – sem politikai, sem jogi – esély arra, hogy elhalasszák azt tavaszra. Hiába szólnak jó érvek mellette, hiszen addigra talán a járvány is csitul, illetve talán kijavíthatják azokat a hibákat a szavazási rendszerben, ami miatt most kétséges annak tisztasága és biztonságossága. A Demokrata Párt politikusai természetesen ódzkodnak a gondolattól, hogy el legyen tolva a választás időpontja, hiszen a felmérések szerint jelöltjük, Joe Biden vezet Trump előtt, valamint a rendszerhibák is az ő számukra lehetnek kedvezőek.
November 3-ra van kitűzve az elnökválasztás az Egyesült Államokban, azonban talán először nem jelenthető ki 100 százalékos bizonyossággal, hogy ekkor is fogják megtartani. Trump azzal indokolta a halasztás felvetését, hogy addig nem szabad megtartani a voksolást, amíg az emberek egészségügyileg biztonságosan és megfelelően tudnak voksolni, hiszen egyelőre az online szavazórendszer bizonytalan, ami visszaélésekre teremthet lehetőségeket. A levélszavazás pedig rendkívül sok kérdést vet fel, nagyon nehéz biztosítani jelentős számú levélszavazat intaktságát egy ekkora országban, ennyi ideig. A posta ráadásul nem képes arra, hogy hirtelen ennyi szavazólapot pontosan a megfelelő helyre szállítson ki rövid idő alatt. Már korábban is opció volt az amerikai választóknak, hogy a személyes megjelenés helyett levélben adják le voksukat, azonban a posta és a választási rendszer nincs arra felkészülve, hogy több tízmillió szavazatot azonnal fel tudjon dolgozni és ki tudjon szállítani. Négy éve összesen 40 millióan választottak ezt a alternatív szavazati módot. Úgy számolnak, hogy ha nem is teszik kötelezővé mindenki számára a levélszavazást, akkor idén a koronavírus miatt akár 80 millióan is dönthetnek úgy, hogy inkább így adnák le szavazatukat.
New York, 2016. november 8. Szavazók egy manhattani szavazóhelyiségben, New Yorkban 2016. november 8-án, az amerikai elnökválasztás napján. Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes
Papír nélkül könnyebb, veszélyesebb?
Az amerikai posta szerint a biztonságos szavazás érdekében a választóknak legalább egy héttel a választás napja előtt fel kell adniuk a voksukat tartalmazó levelet. De 24 tagállamban lehetővé teszik a választóknak, hogy a szavazócédulát a voksolás napja előtt kevesebb, mint egy héttel kérjék csak. A koronavírus-járvány kezdete óta egyre gyakrabban szóba kerülő, levélben történő szavazás többek szerint a legkevésbé garantálható tisztességességű és legcsalárdabb választás lenne az amerikai történelemben. A Washington Post egy korábbi cikkében azt írta, hogy az idei előválasztásokon több tízezernyi levélszavazatnak egyszerűen nyoma veszett, ami tovább rontja a levélszavazás renoméját. Donald Trump egy nemrégiben megtartott sajtóértekezleten megismételte azt a véleményét, hogy a levélszavazás a legnagyobb csaláshoz fog vezetni.
A buta emberek talán nincsenek is ezzel tisztában
– tette hozzá.
Az előválasztások sem voltak hibátlanok, a szavazókörökben rendkívüli, fertőzésellenes szabályokat vezettek be, azonban így is voltak problémák. Például az, hogy békeidőben a szavazókörökben való munkát általában az idősebbek vállalják – az átlagéletkor hatvan év –, ezért az elmúlt hónapok választásainál nehéz volt személyzetet találni, és a hatóságok kevesebb szavazókört tudtak felállítani. Nem nehéz kitalálni, hogy ez azzal járt, hogy irgalmatlan hosszú sorok alakultak ki, ami járványügyi szempontból szintén nem a legmegfelelőbb. Tovább mélyítette a válságot, hogy míg korábban idősotthonokban és iskolákban alakították ki a szavazóhelyiségeket, ez az előválasztás, majd a most novemberi elnökválasztás során sem lehet megoldás, muszáj lesz helyettük más helyeket választani. Az amerikai sztársportolók például ezek kiváltására azt javasolták, hogy a nagy csapatok adják kölcsön a tagállamoknak a sportcsarnokokat a választás idejére. Júliusban hat tagállam már jelezte, hogy általános levélszavazást tervez.
