Mégsem hagyták futni a Demszky-féle budapesti városvezetés és az MSZP–SZDSZ-kormányhoz köthető legnagyobb korrupciós botrány, az Alstom-ügy kulcsfiguráját. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság tavaly decemberi döntését, amely megszüntette a büntetőeljárást T. Géza ellen, azért, mert az osztrák hatóságok ellene egyszer már vizsgálódtak, így – az ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszék szerint – kétszer ugyanazért nem vonható eljárás alá senki. A táblabíróság ugyanakkor nem osztotta ezt az érvelést és a Fővárosi Törvényszéket az eljárás folytatására utasította. Az ügyészség vádja szerint egyébként T. Géza volt az, aki a balliberális köröknek juttatott vesztegetési pénz átadásában működött közre.
Egyetértve a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezésével, abszolút eljárási szabálysértés miatt június 15-én hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék döntését, amely futni hagyta volna az Alstom-ügy kulcsfiguráját, T. Gézát – tudta meg a PestiSrácok.hu a táblabíróság sajtóosztályától. A férfi ellen az elsőfokú bíróság tavaly decemberben szüntette meg a büntetőeljárást, arra hivatkozva, hogy kétszer ugyanazért a cselekményért nem vonható eljárás alá senki. Mivel ezt az ügyet az osztrák ügyészség már vizsgálta, és jogerősen megszüntette az eljárást, így a törvényszék szerint a magyar hatóságok nem vehetik elő újra T.-t ugyanazért. A táblabíróság ugyanakkor az ügyészségnek adott igazat és a törvényszéket az eljárás folytatására utasította.
Az ítélőtábla döntésének lényege, hogy
egyrészt nem lehetett megállapítani, hogy az osztrák igazságügyi szervek részéről részletes nyomozás előzte volna meg az eljárás megszüntető határozat meghozatalát, másrészt e határozat nem tekinthető az uniós joggyakorlat szerint a terhelt büntetőjogi felelősségre vonhatóságát véglegesen megakadályozó döntésnek, az osztrák ügyészség ugyanis elrendelheti az eljárás folytatását például új tények, bizonyítékok ismertté válása esetén.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF 2019. április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsítottat hallgatott ki, végül öt ember ellen emelt vádat. Köztük volt T. Géza is, aki az ügyészség szerint a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója volt, és aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. T-vel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
A vád szerint az Alstom a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására nyolc és félmillió eurót (azaz körülbelül hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek. A vádiratból egyértelműen kiderült: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így a balliberális politikai oldal szereplői elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky vezette városvezetés nélkül. Az ügy jelenleg bírósági szakban van.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS