Fel kell készíteni a lakosságot a globális felmelegedés hatásaira, el kell nekik mondani őszintén, hogy ezt az életmódot, életformát változatlanul fenntartani nem lehet büntetlenül – nyilatkozta portálunknak adott interjújában Nagy István, aki hozzátette: “a civil szféra egyik legfontosabb szerepét abban látom, hogy segítsenek mindezt megértetni az emberekkel”. Az agrárminiszter véleménye szerint téves út, ha egy civil szervezet úgy próbál meg politikát csinálni, ha üti az aktuális kormányt, hogy hozza meg a népszerűtlen intézkedést, majd a kormány ebbe belebukik, mert az emberek nincsenek felkészítve arra, hogy “ha sikerrel akarunk fellépni az éghajlatváltozás ellen, akkor mindenkinek áldozatot kell hoznia”. Nagy István arról is beszélt, hogy véleménye szerint egy fa kivágása mindig nagyobb sajtófelületet kap a médiában, mint amikor ezer hektár erdőt ültetünk, ugyanakkor bízik abban, hogy hamarosan a saját szemükkel – és nemcsak a médián keresztül – fogják a magyar emberek megtapasztalni, hogy Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja zajlik.
A méhpusztulással kapcsolatos minisztériumi lépésekről, a nagyszabású, immáron a nagyvárosokra is kiterjesztett fatelepítési programról, a globális felmelegedés hatásairól, a civil szervezetek szerepéről és a személyes felelősség kérdéséről beszélgettünk Nagy István agrárminiszterrel, aki többször is hangsúlyozta: fontos azt is megérteni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem közös munka; el kell az embereknek mondani őszintén, hogy ezt az életmódot, életformát változatlanul fenntartani nem lehet büntetlenül.
Lassan mindenhol virágzik a napraforgó, Ön, mint méhész, félti a méheit?
Veszélyes időszakban vagyunk, minden adatra szükség van, hogy pontos képet kaphassunk. Azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években csupán a méhpusztulási esetek töredékéről érkezett bejelentés. Ezért is vezettünk be azt az ingyenesen hívható zöld számot, amelyet bármikor hívhatnak a méhészek.
A tavalyi drasztikus méhpusztulás után azonnal betiltották a felelősnek tartott neonikotinoid tartalmú permetező- és csávázószereket. Ezek szerint idén is kell tartani attól, hogy a gazdák a tiltás ellenére mégis kiszórják, ami tavalyról megmaradt?
Az a probléma, hogy mindent a neonikotinoidra akarunk fogni. Ha idén is lesz méhpusztulás, az azt bizonyítja, hogy nem kizárólagosan a neonikotinoidok okozzák a problémát kizárólagosan. Inkább komplex tényezőkről beszélünk, ugyanis az éghajlatváltozással összefüggő minden jelenség gyengíti a méhek ellenállóképességét. A szélsőséges klíma mellett a monokultúrás termelés is gondot jelent.
A méhészek fórumaikon arról panaszkodnak, hogy a Nébih nem kellően gyorsan reagál a bejelentéseikre…
Minden méhésznek a saját jószágai a legkedvesebbek, ez természetes. Ugyanakkor húszezer méhész és mintegy egymillió-kétszázezer méhcsalád van Magyarországon; a Nébih nem őrködhet minden méhcsalád mellett. Ráadásul, ha baj van, a méhész elsődleges kötelessége, hogy azt a méhegészségügyi felelősnek jelentse, aki elvégzi az ellenőrzést, és amennyiben szükséges, jelenti azt a hatósági állatorvosnak, illetve a Nébihnek. Ez a kialakult rend. A Nébih felé elsősorban azért hoztuk létre a zöldszámot, hogy ha azt érzékeljük, hogy egy területről több méhpusztulással kapcsolatos bejelentés is érkezik, akkor azonnal kivonulhassanak a szakemberek.
Hasonló okokból hozták létre az online permetezési naplót is. Mikor kerül bevezetésre?
Ennek a rendszernek is az a lényege, hogy valós idejű képünk legyen arról, ki, hol, mikor és legfőképp mivel permetez. A rendszer a tervek szerint még az idén elkészül, és jövőre már működni is fog. A legtöbb permetezőszerrel, az engedélyezettekkel nincs gond; a kérdés az, hogy hányan nyúlnak olcsóbb, ismeretlen helyről származó permetezőszerekhez.
