Munkahelyeket akar az ellenzék, de nem jó neki, ha munkahelyeket teremt a kormány

Mészároslőrincezés, tolvajozás, hazaárulózás – leginkább ezzel az érvkészlettel támadtak rá az ellenzéki képviselők az országgyűlésben a Budapest–Belgrád gyorsvasút egyszerűbb engedélyeztetését célzó, kormánypárti törvényjavaslatra. A legjellemzőbb kifogás az volt, hogy másra kéne ezt a pénzt fordítani. A más alatt leginkább a pénzosztást értették a járvány okozta gazdaságleállás miatt nehéz helyzetbe került embereknek. A kormánypárti képviselők ezzel szemben továbbra is a gazdaságfejlesztés, mint a gazdasági válság elleni legjobb eszköz mellett ágáltak, és a beruházás által teremtett munkahelyeket hangsúlyozták.

Schanda Tamás, a törvény beterjesztője kifejtette: az előterjesztés fontos könnyítéseket ad a beruházás hatósági, telekalakítási és más építésügyi eljárásaihoz. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indítvány garanciákat tartalmaz a környezeti védettségre, vagyis a környezeti és természeti értékek nem sérülhetnek az építkezés miatt. A fejlesztési minisztérium államtitkára beszélt a vasútfejlesztés rendkívüli gazdasági potenciáljáról az eurázsiai teherszállítás területén. A beruházásnak köszönhetően ugyanis Magyarország válhat a régió első számú logisztikai központjává, azáltal, hogy a leggyorsabb utat kínálja a Kínából érkező áruknak Nyugat-Európa irányába. A beruházás keretében teljes hosszában kétvágányosítják a vonal magyarországi szakaszát, amelynek engedélyezési sebessége óránként 160 kilométer, tervezési sebessége pedig óránként 200 kilométer lesz. A teljes vonalon korszerű kommunikációs és vonatbefolyásolási rendszert építenek ki, az állomásokat és megállóhelyeket átépítik, korszerűsítik. Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka ezt azzal toldotta meg, hogy a vonal nemcsak Kína irányába nyit, hanem a Balkán államai, a Közel-Kelet, illetve Ausztrália, India és Kelet-Afrika fejlettebb térségei felé is.

Többek visszatérő bírálata volt, hogy a gyorsvasút igazából csak kínai nagyhatalmi érdekeket szolgál, amit a magyar adófizetőkkel fizettet meg a kormány, ráadásul válsághelyzetben. Ennek eltussolásával hozták rendszeresen összefüggésbe a tíz évre szóló titkosítást is, ráadásul többen igencsak drágának minősítették az árát, lopással gyanúsítva a kormányt, illetve a kivitelezőket. Varju László ebbéli felindultságában egészen a harsány hazaárulózásig jutott, ami Schanda Tamás szerint pikáns dolog pont a DK-soktól.

Féreglyuk, éhséglázadás, keresztényezés – erős kört futott az ellenzék

Ander Balázs, a Jobbik képviselője „őrült” és „eszement” jelzőkkel illette a projektet, és megtérülési garanciákat követelt. Viccelni is megpróbált, amikor azt mondta, a kormányoldal úgy állítja be, mintha ez a vasúti szakasz egy „féreglyuk lenne”, és az egész univerzum minden áruját ezen keresztül szállítanák majd. Az MSZP-s Szakács László a külföldi érdekekért aggódott egy sort: ő a szokásos mészároslőrincezés közben azt fájlalta, hogy csak magyar cégek indultak a közbeszerzésen, nyugat-európaiak viszont nem, így nem is nyerhettek.

Szakács László (MSZP) fájlalja, hogy nyugat-európai cégek helyett magyar érdekeltségű konzorcium nyerte a közbeszerzést. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint már maga Kína is inkább a trieszti kikötővel számol, nem pedig a pireuszival, amelyhez a gyorsvasút vezet majd. Nem kellett csalódnunk Tordai Bencében, aki természetesen ismét a kommunizmus mellett tört lándzsát. Hiába mondja el a kormány számtalanszor, hogy a munkahelyek megóvásában, valamint a megszűntek helyett új munkahelyek létrehozásában gondolkodnak a válság ellen, Tordai megbízhatóan követelte, hogy a gyorsvasútra szánt pénzt inkább jövedelempótlásra fordítsa a kormány, vagyis

az éhséglázadások megelőzésére.

Igen, éhséglázadások vizionálásáig jutott a furcsa képviselő, de a többi ellenzéki erő is jellemzően a vasútépítést tartja a pénz elégetésének, és nem a szociális alapú pénzosztást. Pedig utóbbiba készül a szomszédban belerokkanni Románia is. A Párbeszéd munkásökle szerint ez a beruházás kizárólag Kínának és Orbán Viktornak, illetve az ő Mészáros Lőrinc nevű pénztárcájának áll érdekében.

