Magyarország történetének legnagyobb országfásítási programja a belterületi zöldfelületek fejlesztésére is kiterjed; ez Magyarország válasza az éghajlatváltozásra, nem kamuzöld mellébeszélés – derült ki azon a Cakóházán rendezett programindító sajtótájékoztatón, amelynek keretében szimbolikusan 12 fát – platánt, hegyi juhart, nyírfát, magas kőrist és ezüsthársat – ültettek el. A pénteken elindult Telepítésfásítási Programban eddig közel 500 település vesz részt. Nagy István agrárminiszter az eseményen úgy fogalmazott: aki fát ültet, az bízik a jövőben, ezt üzeni nagyszabású kezdeményezésével Magyarország a világnak. Ugyanakkor kiemelte: a most elültetett fák gyökerei éppúgy kapaszkodnak a földbe, éppúgy keresik életterüket, életlehetőségeiket, ahogy a megmaradásáért küzdő vidék.
Meg kell üzenjük a világnak, hogy egy jó kezdeményezés sosem egy település méretén múlik
– jelentette ki Nagy István Cakóházán, a Településfásítási Program kampányindító sajtótájékoztatóján. Az agrárminiszter hozzátette: aki fát ültet, az bízik a jövőben, ezt üzenik a fatelepítési programban részt vevő települések és egész Magyarország a világnak. Mint kiemelte, a pénteken elültetett tizenkét fa 100 év múlva is állni fog, és arra fogják emlékeztetni a környék lakóit, hogy nemcsak bízni, de tenni is kell a jövőért.
Ahova az élet állított bennünket, azt nekünk kell elvégezni, mert ezért a teremtett világért felelősséggel tartozunk
– fogalmazott Nagy István. Mint fogalmazott, a most elültetett fák gyökerei éppúgy kapaszkodnak a földbe, éppúgy keresik életterüket, életlehetőségeiket, ahogy a megmaradásáért küzdő vidék és az egész magyarság.
A vidék többet tehet a bolygó jövőjéért, mint a multicégek
Az esemény kapcsán kiadott programtájékoztatóban elöljáróban kiemelik: korunk klimatikus viszonyai között az aprófalvak, a törpefalvak ma többet tehetnek bolygónk jövőjéért, mint esetlegesen a világ nagy iparvállalata. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni küzdelemben a fásítás, erdőtelepítés megfelelő eszköz lehet, ezért is hirdette meg a kormány az Országfásítási Programot, amelynek révén eddig több, mint 17 ezer hektár új erdő telepítésére adtak be kérelmet a gazdák. A korábban benyújtott kérelmekkel együtt összességében 24 ezer hektárral nő az ország fával borított területének nagysága.
Félezer település már csatlakozott
Az Országfásítási Program emellett Településfásítási Programmal is kiegészült, amelynek legfontosabb célja az önkormányzatok ösztönzése a belterületi zöldfelületek növelésére. A közterületek, óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények fásítását célzó program keretében 12 ezer belterületen elültethető fát igényelhettek a 10 ezer fő alatti települések, amelyeknek közel fele 1000 fő alatti. A program eddig közel 500 település érdeklődését keltette fel, ahol idén ősszel, illetve 2021 tavaszán lesznek az igényelt fák elültetve. A tájékoztatóban úgy fogalmaznak:
egyetlen fa elültetésével is hozzájárulunk az egészségesebb, élhetőbb környezet megteremtéséhez. A belterületi fásítás, a kisebb facsoportok telepítése érezhetően mérsékli a klímaváltozás hatásait, annak köszönhetően, hogy falvak, városok sokasága csatlakozott országszerte a Településfásítási Programhoz.
Vezetőkép: facebook.com
Naprózsa
2020-09-11 at 17:45
Nagyon, nagyon tetszik a program. S persze adunk a nyugati hamis zöldterrornak is. A fa oxigént termel, széndioxidot köt meg, lombot ad alatta a földnek, otthont a madaraknak és más élőlényeknek, termést nekünk, és még gyönyörű is.
Remélem ez a közös mozgalmunk elsöpri azt a új szokást, hogy a fa ellenség, mert takarja a kilátást, szemeteli alatta a mi kis minden héten kényszeresen nyírt gyepecskénket, meg azt a pár nem őshonos, ezen az éghajlaton magát nem is jól érző szegény, kerítés mellé ültetett tuját, és a gyűlölt fa miatt ősszel folyton sepergetni kell a betonunkat.
Nem a levegőbe beszélek, évtizedek óta hadakozunk a csapatommal a “vágjunk ki minden fát és ültessünk pár tuját meg sok angol gyepet” – ízlésű újgazdag kerttulajdonosokkal, és ők is végre ha másból nem legalább divatból megkedvelik a fákat.
vidar
2020-09-11 at 17:54
Nagyon nagyra tartom Nagy Istvánt. Nem emlékszem hogy volt-e a belátható időn belül ilyen remek agrárminiszterünk. Kiváló munkát végez. Széles látókörű, nagy ívekben gondolkodó szakember.