Nemrégiben méhcsaládonkénti támogatásra különített el forrásokat az Agrárminisztérium, hogy a méhpusztulás okozta károkat ellensúlyozzák. Egyes kritikák szerint ez egy olyan mechanizmust rögzít, ahol azért adnak támogatást különböző méhgyógyszerekre, hogy más szerek káros hatásait ellensúlyozzák…
Szó se lehet róla. Ez teljes tévút lenne. Jövedelempótló támogatást adunk, ahogy más állatfajok esetében is. Az, hogy itt a gyógyszercégek lobbiznának pro és kontra, teljességgel alaptalan elképzelés. Vannak komoly méhbetegségek, amelyekkel szemben védekezni kell. Sok esetben, vírusok előfordulásakor csak úgy tudunk védekezni, hogy az egész méhcsaládot is elpusztítjuk. Ez nagyon drasztikus lépés, és ilyen esetekben teljes állami kárpótlás jár. Támogatjuk a leggyakoribb méhkártevő, a varróatka elleni védekezést is. Fontos, hogy közvetve más módon is védjük a méheket: ilyenek például a zöldítési programjaink, amelynek eredményeként olyan méhlegelők alakíthatóak ki, amelyek a vadbeporzók számára is segítséget jelentenek. A monokultúrás termelés miatt nem alakul ki az a hagyományos vegyes virágméz-gyűjtési lehetőség, mint régen, amikor 100-150 féle virágról is gyűjthettek mézet a beporzók. Ez már a múlt.
Nagy sajtóvisszhangot váltott ki a Bükki Nemzeti Parkban egy néhány hektáros elöregedett erdő kivágása. A nemrégiben bejelentett nagyszabású fásítási programot viszont valamiért nem követte ekkora sajtóérdeklődés.
Egy fa kivágása mindig nagyobb sajtófelületet kap a médiában, mint amikor ezer hektár erdőt ültetünk. A pozitív információk sajnos nehezebben válnak hírré. Célunk, hogy változtassunk azon, hogy észrevétlen maradjon, ha teljes erőbedobással látunk neki az erdőtelepítésnek, és erre plusz forrásokat is biztosítunk. Ezalatt ráadásul nemcsak erdősítést kell érteni, hanem barnamezős, például elhagyott ipari területek újrahasznosítását, amely csak az ősszel induló programunkban több tízezer hektárt fog érinteni. További húszezer hektárnyi katonai gyakorlóterület kerül az Agrárminisztérium gondozásába, ahol szintén erdősítést végzünk. Bízom benne, hogy hamarosan, a saját szemükkel – és nemcsak a médián keresztül fogják a magyar emberek megtapasztalni, hogy Magyarország történetének legnagyobb fásítási programja zajlik. Tény, hogy a lakosság nagyon érzékeny a tarvágásokra; az erdészetek számára egy fontos kihívás, hogy fenntartható erdőgazdálkodást műveljenek. A fát azért ültetik, hogy egyszer majd kivágják, de úgy kell gazdálkodni, hogy tájsebek ne alakuljanak ki. Erre megvan a technológia, amelyet egyes erdészetek alkalmaznak is. Azt le kell szögezni, hogy egy fa kivágása nem bűn. A bűn az lenne, ha nem gondoskodnánk arról, hogy a megfelelő erdőborítottság generációkon átívelő módon biztosítva legyen, vagy tovább bővüljön. A nagyvárosok lakossága folyamatosan gyarapszik, miközben a felmelegedés mindennapi hatásai pont a sűrűn lakott településeken a legszembetűnőbbek, ezért egyre nagyobb a városi erdőgazdálkodás, az erdősítési program kiterjesztésének jelentősége. A Vidékfejlesztési Program keretében tehát ezért is tesszük lehetővé, hogy az önkormányzatok pályázhassanak erdősítésre, fásításra. A nagyvárosokban a megfelelő szabad területek korlátozott volta miatt az útfásítások, a védő erdősávok létesítésének lehetőségeit is vizsgálni kell. A barnamezős területeken megvalósuló fásítás szintén az éghajlatváltozás hatásait hivatott enyhíteni.
