Az idei aszály egy régóta megoldandó, egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is – hangsúlyozta portálunknak Nagy István. Az agrárminiszter kifejtette: ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben mára nem az a feladat, hogy magas gátak közé szorítva gyorsan elvezessük Magyarország területéről az esővizet, hanem hogy hogyan tudjuk bővíz idején betárazni, azaz megőrizni a csapadékot, és azzal az év további részében gazdálkodni. Mint kiemelte, jelenleg kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyit kibocsátunk. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással.
Ha kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyi távozik, akkor ennek a különbözetéből erkölcsi alapunk is van, hogy gazdálkodjunk, és ezt fölhasználjuk az öntözésre. Azt is figyelembe kell venni, hogy talajvízből, az ivóvízkészletből öntözni egyre nehezebb, hiszen süllyed a talajvízszint, ez a megoldás tehát nem fenntartható. Csak a vízfeleslegből, a bővíz idején betárazott vízből lesz lehetséges a jövőben az öntözés, ezért tározótavak, csatornák kialakítása szükséges
– hangsúlyozta portálunknak Nagy István agrárminiszter, hozzátéve:
annak megoldása, hogy jusson oda elegendő víz, ahol erre szükség van, biztosíthatja, hogy az ideihez hasonló nagyságrendű kár a jövőben ne fordulhasson elő.
A költségvetés is megérzi, ha nem esik az eső
Portálunk azon felvetésére (amellyel már korábban is foglalkoztunk), hogy mindehhez egységes vízrendezésre van szükség, a hazai vízügy ellenben meglehetősen szétaprózódott, az agrárminiszter úgy reagált: a szemléletváltás koordinálása az Országos Vízügyi Főigazgatóság hatásköre, hiszen az Agrárminisztérium a harmadlagos csatornáknál lép színre, de az, hogy a víz a csatornákba bekerüljön a megfelelő főművek kiépítésével, a vízügyi főigazgatóság feladata.
Ez egy hatalmas állami infrastruktúrafejlesztés, ugyanakkor, ha arra gondolunk, hogy ha jókor esik az eső, az a költségvetésben plusz 1000 milliárd forintnyi kukoricabevételt jelent – ha rosszkor, akkor mínusz 1000 milliárdot –, akkor rögtön érezhető, hogy csak ennek az egy tételnek az áfatartalma is jelentős a költségvetés számára. Tehát érdemes ezeket az állami beruházásokat elvégezni, az állami főműveket elkészíteni
– hangsúlyozta az agrárminiszter. Arra a kérdésünkre, van-e egyáltalán becslés arra nézve, mekkora lenne az a betározandó vízmennyiség, amelyre szüksége lenne az agráriumnak, Nagy István úgy reagált: azt a számot kell megnézni, hogy mennyivel kevesebb víz érkezik hazánkba, mint amennyi kimegy, és azt a mennyiséget kell a víztározókba, csatornákba összegyűjteni, elraktározni.
A biztonságos élelmiszerellátás egyik alappillére az öntözés
Az aszály és a vízmegtartás kapcsán tartott korábbi sajtótájékoztatón Nagy István ismertette: a tárca korábban is nagy hangsúlyt fektetett a vízgazdálkodási szemléletváltásra, hiszen az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a biztonságos élelmiszerellátás egyik alappillére az öntözés. Ennek eredményeként jöttek létre az öntözéses közösségek: több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások, amelynek további fejlesztésére újabb 70 milliárd forintot különített el az Agrárminisztérium. Ugyanakkor megjegyezte: szükséges volt a kérdés törvényi rendezése is, hogy ezáltal csökkenthetőek legyenek a gazdákra háruló adminisztratív terhek.
Jelenleg 122 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen több mint 58 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást
– hangsúlyozta Nagy István.
