Mr. Trianon, a brit gazember aknamunkáját tétlenül nézte a korabeli magyar elit – Raffay Ernő, Balogh Zsuzsa, Vajda Miklós és sokan mások a búcsú-Polbeatben

Mr. Trianon – Scotus Viator, a magyarok legnagyobb ellensége címmel jelentetett meg könyvet Raffay Ernő történész. Erről a kötetről, Magyarország Trianon előtti lejáratásának és bomlasztásának ma is érvényes tanulságairól, a nemzetellenes belső ellenség aknamunkájáról beszélgettünk a szerzővel, illetve meghívott vendégeinkkel Vajda Miklóssal, a Paláver hallgatói klub doyenjével, Balogh Zsuzsa üzletasszonnyal, civil nemzeti közösségépítővel, Gyulai Györggyel, a Napról-napra Trianon című kötet alkotójával, Jeney János térképésszel, a nagy trianoni térképhamisítás tudományos leleplezőjével és törzsközönségünk “vezérkérdezőjével”, Lukács Lászlóval. A rendhagyó, reméljük csak átmenetileg búcsú-Polbeatet Huth Gergely és Stefka István vezette.

Kicsoda volt Scotus Viator, a Magyarok legnagyobb ellensége, alias Seton-Watson – kérdeztük Raffay Ernőtől, megjegyezve, hogy már így is tele vagyunk ellenségekkel, kell-e nekünk még újabb a történelemkönyvekbe? A történész-egyetemi tanár levezette:

Seton-Watson Bécsből tudósította a Time magazint, kezdetben Magyarország híveként, majd a brit külpolitika fordulataival ő is váltott, kapcsolatot épített Masarykkal, Benessel, a magyarországi nemzetiségek hangadóival és hamisított térképekkel, hazug állításokkal lobbizott, nagyon hatékonyan azért, hogy Magyarországot felbomlasszák. Elnyomó, soviniszta népnek állított be bennünket, akiknek a történelme is hazugság. Mindezt a magyar hatóságok tétlenül nézték, még csak nem is nagyon tudtak róla.

Huth Gergely megkérdezte: miért változott át ennyire a későbbi antant-országok véleménye a magyarokról, hiszen a XIX. század utolsó negyedében még Európa hősei voltunk, s Kossuth Lajos és a szabadságharc vezéralakjai világszerte ismert sztárokká váltak? Raffay Ernő szerint a nagypolitikai változások, geostratégiai érdekek és folyamatos, belülről és kívülről is egyre erősebb lejáratás vezetett ide. A szabadkőművesek, a Galilei körösök vagy a később vörös terroristává váló bolsevikok aknamunkája csak egy ok volt ezek közül.

1892-ben Kossuth Lajosnak szentelte a teljes címoldalát a Le Petit Journal. Alig másfél évtizeddel később már Franciaország gyűlölt ellenségeivé váltak a magyarok. Miért?

Balogh Zsuzsa erre felidézte Donald Trump volt amerikai elnök egy gondolatát, aki egyszer arról beszélt, hogy mi konzervatívok addig finomkodunk, amíg egyszer csak nem marad országunk, amit megvédjünk. Vajda Miklós úgy vélekedett: nem felejthetjük el Trianon egyik fő okát, a századvégi liberális kormányzást.

A beszélgetésben felmerült, szabad-e foglalkozni avval, hogy a Trianon előtt a Magyarországot gyengítő és szétziláló figurák nagyobb része galíciai hátterű bevándorló családok gyermeke volt. A beszélgető partnerek úgy vélekedtek: úgy igen, hogy ide vezet az önfeladó kormányzás, s ma is ezért kell ezerszer is meggondolni, hogy teret engedünk-e az illegális migrációnak, de Stefka István, Szamuely Tibor életét és gaztetteit bemutat A halál népbiztosa című filmünk alkotója megjegyezte: Szamuelyék a gyáriparos, kereskedő, nemzeti érzelmű magyar zsidóságot éppúgy üldözték és gyilkolták, mint a más vallásúakat.

A beszélgetést Huth Gergely avval ütötte fel, hogy 33 évvel a rendszerváltozás után eltűnt Magyarország térképéről az utolsó olyan közterület, amely Szamuely Tibor nevét viselte, miután Nagybaracska önkormányzata idén megvált kommunista utcaneveitől. A Tanácsköztársaság leghírhedtebb tömeggyilkosa, a kommün terrorszervezetének vezetője mellett május elsejétől Kun Bélának és Ságvári Endrének sincs utcája a bácskai községben – adta hírül ma a Patrióták Egyesület, amely másfél évtizede küzd a kommunista utcanevek eltüntetéséért.

Raffay Ernő új könyve.

Raffay Ernő erre megjegyezte: parlamenti képviselőként őt antiszemitának bélyegezték, amikor 1990-ben azt követelte, hogy azonnal verjék le ezeket az utcanévtáblákat.

Akkor naivan komolyan gondoltam, hogy a Horthy Miklós téren, ahol Horthy kormányzó lovasszobra áll, a Szellő nevű lóval, oda becsatlakozik majd a Tisza István sugárút és a Gömbös Gyula sugárút. Ehelyett járhatok a Szabó Ervin könyvtárba

jegyezte meg a történész. Nézze meg a teljes adást, ahol vendégeink is számos kérdést és hozzászólást tettek. Ha szeretne segíteni abban, hogy a Revolution ’56 Szabadságharcos Söröző nonprofit nemzeti klubként, az OIKOSZ Közhasznú Alapítvány tulajdonában újranyithasson, és ne érjen véget a Polbeat című közös beszélgetések nyolcéves története, olvassa el az erről szóló felhívásunkat ITT!

Köszönjük eddigi figyelmüket, támogatásukat, jó társaságukat és szeretetüket!