A városok fásítási programját akadályozhatja, hogy megjelennek az ellenérdekelt felek is, például azok, akik a parkolóhelyeket már nem szívesen engednék át a fák számára, bármennyire is hangoztatják, hogy zölden gondolkodnak…
Az, hogy a városban milyen fát és hová ültessünk, az a szakembereink dolga. A lakosság feladata inkább az, hogy az elültetett fákra maguk is odafigyeljenek, vigyázzanak rá. Véleményem szerint nem azért kell harcolni, hogy egy balesetveszélyes, öreg fát a végtelenségig megőrizzünk, hanem hogy száz másikat ültessünk, és a helyette ültetett új fákra odafigyeljünk.
Májusban jelentette be a Greenpeace, hogy kilépnek a növényvédelmi vegyesbizottságból, mert véleményük szerint értelmetlen részt venniük abban a munkában, ahol az általuk felvonultatott, tanulmányokkal is alátámasztott szempontok nem érvényesülnek. Marad a lobbistáké a növényvédelem, ahogy a Greenpeace látja?
Ez elég bántó, és ráadásul hamis beállítás. Úgy vélem, a párbeszédnek, az őszinteségnek, a közös munkának mindig több eredménye van, mintha egymásra csapjuk az ajtót. Ezért a bizottság továbbra is várja a Greenpeace delegáltját.
Annak ellenére, hogy az Orbán-kormány hívta életre ezt a testületet, nem igazán hallani a munkájáról.
A vegyes bizottságban szakmai egyeztetés folyik, ahol szakemberek – köztük korábban a Greenpeace delegáltja – érveket ütköztetnek, célokat tűznek ki a holnapért.
Van közös pont, hasonló látásmód a Greenpeace-szel?
Nagyon sok mindenben értünk egyet a Greenpeace célkitűzéseivel. A különbség inkább abban mutatkozik, hogy a Greenpeace gyorsabban szeretne haladni, radikálisabb intézkedéseket akarnak. A minisztérium feladata ugyanakkor az, hogy egy reális ütemet határozzon meg a célok eléréséhez. A Greenpeace globális nézőpontból tekint előre; nekünk helyi szinten, a helyi érdekek figyelembevételével lépésről-lépésre kell haladunk, és ez mindig nehéz feladat. Fontos azt is megérteni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem közös munka. Fel kell készíteni a lakosságot arra, hogy milyen hatások várhatóak, és el kell mondani őszintén, hogy ezt az életmódot, életformát változatlanul fenntartani nem lehet büntetlenül. A civil szféra egyik legfontosabb szerepét abban látom, hogy segítsenek mindezt megértetni az emberekkel. Téves út, ha egy civil szervezet úgy próbál meg politikát csinálni, ha üti az aktuális kormányt, hogy hozza meg a népszerűtlen intézkedést, majd a kormány ebbe belebukik, mert az emberek nincsenek felkészítve arra, hogy ha sikerrel akarunk fellépni az éghajlatváltozás ellen, akkor mindenkinek áldozatot kell hoznia.
Tehát a rezsicsökkentés nem fog örökké tartani?
Óriási vita van ennek kérdéséről. Ha Paks nem épül meg, akkor 30-40 százalékkal drágább energiaárakra kell felkészülni. Lehet támadni Paksot, de meg kell nézni a német példát, ahol háromszor annyiba kerül az energia, mint nálunk. Mindenki azt mondja, hogy a zöldenergia olcsóbb. Nem az. Nem lehet az embereket hamis tézisekkel etetni. Ha a saját házamra napelemet akarok rakni, a beruházás költsége a saját életemben nem fog megtérülni. Lehetek tudatos, érzékeny a környezetemre, de akkor anyagilag ehhez hozzá kell járulnom. Számunkra az a megoldandó feladat, hogy hogyan találjuk meg a keskeny utat, amely mentén úgy haladhatunk, hogy a társadalom számára elviselhető tehervállalás és a környezetvédelmi szempontok is maximálisan érvényesüljenek. Nincs más esély. Ezen a keskeny úton kell mennünk, mert ez az út visz a jövőbe. S míg megyünk ezen az úton, nekünk is változni kell. Hisz ezt a Földet csak kölcsönkaptuk az unokáinktól, de a feladatunk, hogy jobb állapotban adjuk át részükre, mint ahogyan mi kaptuk.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
há há t
2019-07-19 at 13:36
Ujpalota főterén negyven éves virágzó husz- harminc méteres fákat vágnak ki ez most is folyik Úgy hallotam az ikea bérbe veszi 99 évre és áruházat parkolót épit a park helyén Por korom lesz a jó levegő helyett gondolom elég jutányosan jut hozzá, ez is mint a többi eladás mint az olajgyár harmad annyiért kelt el mint amennyit ér
Vajda MIklós
2019-07-19 at 13:34
Persze, fontos megoldandó probléma a környezetszennyezés. De mialatt a világ legnagyobb szennyezést kibocsájtó országai álszent pofával tanácskoznak a problémáról, a Fülöp Szigetekről visszaszállítják Kanadába a konténerhajókkal hozzájuk vitt szemetet. A németek ugyanezt csinálják Magyarországgal. Ugyanez a helyzet sok más területen is.
A zöldszüretről annyit, hogy már megint azért fizetnek a szőlősgazdáknak, hogy éretlenül szedjék le a szőlőt. Majd a télen hozzák a kaliforniai és a dél amerikai ihatatlan, vegyészek által csinált pancsokat, háromszoros áron, és megtöltik vele az itteni multik polcait.
Naprózsa
2019-07-19 at 13:18
Ja, amúgy tetszik a kormány faültetési programja. Budapesten szépen megeredt az útszéli új “10.000 fa”.
A klímaváltozás legszebb és legolcsóbb gyógyszere az erdő. Ha rajtam múlna, feltörnék sokezer m2 betont és fát ültetnék, ahova csak lehet, mert ezzel a gyerekeinknek adjuk a jövő tüdejét, s aki csak egy szép nagy fát ültetett és gondozott, már nem élt hiába.
csakafidesz
2019-07-19 at 13:55
A parkosításról csak annyit, hogy a Millenáris Park előtt volt egy paraván, építették. Most megy a villamos a Margit körúton, mit látni? A paraván mögött épületek magasodnak, nem fákat ültettek oda, hanem hülye, modernkedő fazonú házakat húztak.
VAM
2019-07-19 at 14:07
Nem egyszer elég, ha az ember a lába elé néz. Néha bár, de traktor járta úton megláttam három “rossz” helyre nőtt, piciny diófát. Kiástam őket, elültettem a kertben, mert ha én nem is, de majd a következők oly nyugalommal ülhetnek majd alatta, mint most én a vén diófám alatt, bár üröm az örömben, hogy a magukat importált köpőlegyek alapos munkát végeznek a dióbélben.
Naprózsa
2019-07-19 at 13:04
Van egy jelentős réteg – főleg városi kertes övezetek anyagiakkal jól eleresztett lakója, akiket mi csak úgy hívunk “ja, a fanyűvők!”. Megveszi a telket, házat, egyből hívatja a favágó csapatot és tarravágási tébolyünnepet rendez. Amikor kiglancolja az új házát, megvan a kerítés, ültet egy soha meg nem növő fát és a kerítéshez pár nyeszlett tuját. Mikor ez is megvan, az egész telket – már ami pár cm2 megmarad – befüvesíti és tesz egy-két muskátlit is ide-oda.
Innentől megvan a hétvégi fűnyírás program, persze egymás után, hogy mindenki hallja, mikor már mi nyírjuk a füvet, aztán tébolyult fúvógépes kergetése a lehullott faleveleknek.
Ez az a szomszéd, amelyik sokallja és levágja a szomszédból átnyúló ágakat, merthogy neki a hulló levelet kell takarítania. Aztán dühös az utcai fára mert az meg árnyékolja a házát és szemetel is.
De ugyanez aki fő a saját 44 fokos gőzölgő betonján, és aztán odaparkol a szomszéd gyűlölt utcai fája alá, nehogy az autója felforrjon…
Évtizedekig nem értettem, mi a jó termő fákat kivágnia az új tulajnak, hisz az ő új fái (ha ültet egyáltalán) csak évtizedek múlva adnak enyhet és oxigént.
Végül rájöttem: az uralom vágya:
“Nekem nem kell a más növénye! Már én mondom meg mi és hova merjen nőni, mert én vagyok a birtokos, a homo sapiens, a természet csúcsa!”
olszal
2019-07-19 at 12:46
Most, hogy megszólalt miniszter úr, érdeklődnék, mi van az eladott (?) hegyeshalmi földterületeken létrejövő hatalmasnak beharangozott mezőgazdasági projekttel.
Ami szerintem kizárólag a német befektetők érdekeit szolgálja a magyar zöldségtermesztők rovására.
Vagy mégsem ez a projektvalósul meg, hanem egy “lasvegasi” zípusú szolgáltató hálózat fog épülni?
Mert ehhez minden bizonnyal remek a hely (ezt már a korábbi,”majdnem” befektetők is így gondolták)három ország érintkezési pontjánál található és a terület meglehetősen kavicsos, tehát zöldségtermesztésre csak akkor lesz alkalmas, ha termőföldet hordanak rá.
Több mint furcsa az ezzel kapcsolatos óriási hallgatás…
csakafidesz
2019-07-19 at 10:41
A városi fákról csak annyit, hogy nyújorkban a Manhattan területén több fa van, mint pesti belvárosban.
VAM
2019-07-19 at 11:48
A múlt század elejére kialakított budapesti úthálózat nem a mai gépkocsi forgalomnak épült. Nem csoda, hogy kipusztultak a fák, de két kommentelés közben az elrágicsált alma- körte és egyéb magot el lehet ültetni akár egy cserépben majd megfelelő helyre átültetni. A kocsiból sem kellene kidobálni ezeket az értékes, s a jövőben élők számára is fontos dolgokat az aszfaltra. Biztató dolog viszont, hogy pl. a VIII. kerület egyes részein egy fa kivágása esetén hetet(!) kell ültetni.
Nahát
2019-07-19 at 12:05
Persze, hiszen a VIII. kerületben fideszes önkormányzat van.
csakafidesz
2019-07-19 at 13:48
Helyes, de hova? Mert a belső kerületekben kevés a hely a fáknak is. Mármint az olyan hely ahol a fa ki tud terebélyesedni.
Ghandi
2019-07-19 at 12:25
Na igen, de Manhattan jobbára luxusnegyed, mérete talán meg is haladja Budapestét, s ráadásul előkelő volta miatt nemigen engedik meg ipartelepek kialakítását. Persze, ez részemről merő spkekuláció, csak ezt gondolom, tudni nem tudom…
Egyébként, amikor általános iskolás voltam, minket vittek fát ültetni (vidéki kölykök voltunk), idén tavasszal jártam egy ilyen helyen… Emlékszem, milyen volt akkor… Mára hatalmas fák uralják a helyszínt. Részint jó érzés volt látni ezt, másrészt… Mintha kilopták volna életemből az időt. Hogy telhet el ilyen jelentéktelenül több tíz év? (Milyen jogvédő szervezetnél reklamálhatok, ha éppen nem érek rá az Isteni Hivatalba bemenni?) A kényeg, hogy gyerekek még láthatják eredményét annak a munkának, amit a természetbe fektetnek, mert lám, az élet meghálálja, amit érte teszünk… mellesleg…
Kispajtás
2019-07-19 at 13:03
Central Park – azért… az utcákban nincsenek fák, főleg nem a midtown területén… tény hogy Manhattan-ben vannak parkok, fák vannak uptown területén is az utcák mentén.
Gold
2019-07-21 at 11:30
Apám ( okos ember volt ) azt mondta….
– egy ferfi attol ferfi hogy elulteti fajat, felepiti hazat es felneveli a fiat.
Andromeda
2019-07-19 at 21:36
Ez azért nem igaz, Manhattan felhőkarcoló-rengeteg. A Central-Parkot ne védd oda, parkjai Bpestnek is vannak.