Persze ezt a városban élő emberek kicsiny hányada látja. Mert nagyon szép, mikor elmennek az erdők mellett, de hogy abban mennyi munka van, azt nem hinném hogy értik és értékelik.
Patriot
2020-09-11 at 19:42
Kitűnő Magyar ember a Miniszter úr.
Csak rá kell nézni …
Kristóf
2020-09-12 at 07:00
Szomorú, de az egy évszázada mérhető hazai éghajlatváltozás legfőbb okozója a nagyüzemi mezőgazdaság és az azt kiszolgáló vízügy. Az általuk előidézett helyzetben a sivatagügy sokkal találóbb név lenne. Az ország közepe kb. 1965-ig nedves kontinentális éghajlatú volt. Tavalyig száraz kontinentális, azóta pedig hivatalosan is félsivatag. Köszönhetően a nagyüzemi gazdálkodás érdekében a tájszerkezet felszámolásának, a “károsnak” kikiáltott víz gátlástalan elvezetésének. A mai betegségek nagy részéért a mg-i termékek minőségi romlása, tartalmának kiüresedése és a kapcsolódó élelmiszeripar felel.
Nagy István a high-tech nagyüzemi mezőgazdasági lobbi embere, és mint ilyen a pusztítás visszafordításának egyik fő akadályozója. Kezdve onnan, hogy technokrataként annyit ért a természetből, mint SZDSZ-es az Egri csillagokból.
A fatelepítés mindenképpen szép dolog, de ha nem erdőtűzhöz szánjuk gyújtósnak, akkor nagyléptékű felszíni vízborítások kellenek. Egyedül az képes visszapótolni a humusz alatti köztes talaj nedvességét, ami az elmúlt három évben országosan 5-10% közé csökkent. Ami miatt bármerre megyünk betegek a fák idehaza, tizesével tűnnek el a kisebb folyók és apadnak el a patakok. Az esőt a humusz megfogja és felhasználja. Ha sok esik, a nagy része leszalad róla, amit a Sivatagügy “szakemberei” gyorsan le is vezetnek a tengerbe.
Egyedül a nagy kiterjedésű időszakos vízborítások visszaállítása lehetne itthon a természetpusztítás, elsivatagosítás, erdőtüzek és éhínség egyetlen ellenszere! Akkor is, ha a kedves szavazó fasz0mJóskabácsi ártérbe épített pincécskéjében megjelenik a víz, vagy ha a volt TSZ elnök nyolcezer hektár helyet csak hatezret lesz képes egybeszántatni.
Ez Nagy Istvánnal sajnos nem lehetséges.
Kristóf
2020-09-12 at 07:01
Szomorú, de az egy évszázada mérhető hazai éghajlatváltozás legfőbb okozója a nagyüzemi mezőgazdaság és az azt kiszolgáló vízügy. Az általuk előidézett helyzetben a sivatagügy sokkal találóbb név lenne. Az ország közepe kb. 1965-ig nedves kontinentális éghajlatú volt. Tavalyig száraz kontinentális, azóta pedig hivatalosan is félsivatag. Köszönhetően a nagyüzemi gazdálkodás érdekében a tájszerkezet felszámolásának, a “károsnak” kikiáltott víz gátlástalan elvezetésének. A mai betegségek nagy részéért a mg-i termékek minőségi romlása, tartalmának kiüresedése és a kapcsolódó élelmiszeripar felel.
Nagy István a high-tech nagyüzemi mezőgazdasági lobbi embere, és mint ilyen a pusztítás visszafordításának egyik fő akadályozója. Kezdve onnan, hogy technokrataként annyit ért a természetből, mint SZDSZ-es az Egri csillagokból.
A fatelepítés mindenképpen szép dolog, de ha nem erdőtűzhöz szánjuk gyújtósnak, akkor nagyléptékű felszíni vízborítások kellenek. Egyedül az képes visszapótolni a humusz alatti köztes talaj nedvességét, ami az elmúlt három évben országosan 5-10% közé csökkent. Ami miatt bármerre megyünk betegek a fák idehaza, tizesével tűnnek el a kisebb folyók és apadnak el a patakok. Az esőt a humusz megfogja és felhasználja. Ha sok esik, a nagy része leszalad róla, amit a Sivatagügy “szakemberei” gyorsan le is vezetnek a tengerbe.
Egyedül a nagy kiterjedésű időszakos vízborítások visszaállítása lehetne itthon a természetpusztítás, elsivatagosítás, erdőtüzek és éhínség egyetlen ellenszere! Akkor is, ha a kedves szavazó Jóskabácsi ártérbe épített pincécskéjében megjelenik a víz, vagy ha a volt TSZ elnök nyolcezer hektár helyet csak hatezret lesz képes egybeszántatni.
Ez Nagy Istvánnal sajnos nem lehetséges.
Kristóf
2020-09-12 at 07:04
A helyzetet némileg nehezíti, hogy a szóba jöhető “szakemberek” 99,99%-bán csupa Nagy Istvánok:
https://m.youtube.com/watch?v=PIo7OOk6yKY
Logikus
2020-09-12 at 08:33
Igaza van, de egy baj van az egésszel! Mégpedig az, hogy olcsó fákkal, akarják beültetni az országot, amik gyorsan nőnek, viszont rettentően allergének az erre érzékeny emberek számára.
csakafidesz
2020-09-12 at 10:20
Kérlek csak nem gondolod, hogy tölgyfát ültetnek amikor az akác hamar megnő és jó tűzifa. Ráadásul tájidegen amivel eleget teszünk a multikultinak. A vejem most ültetett fügefát. Megterem itt is a füge, bár nem annyira lédús mint az alma. Árnyékot keveset ad, de nagyon gyorsan nő..
Logikus
2020-09-12 at 15:40
csakafidesz
Ha akácfákról lenne szó, nem is mondanék semmit, de nem róluk van szó! Mellesleg az akácfa is tájidegen, mivel nem őshonos nálunk, hanem betelepített.
Itt arról van szó, hogy nyárfákat és jegenyéket ültetnek szinte minden helyre, ami ráadásul nagyon vízigényes és kiszívja a talajból a vizet. Amikor pedig elkezd barkásodni, akkor a települések lakói hónapokig tüsszögnek az allergén anyaga miatt. Nem elfelejtve azt sem, hogy a szél messze fújja a barkáit, és mindig minden ajtó és ablak zárva kell legyen, különben a házban több centi vastag por keletkezik.
Kristóf
2020-09-12 at 20:25
Nem az a baj, hogy a fa “kiszívja” a vizet a talajból! Az a dolga. Amit “kiszív”, abból felhő és eső lesz. Mindkettő a tájat hűti, utóbbi élteti. Olyan mértékben hűt, amennyire a természeti rendszer megkívánja. Vagyis szabályoz. Ez a rendszer szabályozta a táj és a Föld hőháztartását, amíg tönkre nem tették. Ez az “éghajlatváltozás” elsődleges oka.
A víz pedig nem vész el, hanem éppen hogy oda megy, ahol élet van. A párolgás lecsökkenti a légnyomást az alacsony légkörben, és légmozgást indít el az erdő felé. Oda megy a többi felhő és előáll a harmatpont is. Erre mondja a megfigyelés, hogy az erdő lehúzza az esőt.
Nyáron jártam egy alföldi tanyán. Kérdeztem a tulajt, hogy arrébb a kerítésen túl az ugye vizes hely? Azt mondja már nem. Sajnos a nyárfa lesüllyesztette a talajvizet. Kérdem, hogy mikor tűnt el a laposról a tavaszi víz. Azt mondja: gyerekkorában még megvolt, a ‘60-as évek végéig. Azóta nincs. És a nyárfa mikor került oda? Hát az kb. 20 éve.
Vagyis a víz akkor tűnt el, amikor a Vízügy akkor még 70 év szívós munkával elvezette a tájból, megváltoztatva az éghajlatot nedves kontinentálisról száraz kontinentálisra. Azóta félsivataggá pusztította, és egyre kapja a milliárdokat a folytatáshoz. Ahol ma a Kiskunságon a csikorgó homokot kergeti a szél, ott a mai öregek gyerekkorában nyáron még délutánonként menetrendszerűen esett.
A víz a táj vére. Az OVF és az iparosított mezőgazdaság felvágta a táj ereit és kivéreztette azt. A fa pedig a szív. A fák ellen beszélni annyit tesz, hogy állítsuk meg a szívet, nehogy elvérezzen a beteg. Remek terápia mondhatom!
A másik kiváló javaslat az öntözés. Ezzel az a gond, hogy a tragédiáig hátralévő időt megfelezi. Egyrészt elpusztítja a humuszt. Másrészt a haszonnövény körül ugyanúgy sivatag lesz. Aztán a légköri aszálytól nem véd, vagyis megdöglik a vetés is. Továbbá nem akkor jön a víz a folyón, amikor öntözni kéne. Na nem baj. Ha Nagy István ellocsolgatja az erre beígért 220 milliárd Ft-ot, az remekül pörgeti majd a GDP-t. Mondjuk nem fog 25 millió embert élelmezni, hanem hiány lesz, és importra fogunk szorulni. Ez már csak azért kellemetlen, mert a világ 5 legnagyobb gabonaexportőre idén lesz, hogy negyedik éve nem tud majd exportálni a globális természetpusztítás mellékhatásaként. Ez javulni nem fog. Számomra nem ez tűnik a siker receptjének. Kár, hogy a fentiekről egyetlen illetékesnek sincs fogalma, sőt megérteni is képtelennek tűnnek.