A gond ott kezdődik, hogy a posta – ahogy fentebb már jeleztem – gazdasági és szervezési okokból régóta válságban van, és nem tud felelősen elvégezni ekkora, a szokásosnál sokkal nagyobb és kiemelt biztonsági és járványügyi kötelezettségekkel járó munkát. A szövetségi kormány alá tartozó szervezet tavasszal 89 milliárd dollár értékű segítséget kért a kongresszustól, végül 10 milliárdot kaptak. A küldemények rendre nem érkeznek meg a címzetthez mostanában, a reformok miatt lelassult a levelek feldolgozása is. Ha a választás, a levélszavazás lebonyolítása során összeomlik a posta, az beláthatatlan politikai és társadalmi következményekkel járhat az USA jelenlegi helyzetében. Amerikában a posta működése mára vezető politikai üggyé vált, de még ha sikerül is három hónap alatt megoldani a problémákat, akkor is számítani kell arra, hogy a szavazatok beérkezése és feldolgozása akár napokat is igénybe vehet. Az amerikai baloldal attól tart, hogy a szavazóik nem akarnak olyan arányban személyesen szavazni, mint a republikánus szavazók, így az alternatív lehetőségek hiánya hátrányos helyzetbe hozhatja őket.
Kent, 2016. november 8. Szavazók az Ohio állambeli Kent egyik szavazóhelyiségében 2016. november 8-án, az amerikai elnökválasztás napján. Fotó: MTI/EPA/David Maxwell
Tudják, miről van szó? Csalásról. Megpróbálják elcsalni ezt a választást, mert őszintén szólva ez az egyetlen mód, ahogyan azt megnyerhetik. A demokraták olyan módosításokat javasoltak a novemberi elnökválasztás körülményeit szabályozó törvényekben, amelyek csalásokhoz vezetnek. Így lazítanának a követelményeken, amelyek szerint a szavazópolgárnak igazolnia kell magát, illetve általánossá tennék a levélszavazást, amivel jelenleg csak korlátozottan lehet élni
– mondta legutóbb az amerikai elnök.
Egyszer már bevált, ja, nem
Nem kell messzire menni, hogy lássuk, milyen veszélyeket rejt a tömeges levélszavazás. Ausztriában 2016-ban meg kellett ismételni az elnökválasztás második fordulóját, mert súlyos szabálytalanságok történtek. A bécsi alkotmánybíróság megállapította, hogy a szavazatszámlálást körül voltak szabálysértések, és a májusban megtartott voksolás eredményét megsemmisítette és újat írtak ki decemberre. A választási eredményt a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt és jelöltje, Norbert Hofer óvta meg, ugyanis gyanúsan kevéssel nyert ellenfele, a Zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen. Az akkori végeredmény 50,35-49,65 volt Van der Bellen javára. A számlálás során olyan hibák történtek például, hogy a törvényben előírt hétfő reggel helyett már vasárnap nekiláttak megszámolni a leadott voksokat, és nem őrizték végig rendesen a levélben leadott szavazatokat. A Szabadságpárt akkori elnöke, Heinz-Christian Strache 150 oldalas panasszal élt az eredmény ellen. Strache szerint 117-ből 94 körzetben történtek visszaélések. A jobboldali párt nehezményezte, hogy olyanok is szavazhattak, akik 16 év alattiak, valamint nem is osztrák állampolgárok. Végül december elején tartották meg az elnökválasztás második fordulóját, amit 64,6 százaléknyi részvétel mellett Alexander Van der Bellen nyert meg akkor is, a voksok 51,68 százalékát szerezve meg.
Az utolsó remény?
Az augusztus 9-i, legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint Donald Trump jelenleg 42 százalékon áll, míg Biden egy tized híján súrolja a 49 százalékpontot. A járvány a lehető legrosszabbkor jött az amerikai elnöknek, hiszen addig politikai ellenfelei nem tudtak vele szemben jóformán semmi érvet felhozni, azonban a koronavírus belassította a gazdaságot, felszökött az amúgy sokáig rekordalacsony munkanélküliség. Ráadásul a George Floyd halála miatti tüntetések és zavargások sem erősítik első közelítésben az elnök esélyeit. Ugyanakkor hiába a nagy előny Bidennél, fontos emlékezni arra is, hogy szinte napra pontosan négy évvel ezelőtt Hillary Clinton nyolc százalékponttal vezetett Trump előtt. Aztán hogy fogta a fejét minden haladó, amikor mégse ő lett az elnök. Trump egy esetleges halasztással időt nyerne, ami alatt vélhetően gőzerővel szedné rendbe a gazdaságot, amit aztán egy esetleges későbbi kampányban tudna mutogatni, hogy lám, volt egy válság, de helyrehozta. De ez már egy nagyon valószínűtlen forgatókönyv. A levélszavazás körüli kérdőjelek olyan nagyok, hogy a rosszabb forgatókönyvek esetén akár az egész választási folyamat hitelessége is veszélybe kerülhet. Mindkét tábor hajlamos megkérdőjelezni a választási eredményeket; ennek már egyre terebélyesedő hagyománya van Al Gore 2000-es veresége óta. De az ismert előzmények miatt sokkal komolyabb “polgárháborús” következménye is lehet annak, ha túl sokan érzik úgy, hogy nem tisztességes eszközökkel nyert az egyik vagy a másik jelölt.
Felhasznált források: PS, Magyar Nemzet, Index, New York Times, CNN
Facebook
Twitter
YouTube
RSS