Pesti Srácok

Nagy István: Jövő tavasztól a fiatalok is bekapcsolódhatnak Magyarország eddigi legnagyobb fásítási programjába

Nagy István: Jövő tavasztól a fiatalok is bekapcsolódhatnak Magyarország eddigi legnagyobb fásítási programjába

A fiatalok körében széleskörű egyetértés van az éghajlatváltozás elleni fellépés szükségességéről. Az ő energiájuk, tenni akarásuk adhat újabb lökést hazánk történetének legnagyobb fásítási programjának is – jelentette ki Nagy István egy szakújságíróknak tartott háttér-beszélgetésen. Az agrárminiszter hozzátette: "nekik, értük ültetjük a fákat, joguk van arra, hogy ott lehessenek az első kapavágásnál", ezért várhatóan jövő tavasztól a fiatalok is részt vehetnek az ország fásításában.

A fiatalok között konszenzus van a klímavédelem fontosságának kérdésében, és ez további lökést adhat a nagyszabású fásítási programnak is, amelynek keretében 5 százalékkal növekedhet hazánk erdőborítottsága – mondta Nagy István egy szakmai háttér-beszélgetésen, hozzátéve: a fiatalok tele vannak energiával és tenni akarással, amely újabb lökést adhat az országfásításnak, amelyben jövő tavasztól ők is részt vehetnek. Az agrárminiszter fontosnak nevezte, hogy a fiatalok lehetőséget kaphassanak saját jövőjük védelmére és bekapcsolódhassanak az országos munkába.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a természet védelme a generációk közös felelőssége, együtt kell dolgozniuk érte. Ugyanakkor megjegyezte: fontos, hogy a politikai játéktérből kikerüljön a klímavédelem kérdése.

PestiSracok facebook image

A magánerdők telepítésében nagy lehetőség van

Az agrárminiszter négy nagy területcsoportot nevezett meg, ahol a klímavédelmi cselekvések jelenleg is zajlanak: ezek a magánszektor, az állam, az önkormányzatok és a civil kezdeményezések. Mint kifejtette: mivel az állami erdők területe nem növelhető, ezért indították azt a nagyszabású támogatási programot, amely a magánerdők létesítését segíti elő, és amelyről korábban portálunk is részletesen beszámolt. Az állami lehetőségekre térve a barnamezős területek erdőtelepítési célú hasznosítását említette. Mint elmondta, jelenleg az alkalmas területek felmérése zajlik, de az már most látszik, hogy több tízezer hektárról van szó. Az önkormányzatok bevonása kapcsán a parkok és az útszéli területek fásítását nevezte meg fontos feladatként.

Aki fát ültet, gondol a jövőre

Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár a beszélgetésen arról beszélt: úgy mondják, aki erdőt telepít, az gondol a jövőre. Hozzátette: aki ma erdőt telepít, kétszeresen kell gondolnia a jövőre, hiszen olyan fafajtákat kell ültetnie, amelyek képesek lesznek megbirkózni a felmelegedés kihívásaival; ezért is jelenthető ki, hogy paradigmaváltás előtt áll az ágazat. Az államtitkár három olyan pillérről beszélt, amely a szemléletváltást erősítheti. Elmondta: fontos, hogy a már meglévő 2 millió hektárnyi erdő fenntartásával és egészségének megóvásával tartható legyen a jelenlegi közel 5 millió tonna/éves szénmegkötő képesség. Hozzátette: a magánerdők telepítése szintén jelentős a felmelegedés elleni cselekvésben, hiszen a rendszerváltás óta 200 ezer hektár erdőterületet telepített a magánszektor, amely a hazai erdőállomány 10 százalékát jelenti, ám szénmegkötő kapacitásának nagysága tekintetében ez 25 százalékot jelent. Úgy vélte, ha ez a tendencia folytatódik, akkor az erdőtelepítések révén hihetetlen előrelépéseket lehet tenni a klímavédelem területén. A harmadik pillér Zambó Péter szerint a környezeti nevelés szempontja, a fiatalok erdőkkel kapcsolatos ismereteinek bővítése. Mint elmondta, 2010-2019 között 40 ezerről 90 ezerre nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik évente erdei iskolába látogattak, továbbá idén négyezer gyerek és ezer pedagógus vett részt az erdészeti vándortáborokban. Az államtitkár úgy vélte: ha ezen fiataloknak csak egy részét sikerült a környezetvédelem ügyének megnyerni, az már jelentős sikert jelent.

Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI (a kép illusztráció – diákok fát ültetnek az Ipoly Erdő Zrt. területén, a Nógrád megyei Diósjenő közelében)

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.