„Nagy Blanka, diákaktivista, szónok.” Ezzel a felütéssel közölt interjút a minap a Magyar Narancs a káromkodós diáklányról, melyben egy szerencsétlen véletlen folytán felkapott, a retorika tudományának alapjait abszolút nélkülöző lányt állít be a balliberális média Kossuth és Széchenyi szellemi örökösének.
SZALAI SZILÁRD
Szónok (főnév): Valaki, aki beszédet mond (általában gyűlésen). Az élőszóbeli előadás mestere, aki beszédével a hallgatóságot gyönyörködtetni, bizonyos meggyőződésre, cselekvésre bírni képes.
Egyértelművé kezd válni az a tendencia, amely a szavak kiüresítését és alkalmatlan emberek pozícióba juttatását célozza. Kitűnik ez például abból, hogy hogyan teszünk teljesen jelentéstelenné olyan fennkölt kifejezéseket, mint a szónok, a közéleti személyiség vagy aktivista. Egykoron ezek a szavak olyan személyeket takartak, akiknek szellemi tudásuk, elméleti és gyakorlati felkészültségük bizonyos témákban alapos volt, már-már megkérdőjelezhetetlen.
Valódi forradalom és tüntikézés
Amikor Magyarországon valódi forradalom volt, nem pedig mondvacsinált tüntikézés, ahová már statisztákat sem tud az ellenzék beszervezni, hogy legalább tömeg látszatát keltsék, akkor az azt vezetők az európai ékesszólás magasiskoláját valósították meg az Országgyűléseken: reformokat indítottak és a változások élére álltak szánkógyújtogatás helyett.
Ők voltak a nagybetűs szónokok, reformerek, vezérek, példaképek.
Tulajdonképpen az ellenzéki politikusokat tehát a szó meggyalázása demokratáknak hívni, hiszen egy hangos (?) kisebbség mögé bújva, a többség akaratát semmibe nézve, őrült hisztiben törnek ki, ha nem vihetik keresztül saját akaratukat. Főleg érdekes ez a vad indulat, tekintve, hogy korunk „forradalmárai” még a középszerűség szintjét sem ütik meg, s ezzel a teljesítménnyel kívánnak babérokra törni.
Blanka, mint a totális baloldali propaganda túsza
A Magyar Narancs által készített, átlátszóan irányított kérdésekkel tarkított interjúból első ránézésre semmi újat nem tudunk meg Nagy Blanka „szónokról”.
Amióta felkapta az ellenzéki média az ellenállás üdvöskéjét, cikkek százai jelentek meg róla. Ezek azonban mind semmitmondó írások, legfeljebb bővebben taglalták Blankának a köztársasági elnök arcszőrzetére vonatkozó magvas gondolatait. Ugyanakkor, ha olvasunk a sorok között, kirajzolódik egy kép Kiskunfélegyháza ifjú csillagáról a jelen interjúban.
A Magyar Narancs által leközölt beszélgetésben kitér a kérdező Blanka családjának és barátainak véleményére is közéleti tevékenysége kapcsán. A lány erre azt válaszolta, hogy barátaival gyakran beszélget politikáról, szüleiről pedig azt mondta:
Támogatnak mindenben. Ha én szeretném csinálni, miért hátráltassanak? Büszkék rám, mellettem állnak.
Ez a válasz sajnos nem sok jót sejtet, hiszen egyfelől kijelenti, hogy ordenáré stílusában még támogatókra is lelt abban a közegben, amelynek a feladata az lett volna, hogy lányuk szónoki ambícióit egy pozitívabb irányba tereljék, másfelől az is kitűnik a válaszból, hogy még családja kérésére sem lenne hajlandó konszolidáltabb hangot megütni.
Kitért arra is Bayer Zsolt kapcsán, hogy „gáz”, ha valaki neve és arca felvállalása nélkül mond rá valamilyen sértő jelzőt. Igaz, azt nem tudjuk meg, hogy mikor lett Bayer Zsolt név és arc nélküli ember.