VAM
2019-07-19 at 10:27
Ez igen! Tiszta, ésszerű beszéd, tudományos blabla helyett. Bár sokan gondolkodnának így! A föld, az állatok, a növények nagyon meghálálják a gondoskodást, egy kis odafigyeléssel városban is gyorsabban fejlődnek, szebbek lesznek az árnyat adó fák, ha meg-meglocsolják őket, akár az arra járók is. Ilyen kis dolgokon is sok múlik!!!
Nahát
2019-07-19 at 09:58
Ajánlom a cikket a magukat zöldnek hazudó pártok figyelmébe. A másik: a nagy élelmiszeráruházak óriási parkolókat építettek, helyükön a fákat letarolták. Helyettük soha meg nem növő csenevész fafajtákat ültettek. EZEKET A FÁKAT KI KELLENE VÁLTANI NAGYRA MEGNÖVŐ LOMBOS FÁKKAL!
csakafidesz
2019-07-19 at 09:57
“Ha a saját házamra napelemet akarok rakni, a beruházás költsége a saját életemben nem fog megtérülni.”
Hoppá!
1./ Mennyi idő alatt térül meg a napelem?
2./ Mennyi a napelem élettartama?
Mert ha egy napelem reálisan 30 év alatt térül meg, de a gyártó 20 évet garantál, és 25 évig működik akkor soha nem térül meg! A gyerekem unokán egy fát örökölhet, az éldegél 70-80 évig, de mondjuk a 20 évig tartó és cserélendő napelem nem ilyen tartós dolog.
Soha meg nem térülő dolgokkal a jövőbe magánember nem fog beruházni!
Csiha Imre
2019-07-19 at 13:02
Én 2,5 millióért telepítettem 4 éve 5,5 kW os napelemet. Eddig 1,2 millió forintnyi áramot termelt, amit én fel is használtam. HA nem lenne a tetőn a napelem, ezt a pénzt a szolgáltatóak fizettem volna ki. Jól látható szerintem hogY 8 év alatt kifizettem a napelem árát olyan pénzből, amit amúgy a napelem nélkűl kifizettem volna a szolgáltatónak. Marad tehát 12-22 évem, amikor INGYEN van az áramom.
Bevallom nem igazán értem, kinek mi nem éri meg.
Talán csak a szolgáltató ak – aki a bevételtől – és az államnak – aki az ÁfA tól esik el- NEM ÉRI MEG.
Döme
2019-07-21 at 06:36
Ön fóliasátrat fűt villannyal?
Mi (2fő, 2 szintes 105 m2 sorházi lakás) havi 8000 Ft átalányt fizetünk és nem spórolunk.
zizu
2019-07-19 at 15:01
Többféle elgondolás van. Van aki úgy gondolja hogy megéri a befektetést, ami nem kis összeg. Én inkább azt látom, hogy akinek volt rá kerete, és felszereltette, az elégedettnek mondja magát.Az országban járva egész telepeket láttunk, ahol napkollektorok serege állt a földön. Gondolom nem véletlenül ruháztak be ilyen hatalmas összeget.
csakafidesz
2019-07-19 at 09:49
“megjelennek az ellenérdekelt felek is, például azok, akik a parkolóhelyeket már nem szívesen engednék át a fák számára, bármennyire is hangoztatják, hogy zölden gondolkodnak… ”
————————————————-
Ez a legelszomorítóbb. Amikor beállok a kocsival egy parkolóra és van egy nyamvadt kis fa, de árnyékot ad mindenki a tövébe szeretne parkolni. Miért? Mert 90 fok meleg lehet egy kocsi a napon mire kijön az ember az áruházból.
A cégeknek is az lenne az érdekük, hogy fával ültetett fás sávok legyenek a parkolókban úgy, hogy az autók többsége árnyékban parkolhasson.
zizu
2019-07-19 at 15:06
Ez a nagy gond, hogyha egy áruház, szupermarket előtt parkol valaki, akkor nincsen árnyékot adó fa? Nem értek hozzá különösebben, de gondolom ezek a parkolók nem állami kézben vannak.
zizu
2019-07-19 at 09:26
Nagyon kedvelem Nagy Istvánt. Eddig alig felmerült kérdésekre is nagyon jó válaszokat ad válaszokat ad, tisztában van az agráriummal – és nem csak a méhekkel -, erdőgazdasággal.