Átfogó vízügyi rendezés kell
Az agrárminiszter kiemelte: a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással. Megvalósult a Derecskei-főcsatorna korszerűsítése, a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme és a hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése. 2019–2022. évben a korábbi infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányuló munkálatok során 2177 kilométer csatornaszakaszt újítottak meg kotrási, irtási és mederkarbantartási beavatkozások által, továbbá felújításra vagy átépítésre került 314 darab műtárgy és 33 szivattyútelep. Zajlik a homokhátsági és nyírségi vízpótló infrastruktúra tervezése is. Úgy fogalmazott: szakmai álláspontja szerint átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani, amelynek részeként
az ideiglenes záportározóinkat állandóvá kell alakítani, és – amikor lehet – minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni. A talajvízszintet kell felemelni, hiszen a talajvíz hűt, párolog, megköti a port.
Nagy István arról is szólt: felül kell vizsgálni a földhasználathoz fűződő eddigi megszokásokat is. Vízvisszatartást elősegítő földhasználatra van szükség; a megfelelő művelési mód megválasztása kulcskérdéssé vált, így meg kell fontolni a forgatás nélküli talajművelést vagy erősíteni a szántás helyett a talajlazítás gyakorlatát. Véleménye szerint érdemes lesz alkalmazni a szerves növénymaradványokkal történő talajtakarást, azaz a mulcsozás technikáját is, hiszen csökkenti a felszíni párolgást és minimalizálja a vízerózió mértékét. Emellett szükségesnek nevezte a mezővédő erdősávok létesítését, amelyek aszályos időszakban a szántóterületek kiszáradt felső talajrétegének szél általi pusztulását mérsékelhetik.
Vezetőkép: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor
vidar
2022-09-04 at 18:10
Az öntözés problémáját nagyon gyorsan meg kell oldani. Sajnos ma már ez az alap. Nagy feladat. Eddig is az volt, de az elkövetkező évek – sajnos ijesztően és valóságosan -valószínűleg még aszályosabbak leszenek. Iszonyúan fontosak ezek a tennivalók.
tomtyi
2022-09-04 at 10:54
A hunok és Árpád idején az egész Kárpát-medencében nem élt egymillió ember. Most nagyjából 25 millió él ugyanitt.
Logikus
2022-09-04 at 09:40
kamcsatka
Kértelek, hogy ne terelj. Úgy látom nehéz a témánál maradni, vagy éppen arra reflektálni, amit írtam…
kamcsatka
2022-09-03 at 07:40
logikus
ooo hat ok sem bajoskodnak ilyenekkel, ok inkabb a jogszabalyokat csavarják. par eve eppen az agrarTszBárok kedvére, a vizkivetelt.
“Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése és a XXI. cikk (1) bekezdése sérelme miatt alaptörvény-ellenes.”
pech. de nem hátrálnak, az öntözés kozerdek…
Logikus
2022-09-02 at 18:00
kamcsatka
ne terelj! Az eddig megvalósított projektek, csatornaépítés, tisztítás, átemelők, szivattyútelepek, tározók, mind-mind pénzbe kerültek. Ha szerinted olcsóbból meg lehetett volna csinálni, azt amit eddig megcsináltkak, akkor javaslom, adj be te is egy költségvetéstervezetet, és jó kivitelezőként annyiból hozd is ki és ne foglalkozz vele, ha időközben plussz költségek fellépnek…
Nagyon bírom, amikor valaki Budapestről okoskodik, de fogalma sincs a vidékről…
kamcsatka
2022-09-02 at 17:48
Logikus
közlöd? az jó, majd kozold az agrarTSZbarokkal is. mert jelen pillanatban az van, hogy elbsztak 60 milliárdot, öntöznek belőle 56ezer hektárt. megerte, 1 millio/ha ba van az allamank, hogy a szántósok ontozzenek. bravo.
amikor pedig azt mondtajak a minizterrel, hogy ez kozerdek, akkor azt allitjak, nekik mindent ingyen kell adni, vizet, kutat, infrastruktúrát. csak a foldalaput meg a sok tamogatast mire kapjak, rejtélyes.
Logikus
2022-09-02 at 13:42
kamcsatka
Segítek neked. Közlöm veled, hogy már a 21. században vagyunk, és teljesen más technológiát használnak az emberek bármilyen munkára, mint a 19. században. Tehát a félelmed fölösleges. Főleg annak fényében, hogy nem is vagy szakértő a témában, csak egy okoskodó.
