Pesti Srácok

Mit lehet kezdeni a magyar drogkérdéssel?

Mit lehet kezdeni a magyar drogkérdéssel?

Budapest után a vidéki droghelyzetet dolgozta fel a Drogkutató Intézet (DKI). A szervezet publikációja szerint nem csupán a fővárost érinti a drogkereskedelem és a szerhasználat, így a problémával súlyosabban érintett régiókkal is kell foglalkozni. Már csak azért is, mert a szeptemberi ülésszak kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök napirendi pontként az alábbiakat mondta a hazai droghelyzetről: „a drogkereskedelem és a drog terjesztése komoly kihívást jelent. Azt gondoltuk – ezt tanultuk ugyanis, ezt figyeltük meg korábban –, hogy ez alapvetően egy nagyvárosi jelenség, de azt látom, hogy most már nem így áll a helyzet, a vidéki szegénység soraiban is pusztít.”

Az elemzés szerint azóta az ország valamivel jobban figyel vidéki helyzetre, kiemelten a szegregátumot tekintve. Az egyik ilyen szegregátum Gyöngyös, amely a drogproblémákhoz kapcsolódó kihívásaival kapcsolatban is figyelmet kapott. A helyi hatóságok és civil szervezetek igyekeznek kezelni a helyzetet, de a probléma nem egyedi – a vidéki Magyarországon egyre több település szembesül a drogfogyasztás és -terjesztés növekedésével.

Gyöngyös hivatalos honlapján közzétett információk szerint a város különféle programokat indított, például a „Mentális mentőöv” kezdeményezést, amely célja, hogy a fiatalokat és veszélyeztetett csoportokat elérje. Az intézkedések között szerepelnek prevenciós kampányok, tanácsadások és családokkal való közös munka, de az alapvető probléma kezelése messze túlmutat az ilyen programokon. A helyi beszámolók alapján a drogprobléma különösen a fiatalokat érinti, akik közül sokan a könnyen hozzáférhető szintetikus drogok, például a herbál (leginkább a „kristály” vagy a „biofű” néven ismert) fogságába esnek. Ezek az anyagok olcsók és gyors hatásúak, de súlyos egészségügyi és társadalmi következményekkel járnak. Az ország elmaradott részein a szegénység és a kilátástalanság különösen kiszolgáltatottá teszi a fiatalokat a droghasználatnak– olvasható a DKI elemzésében.

Az intézet arról is ír, hogy Magyarország vidéki részein a drogprobléma összetett: a szintetikus drogok, mint a herbál, az ország szinte minden szegletében elterjedtek. Az ilyen szerek gyártása és terjesztése olcsó, és a rendőrség gyakran tehetetlen a gyorsan változó vegyi összetételek miatt. Ezeket a termékeket gyakran házilag készítik, a legnagyobb pusztítást a szegényebb közösségekben végzi, ahol az embereknek kevés a lehetőségük a szabadidő hasznos eltöltésére, és a drogfüggőség gyakran az egyetlen „menekülési út”.

PestiSracok facebook image

A rendőrségi adatok szerint az utóbbi években a drogterjesztés egyre szervezettebbé vált. A csempészútvonalak és a bűnbandák a vidéki területeken is megjelentek, ahol kisebb a rendőri jelenlét, és nagyobb a társadalmi szakadék.

Az ország különböző részeiről hozott példák idén ősszel nagyjából egy-két hónap leforgása alatt jelentek meg a sajtóban. A különböző helyszíneken és bűnügyi eseményeken keresztül világítja meg a drogkereskedelem és a rendőrségi akciók fontosságát Magyarországon, különös figyelmet szentelve a drogfogyasztás és terjesztés elleni küzdelemnek.

A teljes írás ITT olvasható.

Forrás: DKI, Fotó: Illusztráció, PS

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?