Minority SafePack - "Nem hagyjuk, hogy Junckerek és Timmermansok döntsenek Európa őshonos kisebbségeinek ügyében"
A Minority SafePack nem fog elveszni a bürokrácia és látszatintézkedések útvesztőjében, nem hagyjuk, hogy a Junckerek és Timmermansok bizottsága döntsön a sorsunkról - hangsúlyozta a kisebbségvédelmi kezdeményezés jövőjével kapcsolatos kérdéseinkre reagálva Vincze Loránt. Az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN elnöke elmondta, az Európai Bizottság jelenlegi vezetésétől érkező jelek óvatosságra intették a Minority SafePack kezdeményezőit, akik úgy ítélték, érdemes az EP-választások lezárultával egy új Európai Bizottsággal megkezdeni az érdemi együttműködést.
A javában dübörgő EP-választási kampány mellett némileg háttérbe szorult a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés jövője, már csak azért is, mivel az Európai Bizottság Jean-Claude Juncker és Frans Timmermans által fémjelzett vezetése meglehetős érdektelenséggel kezelte a kérdés napirendre tűzését.
Miközben a széleskörű nemzeti és nemzetközi összefogásnak köszönhetően az Európai Unió történelmében szinte páratlan módon nagy számú (1 320 019) támogatói aláírás gyűlt össze 2018 áprilisáig Európa őshonos kisebbségei jogi helyzetének rendezése érdekében, mégis félő volt, hogy a kezdeményezés elvész Brüsszel bürokratikus rendszerének dzsungelében. Az aláírások összegyűjtése után tavaly októberig kellett volna közölnie az Európai Bizottságnak saját álláspontját, a kezdeményezők végül úgy döntöttek, megvárják egy új Európai Bizottság felállását. Portálunk utánajárt, miért is volt szükség erre a lépésre.
A bürokrácia és a látszatintézkedések útvesztője
Emlékezetes, Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Magyar Állandó Értekezlet 2018 téli ülésén már arról beszélt, korábban Kelemen Hunor szövetségi elnökkel, illetve Hans Heinrich Hansen volt FUEN-elnökkel közösen levélben kértek személyes találkozót az Európai Bizottság vezetőitől, mivel meg kívántak volna arról bizonyosodni, hogy
a Minority SafePack nem fog elveszni a bürokrácia és a látszatintézkedések útvesztőjében, és érdemben fog foglalkozni vele a Bizottság.
A találkozótól tették függővé, hogy benyújtják-e a huszonnyolc tagállam által hitelesített aláírásokat, vagy megvárják az új Bizottság felállását az európai parlamenti választásokat követően. A levélre akkor az EB alelnöke, Frans Timmermans úgy reagált, hogy csak az aláírások benyújtása után tárgyalnának érdemben, azaz előzetesen nem volt hajlandó a kisebbségvédelmi kezdeményezés elsikkadásától való félelmeket eloszlatni.
Mint Vincze Loránt Timmermans válaszával kapcsolatban akkor hangsúlyozta, jól döntöttek, hogy „az aláírások összegyűjtése után nem rohantak a falnak”, és nem bízták az összegyűjtött aláírásokat annak az Európai Bizottságnak a kezére, amelynek „nem fontos a kisebbségek ügye, amely minden bizonnyal elkaszálta volna törekvéseiket”. Mint fogalmazott,
a májusi EP-választást követően felálló új Európai Bizottság hozzáállása ennél csak jobb lehet mind a polgári kezdeményezéseket, mind a kisebbségi jogokat illetően. Ebben bízva döntöttünk úgy, hogy nem hagyjuk, hogy a Junckerek és Timmermansok bizottsága döntsön a sorsunkról.
Ismert, 2018 októberében, Brüsszelben került sor a kisebbségvédelmi kezdeményezés első szakértői találkozójára. A különböző uniós országokból érkezett, több szakterületet képviselő tizennyolc szakértő azzal a céllal találkozott, hogy az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja alapján jogszabálytervezeteket dolgozzon ki. A találkozón a munkamenetről egyeztettek és létrehozták a munkacsoportokat a részletes törvényjavaslatok kidolgozására.