Úgy látszik, Orbán Viktor új gazdát talált magának Putyin után

– zengte büszkén, de azt propagandisztikus ködben hagyta, hogy akkor pontosan mikor és ki a gazdája a magyar miniszterelnöknek, mert eddig mindenki úgy tudta a függetlenobjektív sajtóból, hogy Vlagyimir Putyin az. Mindezt Szél Bernadett tudta fokozni, aki egyből a kormányoldal kereszténységét kérte számon, a Nagyhétre hivatkozva. Ezután még az előtte szólóknál is harsányabban tolvajozott, de ezen kívül lényegében megismételte az ellenzéki frakciók szövegeit, igazolva a független képviselői munkája nélkülözhetetlenségét.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára: a Budapest–Belgrád gyorsvasút a beruházáson túlmutató geostratégiai érdekünk. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Munkahelyeket követel az ellenzék, de nem tudja, hogy néz ki egy munkahely

Schanda Tamás a bírálatokra válaszolva felhívta a figyelmet, hogy most is Kínából érkezik rengeteg egészségügyi védőfelszerelés, így azt kérte a képviselőktől, ne becsüljék le a kínai áruk jelentőségét. A beruházás árát kifogásolókat emlékeztette, hogy sínpárról van szó, tehát két vágány épül ebből az összegből, és – mint mondta – az EU figyelemmel kísérte a projektet, amelyben mindent rendben talált. Kitért a kínai hitelre is, amely szavai szerint előnyösebb a piaci hitelkonstrukcióknál. Megemlítette, hogy éppen a baloldali kormány volt az, amely az IMF-hitelekkel az ország gazdasági szuverenitását csökkentő kölcsönöket vett fel. Azt, hogy válsághelyzetben költene erre a kormány, azzal indokolta, hogy a szocialisták gazdaságpolitikájával ellentétben a kormány szerint ilyenkor nem megszorításra, hanem még több fejlesztésre van szükség.

Így a beruházás sürgősebb és fontosabb, mint korábban. Magyarok is részt vesznek ebben a beruházásban vállalkozóként, kivitelezőként, dolgozóként. Magyar emberek fognak tudni dolgozni a beruházáson, munkájuk, jövedelmük lesz

– magyarázta a nem megszorítás jellegű válságkezelést az államtitkár. A későbbi hozzászólásokból ítélve azonban nem sikerült megértetnie az ellenzéki képviselőkkel, hogy a vasútfejlesztés nem úgy néz ki, hogy leesnek az égből a kész sínek, és Mészáros Lőrinc ellopja az összes pénzt, hanem az építkezés egyben sokak munkahelye is lesz. Varju László valamivel később már vörös fejjel kiabálta, hogy a vasútra fordított pénzből inkább a magyar kisvállalkozásokat kellene megmenteni, és munkahelyekről kellene gondoskodni.

Varju László (DK) még nem tudatosította, hogy a vasútépítés is munkahely azoknak, akik ott dolgoznak. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ki mit titkosít?

A titkosításról szólva elmagyarázta, hogy semmi olyan nincs titkosítva, amiről ne lehetne vitatkozni, csupán kínai üzleti információk és a magyar külgazdasági és külpolitikai érdekek azok, amelyeket nem kell mindenkivel megismertetni. A KDNP-s Nacsa Lőrinc ezt megtoldotta azzal, hogy Niedermüller Péter VII. kerületi és László Imre XI. kerületi polgármesterek

tíz évre titkosították a bűnöző Czeglédy Csabával kötött szerződésüket, ahogy Gyurcsányék is 10 évre titkosították korábban a csillebérci tábor kijátszsását a KISZ-es haveroknak.

Megemlítette a baloldali kormány idején, PPP-konstrukcióban épült M6-os autópályát is, amely miatt 2800 milliárd forint kár érte a magyar adófizetőket.

A zöld hullámra felülve önellátást és a hazai termelés fellendítését követelő baloldal most az országgyűlésben is a kínai áruk kiszorítását, magyar termékekkel való pótlását követelte. A kereszténydemokrata képviselő azonban felvillantotta a valós helyzetet:

Egyetértünk abban, hogy a rövidebb ellátási láncok, az önellátás, a kistermelők, az őstermelők és a fiatal vállalkozók támogatása fontos, és a kormány sokat is tett ezek ügyében. De a globális ellátási lánc nem váltható ki egyik napról a másikra. Önök itt vágyálmokat kergetnek.

Szavai szerint azt kell most az előnyünkre fordítanunk, ami a történelemben számtalanszor a tragédiánk volt, hogy nagyhatalmak közti útvonalon fekszünk, ám most nem hadseregek jönnek, hanem rajtunk keresztül akarnak szállítani.

Nacsa Lőrinc (KDNP) elmagyarázta, hogy nem lehet egyik napról a másikra átállni az importról az önellátásra. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Z. Kárpát Dániel erősen bírálta, hogy a bankoknak és a multiknak csak a nyereségük nevetséges töredékét kell befizetniük a járványvédelmi alapba. A törvényjavaslatot a Dunaferrt elkerülő nyomvonal és Kína geopolitikai előtörése miatt nem támogató Volner János viszont érdekes adalékot fűzött hozzá a vitához. A beruházást többen azért drágállták, mert az alföldi vidéken nincs olyan természeti akadály, amely drágítaná a munkálatokat, Volner viszont elmagyarázta, hogy a homokos alföldi talajon éppen, hogy sokszor cölöpökkel kell megerősíteni a terepet, hogy elbírja a terhelést.

Schanda Tamás végezetül örömét fejezte ki, amiért az ellenzéknek is fontossá vált a patrióta gazdaságpolitika. Emellett azonban minél több külföldi beruházásra is szükségünk van – jelentette ki. A vita után, slusszpoénként megfigyelhettük az ellenzéki képviselők bravúros maszkkezelését. Z. Kárpát Dániel órákon át maszk nélkül ült a csaknem üres ülésteremben, aztán az államtitkári végszóra mégis felhúzta, hogy megóvja magát az utolsó negyedórában az ólálkodó fertőzéstől. Varju László viszont távoztában vette fel a maszkot úgy, hogy előtte végighúzta a fején, hogy a homlokára és az arcára esetleg letelepedett vírusokat biztosan a légútjai felé terelje.