Logikus
2022-09-02 at 13:40
Jankó György
Hadd világosítsalak fel, hogy a Nílusból kismillió csatornát vezettek szét, amivel folyamatosan öntöztek, és nemcsak áradáskor.
A Tigris és az Eufrátesz környéke pedig annak ellenére is, amit írtál mind a mai napig a legjobb művelhető földek közé tartozik.
Amerikáról meg nem is beszéltem, de mivel felhoztad, ezért hadd mondjam el, hogy az USA déli államainak folyói, illetve azoknak a környéke mind a mai napig a legjobb termőföldek közé tartozik!
A préri meg adottságából és talajkszerkezetéből kifolyólag szinte alkalmatlan a művelésre néhány helyi kivételtől eltekintve.
Aki itt zsigerből ugrott a másiknak az te vagy. Tudatlanságból csak okoskodni próbálsz, de már az első mondatodnál kapufára mentél. 🙂
Jankó György
2022-09-02 at 09:37
“Logikus”-nak: 1. Nem az egyiptomiak öntöztek, hanem a Nílus áradása. 2. A Tigris-Eufrátesz környék felszíni öntözése fokozatosan elszíkesítette a talajt, az agyagtáblák által megörzött terméseredmények – amelyek az első időkben mai szemmel nézve is figyelemre méltóak voltak évszázadok alatt nagyon lecsökkentek. 3. Amerikában az egykori prérin kialakított mezőgazdasági terűletek öntözésére már elhasználták a jégkorszakok alatt a földkéreg alá került vízkészletet. Magyarul: a természetes árasztásos öntözés, vagy a talaj drénezése – ami magyar találmány, és Ausztráliában alkalmazzák nagy táblákon is, nem azonos eredményt (kárt) okoz mint a felszíni mesterséges. 4. Ehhez jön hozzá a folyók medrének a különböző civilizációs okokból történt szabályzása és természetes “életfolyamatuk” miatti mélyülése, ami drasztikus talajvízszinszint csökkenést okoz. Hogy Magyarország (mármint a megmaradt földrajzi területe) beérkező és távozó vizek tekintetében negatív “szaldó”-val zár, az igen régóta – legalábbis Trianon óta – kötudott a vízügyi szakemberek között. Lenne feladat és nem kevés. Persze, ha arra gondolok, ahogy zsigerből ugrottál “Kamcsatkának” kár volt hozzászólnom…
Hesslervezérezredes
2022-09-02 at 09:19
Vajjon akkor is ezt mondaná/ezzel foglalkozna, ha nem lett volna ez a kutyakegyetlen aszály ezen a nyáron???
Mert hát az összes kib…..tt magyar kormánynak ’90 óta volt 32 éve ennek a problémának a megoldására.
És mit csináltak?
Az égvilágon semmit!!!
kamcsatka
2022-09-02 at 08:54
logikus
ugy szeretnék azon az színvonalon elni, irak, hmmm iran, nyami… egyiptom, igazi éden.
segitek : szikesedés.
nem azt mondom ne ontozzunk, azt mondom, szantokat, 19. szazadi esőztető modszerrel pazarlas, es csak a szantosokhoz csoportosit ujra feleslegesen közpénzt .
gyumolcsosok, kerteszetek, uveghazak. ezeket erdemes locsolni, de ezeket sem ivovizzel. ingyen viz pedig nincs. barmennyire szeretnek az agrarbárók.
Logikus
2022-09-02 at 08:43
kamcsatka
Már az első pontodból kitűnik, hogy nem avgy más, mint egy okoskodó belpesti fotelhuszár, akinek fogalma sincs az öntözésről, meg amugy a világról sem, mert buborékban él.
Csak az első pontodra hívom fel a figyelmet, mert ugyanúgy az összes többi is hazugság és mellébeszélés. Minden nagyobb civilizáció amelyik öntözéssel termelt, évezredekig az emberiség javát szolgálta és fennmaradtak, max a nevük változott. Gondolj Egyiptomra, ahol a Nilus vizével öntöztek, Vagy a perzsa birodalomra/Babilonra ahol a Tigris és az Eufrátesz vizével öntöztek, de akár Kínára is, ahol a Jangce és a Sárga folyó környékén lakók öntöztek. Ők tették le a kultúra alapjait, és a mai napig fennmaradtak!
Te tényleg ennyire hülye vagy, vagy fizetnek érte neked, hogy itt hülyeséget írogass?
futóbolond
2022-09-02 at 08:00
lehet, hogy mégsem a stadionokra meg az oda beépített gyeplocsoló berendezésekre kellett volna koncentrálni? bár ha ügyesen körbe betonozzák őket, még jók lehetnek esővízgyűjtőnek. emlékeim szerint a jobbik (még a régi, nem a mostani herélt) egyik választási programjában szerepelt a mesterséges csatornarendszer kiépítése a mezőgazdasági területeken a közmunkások “felhasználásával”, persze egyszerűbb volt a vonát lebuzizni.
kamcsatka
2022-09-02 at 07:25
1. minden ontozesre atallo civilizicio megbukott, megbukik
2. a vizugyet Ponter elvitte mar 2014ben, miert nem o all ki a felelosseget vallalni?
3. a zaportarozok feltoltese nem = az arteri gazdalkodassal es a vizvisszatartassal.
4. a szantok ontozese nem kozerdek. a 19. szazadi muvelesi modokat kellene felszámolni es nem az agrarbárók igényeit kiszolgálni.
5. a magyar tarsadalom ujra felkészülhet, ugyanazok akarjak megoldani a valsagot, akik okozták, sok sok pénzből. hogy ez vajon miert jo? bukott emberekre ujabb es ujabb milliardokat bizni?
6. a fidesz ujabb fiaskora keszulhet az alkotmanybirosagon, ha a lobbik nyomasara ujabb jogszabalyokat (pl. felszin alatti vízkészletek vedelmet szolgalo jogszabalyok) kezd majd felhigitani.
7. a fidesz tabora, a jobbos naiv emberek pedig amulnak majd megint, hogyan lettek az erdeszek a termeszetvedok, a vizugyesek az alfpld megmentoi (csak a sivatagot akkor ki csinalta?l, a szantos agrarbarok pedig ujabb egymillio forint / hektar árból ontoztethetik a szántóikat, ahelyett hogy vegre csomolcsosok, uveghazak kerteszetek kapnanak penzt
marad minden a regiben, mert ugyanaz a bukott muszaki elitre akarjak bizni a baj elharitasaty akik okozták.
PG
2022-09-01 at 22:14
Az már egy jó jel, hogy a miniszter is belátja a változtatás szükségességét. Tényleg fejleszteni kell és víztározók is kellenek, hogy a hozzánk érkező vizek ne folyjanak csak úgy el. Mondjuk már a Rákosi korszakban elkezdték a mezővédő erdősávokat telepíteni, amit aztán a privatizáció idején tönkre is tettek, no meg elhanyagolták az egész mezőgazdaságot a “szent privatizáció” jegyében. Viszont a szántásra szükség van még a talajvíz megtartása miatt is. Régen a parasztok általában eső után szántottak meg kapáltak, mert a fellazított talajból nem párolog olyan könnyen a víz. (A hajszálcsövek megszakadnak a talajban a szántással) Meg persze szárító hatása van a közművesítésnek is. Az esővizet főleg a városokban, de már falun is, a csatornába eresztik, ahonnan gyorsan elfolyik, pedig öntözésre kiváló lenne.
na4
2022-09-01 at 22:04
Tározókat kell építeni, nincs mese. A Magyarországra érkező víz 95%-a átfolyik az országon. Ez abszurdum.
Rózsa Zoltán
2022-09-01 at 22:02
Szeretve tisztelt Nagy István figyelmébe ajánlanám miniszteri megbízott rangba emelni Vésey Kovács Lászlót és ráugrasztani a vízgazdálkodás megoldására tekintettel, hogy könyékig beleásta magát a témába és már számtalanszor szembekerült az elefántcsont toronyban élő, körúti, vízügyes akadémikusokkal akik láthatóan eddig semmit nem tettek le a témában a végeláthatatlan de annál semmirevalóbb okoskodáson kívül. Cserébe legalább ellentmondást nem tűrő önbizalommal söpörnek le minden eltérő véleményt.
https://pestisracok.hu/minden-amit-tudni-kell-a-vizrol-aszaly-idejen-szalma-elemer-hidrobotanikus-es-kulcsar-laszlo-gazdalkodo-a-polbeatben-19-oratol-az-r56-ban/
Netta
2022-09-01 at 21:56
Nahát 2022-0
Beépítették!
Van,ahol nem üdülő övezetet, hanem egész lakótelepeket húztak fel.
Netta
2022-09-01 at 21:55
Ez már a Kádár-érában is téma volt. Utána lehet nézni.
Ott a VITUKI archívuma, ha meg nem semmisítették.
triacus
2022-09-01 at 21:50
@László54: Ez nem csak kis hazánkban probléma, hanem egész Európában: https://en.wikipedia.org/wiki/2022_European_drought
És a megoldás sem egyszerű: egyrészt ott a változékony időjárás (növekvő átlaghőmérséklet, egyre kevesebb a csapadékösszeg), amit nem tudunk irányítani; másrészt több mint 100 éves vízgazdálkodási paradigmákat (erőteljes gátépítés a településeket fenyegető árvizek elkerülésére) és az ehhez mérten kialakult építkezési, várostervezési szokásokat (ártérre való építkezés) kéne megreformálni.
Persze tervek elképzelések vannak rá, de ezek lassan viteleződnek ki.
Konzulens
2022-09-01 at 21:26
Az Arpad korban áradaskor a folyok vizet temeszetes, mékyenfekvö helyekre vezették. Ezaltal szabalyoztak, mely területeket öntsön el az árviz, es egyidejüleg termeszetes és evente megujulo halastavakat hoztak letre, ahol az arviz soran tavasszal a halak leikraztak es az ár visszahuzodasa utan ott maradt halakat fokozatosan lehalsztak. Lehetne tölük tanulni, es pl. a Magyarsag Kutato Intezetet bevonni az uj koncepcio kidolgozasaba.
Éliás Zsolt András
2022-09-01 at 21:14
A probléma nagy része a folyamszabályozásból származik. A hunok tudták működtetni e tájat a fokok és az árterek rendszerével. Nem csak történelmileg, de vízgazdálkodásilag is újra hunokká kell válnunk.
Nahát
2022-09-01 at 21:03
Szakemberek nem a minél több víztározó építésében látják a tározói kapacitás növelésének lehetőségét, hanem az árterek újbóli igénybevételében.
teli koponya
2022-09-01 at 20:52
Ha mezőgazdaság, akkor vissza kell hívni azokat az igazi szakembereket, akiket nem ilyen-olyan lobbik irányítanak, hanem a saját hazaszeretetük és tudásuk. Mint pl. Ángyán József.
Ki kell engesztelni őket, KÖLCSÖNÖSEN elásni a csatabárdot, és nem félni elkezdeni a megfogadni a tanácsaikat. Akkor is, ha szinte teljesen újra kell gombolni a mellényt. Nemzeti választ kell adni a kihívásokra, és ha azok nem működnek, akkor még azoknál is nemzetibb válaszokat kell keresni.
Ha kell, egészen az Árpádokig vissza kell menni.
Komolyabb körökben már tudják, hogy őseink vízgazdálkodás terén köröket vertek rá a maiakra.
László54
2022-09-01 at 20:47
Valamit nem értek 1O-éve ez kormány van vezető helyzetbe, eddig nem látták a mezőgazdaság mint húzó ágazat milyen problémákkal néz szembe pl. aszály stb.Talán stadionok és egyéb kevésbé fontos beruházások helyett ezzel kellett volna foglalkozni!!
Lótolvaj
2022-09-01 at 20:39
Ezt a szivattyút kell majd rákötni így vagy úgy az unijóó kincstárára, mikor lankad a figyelműk.
Már csak azt vegyék észre hogy eltűnt a lóvé!
Logikus
2022-09-01 at 20:00
Az elképzelés jó, de azonnali megvalósításra vár. Már öt évvel ezelőtt is késő lett volna…