Weber érti a kisebbségvédelmi kezdeményezést, a szocialista Timmermans csak terel
Portálunk Vincze Loránttól, a FUEN elnökétől arról érdeklődött, hogy a nagysikerű, egész Európa őshonos kisebbségeit megmozgató kezdeményezés témája része lesz-e a 2019-es EP-választásoknak, illetve milyen ígéretek hangzottak el az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosai részéről. Mint Vincze Loránt elmondta, céljuk az, hogy a kampányidőszakban minél több jelölttel és párttal találkozzanak. Hozzátette, az Európai Néppárt csúcsjelöltjével, Manfred Weberrel, az RMDSZ elnökével zajló közös találkozó alkalmával tárgyaltak. A FUEN elnöke szerint a bajor elnökjelölt megértette és támogatja a javaslatcsomagot. Saját elmondása szerint a kisebbségi rendezésről neki Dél-Tirol jut az eszébe, „van tehát alap az együttműködésre”. Mint Vincze Loránt fogalmazott,
bízunk abban, hogy Weber lesz az EB következő elnöke, remélem, mi is hozzájárulunk majd ahhoz, hogy az Európai Néppártnak erős képviselőcsoportja legyen az EP-ben.
Ugyanakkor hozzátette,
Frans Timmermans, aki az európai szocialisták csúcsjelöltje, már jelölése előtt választ adott a kezdeményező bizottságunk levelére; azt írta: a jelenlegi Bizottság nem kíván a témáról párbeszédet folytatni.
A balliberálisok szívesebben látnának minden nyelvet és kultúrát egy olvasztótégelyben
Vincze Loránt portálunknak arról is beszélt, úgy látja, nincs olyan pártcsalád, amely alapjaiban utasítaná el a kisebbségvédelmi kezdeményezés témáját. Ugyanakkor hozzátette, „természetesen vannak kedvezőbb viszonylású családok, mint az EPP, amely érti a különbséget az őshonos közösségek és a bevándorló kisebbségek között”. Úgy látta, a több autonomista pártot tömörítő EFA is különösen fogékony, ugyanakkor
a szocialisták, a liberálisok, a zöldek sajnos szívesen látnának minden nyelvet és minden kultúrát egy olvasztótégelyben.
Mint megjegyezte, a szuverenista, radikális pártok sem utasítják el a Minority SafePacket, az olaszországi kormánypártok például kifejezetten segítőkészek. Mint a FUEN elnöke fogalmazott,
a közöny árthat a legtöbbet, hiszen évtizedek óta látjuk ugyanazt a viszonyulást: nem sikerül előrelépni ebben a kérdésben. Még olyan körülmények között sem, hogy az EP-ben tulajdonképpen többségi támogatása van a kisebbségi tematikájú jelentéseknek. Ezek azonban nem kötelezik színvallásra az Európai Bizottságot, utóbbi pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyja a kisebbségi ügy megoldását szorgalmazó kedvező javaslatokat.
Nemzeti üggyé vált
A FUEN elnöke arról is beszélt, a Kisebbségi Európai Kezdeményezés nemzeti üggyé vált,
érezhető volt az, hogy százezrek szurkoltak az aláírásgyűjtés során a sikerért, és azt gondolom, ez egy őszinte, segítő szándék a határon túli magyar közösségek támogatására.
Ugyanakkor megjegyezte,
azt nem tudom, hogy az Európai Parlamentben (EP) a magyar képviselők egy része mit gondol erről a javaslatról, hiszen nem láttam őket azokon a konferenciákon, meghallgatásokon, ahol ez a téma napirenden volt, nem értük őket tetten, hogy lobbiztak volna a sikerért vagy aláírásokat gyűjtöttek volna. A magyar néppárti delegáció viszont - kiegészülve az erdélyi és felvidéki képviselőkkel - folyamatosan támogatta, napirenden tartotta ezt az ügyet, ezért is fontos, hogy a választás után az EP-ben minél erősebb legyen a magyar néppárti csoport, és ezáltal szava legyen a döntések meghozatalakor.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
