Az MNB újabb vezetői körlevelet adott ki a nyilvános értékpapír-kibocsátóknak a piaci visszaélésekről szóló uniós rendelet kapcsán az eddiginél egységesebb jogalkalmazás érdekében. A jegybank – támogató felügyeleti stratégiája mentén, a tőzsdei cégek önkéntes jogkövetését előmozdítandó – egyebek közt a bennfentes információk keletkezése, kezelése, az ügyletkötési tilalmi időszak, a késleltetett nyilvános közzétételek felügyeleti bejelentése, illetve a bennfentesek jegyzékének vezetése kapcsán fogalmazta meg gyakorlati elvárásait.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – 2018. évi és 2021. évi vezetői körleveleit követően – a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) egységes alkalmazásának elősegítésére újabb körlevélben fogalmazta meg elvárásait a tőzsdei kibocsátóknak – olvasható az MNB által kiadott közleményben. Ismertetésük szerint az elmúlt időszak felügyeleti tapasztalatait alapul véve megfogalmazott „jó gyakorlatok” alkalmazása kulcsfontosságú, hiszen a piaci visszaélések (például a bennfentes kereskedelem vagy a piaci manipuláció) veszélyeztethetik a tőkepiaci transzparens működését, megrendíthetik a befektetők bizalmát.
A közleményben aláhúzzák: a MAR rendelkezései szerint a kibocsátónak a keletkező bennfentes információt a lehető leghamarabb nyilvánosan közzé kell tennie. A haladéktalan közzététel – a bennfentes kereskedelem elkerülése mellett – azt hivatott biztosítani, hogy a befektetők az adott értékpapírral kapcsolatban valós és időszerű információk birtokában, megalapozott befektetési döntéseket tudjanak hozni.
Az MNB a vezetői körlevélben gyakorlati eseteken keresztül mutatja be, hogy a lehető leghamarabb történő közzétételnek nem felel meg többek között az, ha a kibocsátó a kereskedési piacok zárva tartására, illetve a hétvégére vagy munkaszüneti napra hivatkozva nem teszi közzé haladéktalanul az információt. Szintén nem fogadható el, ha a kibocsátó a bennfentes információ létrejötte után további részinformációkra vagy az arról szóló hivatalos értesítésre várakozik, esetleg belső szervezeti okai vannak a közzététellel való késlekedésnek.
Hozzáteszik: utóbbira az MNB példaként említi, ha nem érhetők el a nyilvánosságra hozatalhoz szükséges személyek (és nincs megfelelő helyettesítési rend) vagy ha a kibocsátó tudja, hogy hamarosan megkeletkezik a bennfentes információ (például egy hatóság megadja/megtagadja az engedélyt egy termék forgalomba hozatalára, illetve a szervezet egy olyan területén jön létre az információ, amelyik nem dönthet annak nyilvánosságra hozataláról), mégsem készíti elő a közzétételt. Az esetleges jogszabálysértések elkerülése érdekében az MNB a vezetői körlevélben felhívja a kibocsátók figyelmét: a pénzügyi jelentések összeállítása kapcsán is folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a készülő pénzügyi jelentés esetlegesen tartalmaz-e bennfentes információt.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben arra is kitérnek, hogy a MAR ugyanakkor a piaci visszaélések visszaszorítása érdekében a főbb pénzügyi jelentések nyilvános közzétételét megelőzően a kibocsátó vezetői feladatokat ellátó személyei vonatkozásában 30 napos ügyletkötési tilalmi időszakot is megállapít. Tájékoztatásuk szerint az ügyletkötési tilalmi időszak intézménye tehát végső soron segít megelőzni a vezetői feladatokat ellátó személyek esetleges bennfentes kereskedelmét, vagy akár azt, hogy e személyek ezen érzékeny időszakban a kereskedésükkel esetlegesen félrevezető jelzéseket adjanak a tőkepiaci szereplőknek.
A közleményben hangsúlyozzák, hogy felügyeleti stratégiája alapján az MNB a jövőben is támogató, megelőző módon, de szükség esetén határozottan, időben fellépve felügyeli a tőzsdei kibocsátók jogszabályból fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az MNB által kiadott tájékoztatást azzal zárják, hogy a támogató jellegű kibocsátói felügyelés ellenére piaci visszaélést elkövető szereplőkkel szemben az MNB piacfelügyeleti hozzáállása változatlan: zéró tolerancia és a repressziót szolgáló szankciók.
Forrás: MNB sajtóközlemény; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS