Migráció és terrorizmus – Fordulat a macroni terrorszemléletben, a Bataclan után öt évvel

A nizzai terrorcselekményeket követően Emmanuel Macron több fórumon is elismerte és megerősítette, hogy összefüggés van a migráció és a szélsőséges cselekmények között, amely új fordulatot hozhat az Európai Unió szemléletében is – hangzott el az “Iszlamista terrorizmus és Franciaország a Bataclan után öt évvel” című online kerekasztal-beszélgetésen. Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója többek között arról beszélt: a francia nyilvánosság kénytelen elismerni, hogy a tényleges terrorcselekményeket elkövető személyek csak a piramis csúcsát képezik, hiszen a radikalizmust a felmérések szerint a franciaországi iszlám lakosság mintegy egynegyede támogatja valamilyen formában, és ezt a problémát a politikum nem takargathatja tovább.

Az Iszlamista terrorizmus és Franciaország a Bataclan után öt évvel című online kerekasztal-beszélgetésen Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója beszélt arról, hogy a nizzai terrorcselekmény ugyan nagy felháborodást váltott ki Franciaországban, de egyrészről Franciaország a terrorcselekmények tekintetében a leginkább terhelt ország, másrészt Emmanuel Macron elnökségének kezdete óta egy kimutatás szerint gyakorlatilag havonta egy terrortámadást sikerült meghiúsítani a francia titkosszolgálati szerveknek, a háttérben tehát folyamatos a terrorveszély. A kutató kifejtette: a terrorcselekmények fő célpontjai elsősorban a katonai és rendőri szervek, illetve a zsidó vagy keresztény vallású emberek, ugyanakkor 2017-től kezdve a 2015-höz hasonló, jól szervezett, az Iszlám Állam által működtetett komoly infrastrukturális hátteret is kiaknázó támadássorozatokról a terroristák stratégiája elmozdult az úgynevezett “low cost” (alacsony költségvetésű) iszlamista terrorizmus felé, mivel sok esetben olyan személyek követik el ezeket a támadásokat, akik nincsenek rajta a hatóságok radarján. Dr. Fejérdy Gergely megjegyezte: ez a jelenség a migrációval is összefüggésben áll. Elmondta: további problémát jelent, hogy folyamatosan kerülnek szabadlábra olyan, terrorizmussal vagy annak kísérletével elítélt személyek, akiknek a 2015-öt megelőző gyakorlat szerint enyhébb ítéletet szabott ki a francia bíróság; csak az idén 63 ilyen személyt engedtek szabadlábra, és 20 főnek van folyamatban a szabadlábra helyezése.

Megjegyezte: fontos tényező az is, hogy az iszlamista terrorizmus a francia társadalmon belül létrehozott egyfajta radikális ellenreakciót is, egyre többször találkoznak a francia hatóságok az iszlámmal szembemenő támadási kísérletekkel. Az elmúlt egy évben öt ilyen esetre is sor került, amit a sajtó rendszeresen szélsőjobboldali megnyilvánulásként tálal, ugyanakkor ez nem egy jobboldal-specifikus jelenség.

Összefüggés migráció és terrorizmus között…?

Fejérdy Gergely arról is beszélt, hogy Emmanuel Macron politikai retorikájában is bekövetkezett egyfajta változás, amelyen tetten érhető, hogy a francia politika és a társadalom által is elhallgatott párhuzamos társadalomról és annak működéséről egyre nyíltabban beszélnek. Példaként említette, milyen nagy visszhangot vert, hogy a francia tanárt meggyilkoló férfi édesapjának – aki gyakorlatilag együttműködött a terroristával – jogi megsegítésérére egy francia iszlám szervezet 24 óra alatt mintegy 26 ezer eurót gyűjtött össze. A kutató úgy vélte, ez arra is bizonyíték, hogy a radikalizmussal szimpatizáló 750 ezres csoport nagyon összetartó, ugyanakkor ez már a francia társadalomnak is szemet szúr, ezt nyíltan kritizálja. A kutató elmondta: emellett maga Emmanuel Macron is egyre gyakrabban – legutóbb az osztrák kancellárral folytatott keddi megbeszélése alkalmával – hangoztatja azt az álláspontját, hogy nem szabad kizárni, hogy a migrációval iszlamista terroristák is érkeznek az Európai Unió területére, hiszen erre a nizzai terrorcselekmény is bizonyítékul szolgált. Macron ezzel kapcsolatban nemcsak a schengeni övezettel kapcsolatos reformtörekvéseket szorgalmazza, de azt is, hogy a francia társadalomban már az oktatásban meg kell erősíteni a francia identitást, így akadályozva meg az iszlám közösség marginalizálódását és a radikális eszmék felé fordulását.

Vezetőkép: MTI