Ahogy az várható volt, Blankát nem engedték el anélkül, hogy megosztotta volna gondolatait arról, hogy ismertette volna velünk, mi bántja kis hazánkat ebben a szörnyű zsarnoki rendszerben:
Az oktatás. A legnagyobb szívfájdalmam az, hogy minden gyereket egyetlen központi mérce szerint akarnak mérni. Nyilván nem lehet minden diákot teljesen saját mérce szerint értékelni, de mégis. A markáns humán-reál felosztás is megnehezíti a tanulók életét, túl sok az elvárás és sok irányból érkezik… De akkor is mérges lettem, amikor láttam, hogy a parlamentben Orbán Viktor nem válaszol az ellenzéki képviselők kérdéseire. Idegesít a rongyrázás, amit a kormány csinál.
Hol vannak a tények?
Konstruktív kritikát, tényeket azonban ismét nem sikerült a véleményhez csatolni. Bár tény, hogy a magyar iskolások erősen leterheltek, mégis, világviszonylatban hazánk egyáltalán nem tartozik a magas óraszámot követelő országok közé. Itthon a kötelező éves óraszám átlagosan 1827 tanóra/tanév (Education at a Glance 2012. Paris, OECD). Ez az OECD-országok között a legalacsonyabb óraszám, és talán rá is világít, miért teljesítenek rosszul a diákok a PISA-teszteken.
Orbán Viktor és kormánya reakcióit, vagy annak adott esetben hiányát pedig talán ott kellene keresni, hogy nem biztos, hogy valaki akar hülye kérdésre választ adni. Emlékezzünk csak vissza Tordai Bence országgyűlési felszólalására. Nem csodálnám, ha ebbe a vitába egy kormánypárti politikus sem akarna beleállni…
Züllött közbeszéd
Kérdezték arról is, hogy mi a véleménye arról, hogy a trágár szavak használata lezülleszti a közélet színvonalát. Erre azt válaszolta, hogy:
Semmivel sem lesz rosszabb vagy jobb a minősége egy párbeszédnek egy-egy trágár kifejezéstől. Persze nem jó úgy beszélni percekig, hogy minden második szava az embernek egy káromkodás vagy tabuszó, meg kell találni a helyét és a mennyiségét minden ilyen szónak…
Ezzel gyakorlatilag saját beszédéről nyilatkozott úgy, hogy az szembemegy elveivel, hiszen arra semmilyen jóérzésű ember nem mondaná, hogy egy-egy jól megválasztott trágárságot tartalmazott csupán.
Mégis, az ellenzéki sajtó, mint hérosz szónokot ünnepli. De hát mi másnak is hívhatnák, mint diákaktivistának, szónoknak? Talán iskolásnak? Az semmiképp nem elég drámai. Azonban így is van itt egy kis probléma: a riporter által használt szó, amint az a fenti definícióból kitűnik, nem jelöli Blanka tevékenységét. De akkor miért nevezik így?
Miért nem az áll ott, hogy diákaktivista, rágalmazó?
A válasz igen egyszerű, de annál félelmetesebb.
Felhasználható propagandaeszköz
Adott egy, a fiatalsága teljében lévő lány, aki még ugyan formálható, hiszen még nem rendelkezik koránál fogva teljesen kiforrott személyiséggel, de azért már rendelkezik egyfajta alapbeállítottsággal. Ráadásul nagykorú, így már nem áll szülői felügyelet alatt, teljesen ki lehet vonni az otthoni kontroll alól (ami, mint a nyilatkozatból kitűnik, egyébként sem erős), ezzel gyakorlatilag semmi sem korlátozza a liberális médiát a lány felhasználásában. Ezzel össze is állt a tökéletes alapanyag egy újabb propagandaeszközhöz.
De mitől lesz egy vállalhatatlan, trágár diáklányból szuperfegyver?
A probléma nem az, hogy retorikai képességével a keresztény meggyőződésű embert is rá tudná venni az iszlámra való áttérésre, hanem az, amit képvisel.
Blanka a haladó értelmiség ideálját testesíti meg erősen hiányos retorikai képességével.
Ő a jövő felfelé ívelő ellenzéki csillaga.
A legszomorúbb az, hogy a liberális média képes gátlástalanul felhasználni urai kiszolgálásához olyan fiatalokat, akik naivan bedőlnek az általuk gyártott propagandának.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS