Pesti Srácok

Morvai Krisztina megtámadta az RTL Klub sorozata, "A mi kis falunk" forgatási engedélyét

Morvai Krisztina megtámadta az RTL Klub sorozata, "A mi kis falunk" forgatási engedélyét

Pilisszentlélek egy alig 300 lelkes, kulturális, művészeti és természeti értékekben gazdag kis falu a Duna-Ipoly Nemzeti Park és Esztergom város közigazgatási területén. Minden adott itt a csendes, nyugodt, békés élethez, pihenéshez. Azaz csak volt, három évvel ezelőttig, amikor is az RTL Klub éppen ezt a települést, településrészt nézte ki magának egyik napi sorozata, a "rendkívüli kulturális értéket hordozó" A mi kis falunk forgatási helyszínéül. Azóta folyamatos a nagy létszámú stáb jelenléte, járművek, műszaki eszközök dübörgése. A helyi lakosok mozgásukban korlátozott, megtűrt biodíszletek lettek a német tulajdonú televíziócsatorna élő stúdiójában.

Az RTL Klub pechjére Morvai Krisztina tavaly nyáron éppen Pilisszentléleken vett egy kis hétvégi házat. A harcos jogász, európai parlamenti képviselő rögtön átlátott a szitán és felismerte a jogsértéseket. Egy darabig tűrt, aztán felvette a kesztyűt és minden létező fórumon megtámadta az RTL Klub forgatási engedélyét. Állítja, hogy a három éve tartó forgatássorozat korlátozza a mozgásszabadságot és a személyes szabadságot, továbbá az ingatlantulajdonosok tulajdonosi jogait is. Beadványában úgy fogalmazott, a lakók nem mozoghatnak szabadon a saját településükön, csak akkor beszélhetnek az utcán, ha ezzel nem zavarják a forgatást, a stáb az ingatlanokon folyó életet is korlátozza, akadályozza az ott folyó munkákat, hiszen mindennek a forgatáshoz kell igazodnia. Akkor zárnak le utcát, amikor akarnak, akkor rendelnek el csendet és kijárási tilalmat, amikor akarnak. Nem egy épített stúdióban, valahol a semmi közepén, hanem egy élő településen, ahol a gyerekek iskolába járnak, az emberek dolgozni, az idősek boltba, vagy épp dolgozgatnának a kertben.

Morvai Krisztina szerint az RTL sorozata primitív, népbutító és nemzetromboló, a falut pedig élhetetlenné teszik a forgatások - MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
PestiSracok facebook image

- írta levelében Morvai Krisztina, amit Völner Pál országgyűlési képviselőnek, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal vezetőjének, valamint az esztergomi önkormányzat minden illetékesének megküldött.

Pilisszentlélek a béke szigete volt a forgatás előtt - Fotó: wiciloc

A jogász a 2004. évi II. törvényre és egy 2016-os kormányrendeletre hivatkozva kéri, hogy a települési önkormányzat által vélhetően forgatáshoz megadott hozzájárulást haladéktalanul vonják vissza és a továbbiakban hasonló hozzájárulást Pilisszentléleken történő rendszeres, illetve huzamos filmforgatáshoz se "A mi kis falunk", se más film vonatkozásában ne adjanak ki. Morvai Krisztina beadványában hosszasan sorolja azokat a jogsértéseket, amelyek alapján szerinte egyáltalán ki sem lett volna szabad adni az engedélyt egy, a helyiek mindennapi létét ennyire korlátozó és zavaró tevékenységhez. Szerinte érthetetlen és megdöbbentő, hogy "pont ezt az emelkedett hangulatú, kiemelkedő nemzeti kincset jelentő települést szemelték ki egy ilyen »primitív« sorozat forgatási helyszínéül".

Pilisszentlélek olyan páratlan kulturális értékekkel rendelkezik, mint a pálos romok - Fotó: wiciloc

"Ízléstelen, népbutító, primitív sorozat"

A jogász, EP-képviselő megjegyzi azt is, hogy ez a produkció egyszerre sérti a nemzeti büszkeséget, az emberi méltóságot és a hely szellemét. Mégsem ez a lelki motiváció, hanem egészen gyakorlatias okok indokolták, hogy megpróbálja jogi eszközökkel ellehetetleníteni az RTL sorozatát. Morvai Krisztina szerint a helyi lakosság korlátozása, hogy a forgatócsoport kénye-kedve szerint zárja le az utakat, teszi lehetetlenné a közlekedést, áruszállítást. A megállítások, várakozások, forgalomkorlátozások kiszámíthatatlansága miatt egyes fuvarozók, például bútorszállítók már nem is vállalnak szállítást a településre.

Íme, egy köztéri szobordíszlet, ami "ékesíti" a települést a szinte mindennapos forgatásokon... Fotó: Morvai Krisztina

Csendet kérünk, forgatás van!

A hétköznapi életet is ellehetetlenítik a forgatások. Beadványában Morvai Krisztina azt írja:

Morvai szerint az RTL stábja még ennél is tovább megy. Állítólag arra is képesek, hogy magántulajdonok területére engedély nélkül behatoljanak, ott folyó munkákat korlátozzanak. "A tulajdonhoz való jog, a mozgásszabadsághoz való jog és egyéb alapvető (emberi) jogok szükségtelen és aránytalan korlátozása akkor is megengedhetetlen, ha akár csak egyetlen embert érint"- jegyzi meg a jogász politikus. Jelen esetben pedig háromszáz helyi lakosról van szó, akik gyakorlatilag csak a hátrányát érzik annak, hogy falujuk filmstúdió lett. Kivéve persze azok, akik Morvai szerint rá vannak szorulva, hogy a statisztadíjért elviseljék, hogy egy "végtelenül ízléstelen, primitív, népbutító sorozat" használja őket.

Ha nem vonják vissza az engedélyeket, Morvai polgári engedetlenségi akciót szervez

A politikus abban bízik, hogy beadványa az önkormányzatnál, illetve a kormányhivatalnál meghallgatást talált és eredményt ér el. Ha viszont mégsem, akkor kilátásba helyezi, hogy kész akár polgári engedetlenségi akciót is szervezni.

- fogalmaz a dokumentumban.

Torz kép a magyar vidékről

Nem ez az első alkalom, hogy kritika éri az RTL Klub "sikersorozatát", amelynek gyártója egyébként a Content Lab Factory külső produkciós iroda. Több blogposzt szólt már arról, mennyire torz az a kép, amit a magyar vidékként aposztrofál a sorozat, egy világvégi zsákfaluban, ahol természetes a kilátástalanság. A vidék szépségei, értékeinek bemutatása helyett minden epizód egyfajta lekicsinylést sugall, olcsó, buta poénokkal. Egy tévés blog információi szerint a korábbi, 8-8 részes évadok után idén 17 rész készül "A mi kis falunkból", a forgatás pedig még ősszel is folyamatos lesz az egyébként szlovák licenc alapján készülő sorozatból.

Kérdéseinket az ügyről elküldtük az RTL Klubnak, amint megérkezik válaszuk, azt is közöljük.

Vezető kép: Origo

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.