Józan ésszel is belátható, hogy például Németországban egy bevándorlócsaládnak felépíteni egy házat sokszorosan több kerül, mint közel-keleti hazájában, éppen ezért a Soros-terv elképzeléseihez képest praktikussági és humanitárius szempontból is jobb alternatíva a rászoruló vagy üldözött közösségek helyben való okos segítése – nyilatkozta portálunknak Azbej Tristan. Az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott helyettes államtitkárság vezetője szerint abból is látszik, hogy a magyar modell jobban működik, hogy a kötelező kvóta bevezetésével járó anyagi teherhez képest jóval kevesebb pénzből hazánk felépített egy lerombolt keresztény kisvárost. Arról is beszélt, a nyugati világban jelenleg Magyarország az egyetlen, ahol a nyíltan lehet beszélni a keresztényüldözés tényéről. Bár néhány országban, köztük éppen az Egyesült Államokban is úgy tűnik megmozdult valami.
- Fehér Házban is elismerték a magyar segélyprogram hatékonyságát
- hazánk a Nyugati világban az egyetlen helyszín, ahol nem kell a PC álszent szabályait betartani, ha a keresztényüldözésről van szó
- kényelmes szerep a kereszténység egyedüli védőbástyájaként, védelmezőjeként tetszelegni, a cél azonban az, hogy más kormányok is felzárkózzanak a probléma kezelésére
- a Soros-terv elképzeléseihez képest praktikussági és humanitárius szempontból is jobb alternatíva a rászoruló vagy üldözött közösségek helyben való megsegítése
- a józan paraszti ész is azt diktálja, hogy például Németországban egy bevándorlócsaládnak felépíteni egy házat sokszorosan többe kerül, mint a Közel-Keleten
- a kötelező kvóta bevezetésével járó anyagi teherhez képest jóval kevesebb pénzből hazánk felépített egy lerombolt keresztény kisvárost, ahová többen térhetnek vissza, mint ahány bevándorlót az unió ránk osztott
- az áldozatnak és segítő országoknak is jobb, ha a válságrégiókban élő emberek szülőföldjükön tudnak maradni, és biztonságos körülmények között tudnak élni
- az üldözött keresztények számára a támogatásnál is fontosabb hogy a nyugati országok között legalább egyetlenegy van, amelyik nem csak odafigyel rájuk, hanem ki is áll mellettük
A felelősség legelőször is azt követeli, hogy kiszabadítsák a politikai korrektségből mindent mindennel összemosó emberjogi szómágia béklyóiból a keresztényüldözés tényét – jelentette ki Orbán Viktor a nemrégiben megtartott keresztényüldözéssel foglalkozó konferencián, ahol bemutatták az ezzel a kérdéssel foglalkozó Budapest-jelentést. A Hungary Helps, a többek között az üldözött keresztények ügyét is felkaroló magyar segélyprogram alapelve, hogy az eddig bevett csatornákat kiiktatva, közvetlenül az érintett közösségekhez juttatják a forrásokat, így elősegítve az otthonmaradást. A konferencián elhangzott, a keresztényüldözés globális folyamat, hiszen minden öt vallásáért üldözött emberből négy keresztény, miközben az unióban legújabban a keresztényellenesség az utolsó még elfogadható formája a diszkriminációnak. Hazánk a HUngary Helps program elindítása mellett helyettes államtitkárságot is létrehozott az üldözött keresztények megsegítésére. Előadássorozataikon felszólalhatott III. Ignác, a szír katolikus egyház feje, vagy a később magyar állampolgárságot is megkapó egyiptomi jezsuita szerzetes, Henri Boulad. Az előadásokon túl Magyarország többek anyagi támogatást nyújtott települések és műemlékek renoválásához, iskolaépítéshez, felsőoktatási támogatási programot indított üldözött keresztény fiatalok számára, és átvállalta az erbili Szent József kórház gyógyszerszükségletének fedezését.
Hogyan lesz valakiből az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkár?
Az üldözött keresztények védelme számomra személyes ügy, részint családom örmény öröksége, örmény származása miatt, részint korábbi politikai szerepvállalásom okán az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetségben. Harmadrészt, még a helyettes államtitkárság létrehozása előtt, közel-keleti diplomáciai szolgálatom idején megismerkedhettem helyi keresztény közösségekkel, és azzal, hogy milyen kisebbségként megélni a kereszténységet. Miután a kormány állami szinten is felkarolta ezt a fontos ügyet, Török Tamás elődöm egy éves megbízatását követően számomra is megnyílt a lehetőség, hogy ezt a küldetést, missziót folytassam.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Egyik közel-keleti videóüzenetének mottója „a Közel-Kelettől a Fehér Házig”. Ez nagyszabású vállalkozásnak tűnik…
Ez már részben egy teljesült ambíció, mivel munkám első másfél hónapjában több helyszínt meglátogattam, olyan közösségeket, amelyeket a Hungary Helps programban támogat a magyar állam. A helyettes államtitkárság kiindulópontja eleve az volt, hogy ismerjük meg azokat a hányattatott sorsú keresztény közösségeket, hogy felmérhessük, pontosan miben lehetünk a segítségükre. A küldetésünknek ugyanakkor csak egyik része, hogy a helyszínen „okos segítséggel” támogassuk az üldözötteket, a másik feladatunk az ő képviseletük Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Másfél héttel ezelőtt éppen emiatt látogattam el egy washingtoni konferenciára, amelynek a keresztényüldözés volt a témája, s ameylen Mike Pence amerikai alelnök bejelentette, hogy humanitárius támogatási politikájukat megváltoztatják, hatékonyabbá teszik. Egyrészt a jövőben célirányosan támogatják a keresztény közösségeket, másrészt a támogatásokat nem köztes szervezeteken – például az ENSZ fejlesztési programján – keresztül, hanem egyből a közösségekhez juttatják el.
Mike Pence kijelentései kísértetiesen hasonlítanak a magyar álláspontra. Tőlünk vették az ötletet?
Talán túlzás lenne kijelenteni, hogy az Egyesült Államok a mi példánkat követi, mindenesetre a látogatásomat szerencsésen időzítettük, hiszen a bejelentés másnapján lehetőségem nyílt a Fehér Házban az alelnök hivatalában tárgyalni, és bemutatni a programunkat, modellként kínálva föl. A megbeszélésen az alelnök kabinetigazgatója méltatta a magyar elképzeléseket, és tapasztalatcserét kezdeményezett a támogatáspolitikáról és a vallásdiplomáciai kapcsolatrendszerünkről. Ennek a legnagyobb örömmel teszünk eleget, mert bár úgy gondoljuk, hogy Magyarország méretén felül tesz erőfeszítéseket, mégis az Egyesült Államokra és más nagyobb országokra, illetve az Európai Unióra van szükség ahhoz, hogy ezt a válságot kezelni lehessen. A párbeszéd mindenesetre elkezdődött az Egyesül Államok alelnöki hivatalával és külügyminisztériumával , valamint a kongresszusi képviselőkkel is.
Az Európai Unióban látványosan kerülik a szóösszetételt, az USA-ban lehet nyíltan beszélni a keresztényüldözésről?
Annyira nem lehet szabadon, mint Budapesten. Az egyik üzenet – amelyet azzal küldtünk a világnak, hogy három héttel ezelőtt megszerveztük a keresztényüldözés elleni küzdelemmel kapcsolatos eddigi legnagyobb konferenciát, közös céljainkat és akaratunkat pedig a Budapest Nyilatkozatban kifejeztük –, hogy fővárosunk jelenleg a Nyugati világban az egyetlen helyszín, ahol nem kell a PC álszent szabályait betartani. Ahol ki lehet mondani, hogy a keresztényüldözés nemzetközi jelenség, hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás, és ahol olyan programokat lehet létrehozni, amelyek nem általánosságban az elnyomott és üldözött kisebbségeket támogatják – bár persze ez is fontos cél –, hanem kifejezetten az üldözött keresztényekre összpontosítanak. Az Egyesült Államokban a PC kultúrája még erős, de a Trump-adminisztráció láthatóan áttöri ezeket a falakat, ennek volt nagyon bíztató jele Mike Pence bejelentése.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Hogy áll most a keresztényüldözés és az unió politikusainak viszonya?
