A környező országokban, illetve a Románia szívében – azaz a sokak által nemlétezőnek tartott Székelyföldön – kisebbségben élő románok sanyarú helyzetéről számoltak be az előadók a XIX. alkalommal megtartott Marosfői Nyári Egyetemen, amelyet a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának szervezésében tartottak.
Az Ukrajnában, Szerbiában és Bulgáriában élő román közösségek képviselői a román állam támogatását kérték nemzeti identitásuk megőrzéséhez, egyszersmind a bukaresti hatóságoknak a határon túli románság problémái iránt tanusított nemtörődömségét is nehezményezték. Üde színfoltként Stevan Mihailov, a Vajdaságban élő románok képviseletében követendő példaként említette a szerbiai magyar közösségnek nyújtott magyarországi segítséget.
Ettől fogva, az objektivitás látszatára sem adva, a székelyföldi románok helyzetét kezdték siratni az előadók, akik szerint, elsősorban Hargita és Kovászna megyében, hátrányos megkülönböztetés, nyelvi diszkrimináció éri őket. Sőt, legalábbis a rendező szervezet elnöke szerint, 2020 óta Maros megyében is „romlásnak indult a helyzet”.
„Amennyiben nem történnek konkrét intézkedések, abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem lesz koherens politikai képviseletünk, nem lesz erőnk reagálni az elszórt bírósági akcióinkon túl. A revizionista eszmék közvetítői – értsd a magyar közösségi célok megfogalmazói – pedig teljesen átveszik az irányítást a megye felett, minket pedig másodrangú állampolgárokként kezelnek majd” – jelentette ki a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának elnöke.
Ezúttal sem maradtak el a szélsőségesen nacionalista, magyargyűlölő politikusok. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke kijelentette, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok nemzeti identitáshoz, oktatáshoz, nyelvhasználathoz való jogait be kell tartani. Nyilván a magyar többségű helyi önkormányzatokra gondolt elsősoran. A pártelnök kijelentette: „szeretjük az összes Romániában élő magyart, akik a román állam hű állampolgárai”. Nem velük, hanem a magyar kormány által támogatott szegregációs politikával van problémájuk – tette hozzá.
Másik nagy barátunk, a perkirály Dan Tanasă, az AUR parlamenti képviselője – beadványai nyomán mintegy 300 alkalommal indult jogi eljárás magyar önkormányzati vezetők ellen a nemzeti szimbólumok használata miatt – kijelentette: az RMDSZ kormánykoalícióban és állami struktúrákban való részvétele nemzetbiztonsági kockázatot jelent a román állam számára.
Nos, innen már csak egyetlen lépés addig, hogy „barátaink” kijelentsék: el sem tudják képzelni életüket nélkülünk.
Dühös románszakértő
2022-09-30 at 22:43
Hoppának: Petőfi szülővárosában, Kiskörösön egy egész illegális román kolónia él. Már nemcsak a Tiszántúlon, hanem a Duna-Tisza közén is terjeszkednek, mert családostúl illegális mezőgazdasági munkások az alföldi tanyavilágba. És erről senki nem beszél, sem a Fidesz, sem a korábbi Jobbik, sem most a Mihazánk (a baloldalt fel se sorolom, mert az eleve magyarellenes). Már nemcsak a Tiszáig terjeszkednek, hanem ha így folyik minden tovább, akkor előbb utóbb a Duna Romániának nemcsak a déli, de nyugati határa is lesz.
ómió
2022-09-19 at 10:49
Viszont, ugye, ott “jogállamilag minden rendben”!?
Hoppá
2022-09-19 at 10:36
Egy Magyarországon élő román régebben a azt nyilatkozta, hogy mindenkit elárulni (pontosabban átállni), az azt jelenti, hogy a románok okosak.
Ne legyenek illúzióink! A románok most is szivárognak be “csonka” Magyarország területére.
ViAM
2022-09-18 at 18:59
“Ügyesek” ezek a románok, az érdekeiket jellemtelenség árán is megvédik, mindig mások kárára.
(Egykori Magyarországon, de románok által lakott területen született kollégám, miután mindenhová bejutott, elsőkézből adta tovább az igen gyakran Pestre látogató román képviselőnek az MDF-kormánynál hallottakat. Ne nyugodjon békében!)