Beszédes dolog, hogy Magyarország volt hosszú időn keresztül az egyedüli, amely kormányzati szinten indított programot a keresztényüldözéssel szemben. Ez kényelmes póz, szép lenne a kereszténység egyedüli védőbástyájaként, védelmezőjeként tetszelegni, de nem ez a célunk, hanem hogy más kormányokat is magunk, de inkább az üldözött keresztények mellé állítsuk. Ez a törekvésünk az elmúlt hónapokig szinte teljesen sikertelen volt, most azonban már látszanak a kibontakozó szövetségek, elsősorban a V4-es országokra gondolok itt. Lengyelország egy, a miénkhez hasonló célú támogatási programot indított el az elmúlt hetekben, illetve együttműködésre léptünk egy olasz kormányzati szervezettel is. Szeretnénk ezt a szövetséget kibővíteni, szeretnénk ezt az ügyet Brüsszelben minél határozottabban képviselni, annál is inkább, mert véleményünk szerint az Európai Unió által erőltetett migrációs politika, illetve a Soros-terv elképzeléseihez képest praktikussági és humanitárius szempontból is jobb alternatíva a rászoruló vagy üldözött közösségek helyben való megsegítése. Az egyéni kormányzati, politikusi szinten a színfalak mögött nagyon sok támogatást és pozitív visszajelzést kapunk, más országokban azonban egyelőre nincs meg a bátorság, hogy nyilvánosan beszéljenek és cselekedjenek az üldözött keresztények érdekében.
Többen felháborodtak a magyar állásponton, hogy a forrásokat nagyságrendekkel kifizetődőbb az adott országban, mint az Európai Unióban felhasználni. Őket mivel lehet meggyőzni?
Bár kutatások is alátámasztják, de a józan paraszti ész is azt diktálja, hogy például Németországban egy bevándorlócsaládnak felépíteni egy házat sokszorosan többe kerül, mint a Közel-Keleten. A kötelező betelepítési kvóta első körben nagyjából 1.200 migráns befogadását írná elő Magyarország számára, elég nagy költségekkel. Persze nincs kétségünk afelől, hogy ez a későbbiekben felső korlát nélküli szám lenne. Ehhez képest hazánk kevesebb mint 2 millió eurós adománnyal Moszul mellett felépít egy lerombolt keresztény kisvárost, ahová 1.300-an térhetnek vissza néhány hónapon belül. Itt olyan közösségekről van szó, amelyek ahelyett, hogy kényszerűségből a migránshullámmal Európában vagy máshol próbálnának szerencsét, a valódi vágyuk és valós igényük szerint visszatérhetnek a szülőföldjükre, oda, ahol őseik már kétezer éven át megőrziték a keresztény hitüket. Ebben is megmutatkozik, hogy mennyivel másképp gondolkodunk Brüsszelhez képest. Úgy látjuk, a helyben való „okos” segítés jó alternatívája az elhibázott migrációs politikának. A magyar kormánynak értelemszerűen a magyar emberek a legfontosabbak, de miután az üldözött keresztényeket a világ teljesen magára hagyta, felelősséget érzünk azért, hogy ezt a népirtást elszenvedett közösséget erőnkhöz mérten, de az Európai Uniónál mégis hatékonyabban támogassuk.
Ön tehát lényegében azt állítja, hogy a magyar álláspont nemcsak az üldözött keresztények problémájára, de az egész migrációs válságra megoldást nyújt?
A Hungary Helps programnak, valamint a helyettes államtitkárság tevékenységének a motivációja kettős, bár egymást erősítik. Az egyik motiváció a keresztény felebaráti szeretet, a másik pedig egy praktikus indok, amelyet alternatív migrációs politikának is nevezhetnénk. Ez lényegében azt jelenti, hogy az összes szereplőnek, áldozatnak és segítőnek is jobb, ha a válságrégiókban élő emberek szülőföldjükön tudnak maradni, és biztonságos körülmények között tudnak élni. Ellenkező esetben rengeteg pénzt emészt fel az integrációjuk, párhuzamos társadalmak alakulnak ki, amelyek növelik a belső feszültséget. A migrációs hullámmal ráadásul bejutnak Európába a fundamentalista iszlám szélsőségesek, akik utána, mint azt látjuk is, terrorcselekményeket követnek el.
Fotó: Horváth Péter Gyula
Mely válságsújtotta régiókban támogat keresztény közösségeket a Hungary Helps?
Rangsorolva a problémákat ott avatkoztunk be először, ahol a megmaradás is kétséges volt, ezért az első programjaink valójában humanitárius gyorssegélyek voltak Irakba, Szíriába, valamint a libanoni menekülttáborokba. Innen bővítjük a támogatások körét, hogy ne csak a megmaradásuk, hanem a fenntartható jövőjük is biztosítva legyen ezeknek a közösségeknek, ezért támogatjuk az oktatást, egészségügyi ellátást, illetve az újjáépítést. Jelenleg is aktív támogatási programjaink vannak Irakban, Szíriában, Libanonban. Az egyiptomi kopt keresztényeket ugyan nem éri állami szintű üldöztetés, de szélsőséges szervezetek rendszeresen követnek el ellenük merényleteket, így a terrortámadások áldozatainak kórházi kezelést ajánlottunk fel. Bővítjük a támogatások körét Észak-Nigériában is, ahol a Boko Haram követett el népirtást, valamint Jordániában is. Van egy ösztöndíjprogramunk is üldözött vagy más módon diszkriminált keresztény fiatalok számára, ennek keretében szeptemberben csaknem 80 hallgató kezdte meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban.
Milyen személyes tapasztalatokkal tért vissza közel-keleti látogatásáról?
Libanonban, ahol bár fegyveres összetűzések nincsenek, nagy feszültséget okoz a közel ötmillió lakosú országban élő másfél millió, döntően szír és iraki menekült. Itt nemcsak a menekültekkel, hanem az őket segítő keleti keresztény egyházi vezetőkkel is találkoztam, akik a magyar adományokat is felhasználva biztosítják a gyerekeknek az oktatás feltételeit, valamint a lakhatást. Megható, de nagyon jó érzés volt magyarnak lenni abból a szempontból is, hogy én fogadhattam azt a hálát és köszönetet, ami az összes szolidáris magyar embert megilleti. Amellett, hogy láthatóan nagy szükségük van adományokra, mégis azt mondták, hogy ennél is többet jelent számukra az, hogy a nyugati országok között legalább egyetlenegy van, amelyik nem csak odafigyel rájuk, hanem ki is áll mellettük, felkarolja az ügyüket és felhangosítja a segélykiáltásukat.
Merre halad tovább az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság az Ön vezetése alatt?
A menekülttáborban élők döntő többségének az a vágya, hogy visszaköltözhessen az otthonába. Másik részük azonban nem akarja még egyszer kockára tenni az életét, nem látja biztosítottnak a jövőjét a hazájában. Ők reménytelen körülmények között, nemzetközi jogi értelemben, mondhatni, a „semmi közepén” tengetik életüket. E két csoport problémájára szeretnénk minél hatékonyabb és szélesebb körű megoldást találni. Kiszélesíteni és folytatni az újjáépítési folyamatokat, segíteni azoknak, akik a „senki földjén” ragadtak. A másik célunk pedig, hogy sikerre vingyük a törekvésünket, s a nyugati világ végre válaszoljon a segélykiáltásra, és teljes erejével támogassa a keleti keresztényeket.
A Budapest Nyilatkozat annyiban több egy szimpla politikai iratnál, hogy egy hatalmas, közös akaratot tükröz. Annyiban azonban kevesebb, mint a megoldás, hogy ha nem társul hozzá az Európai Unió vagy az Egyesült Államok részéről cselekvés, akkor csak egy papír marad.
Forrás: PestiSrácok.hu; Kezdőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS