„Vendégmunkás vagy migráns? Ami közös bennük: mindkét esetben az országunkba érkező idegenről van szó. Azonban közel sem ugyanaz a kettő” − fogalmazott a Facebook-posztjában Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár.
Mint kifejtette: migránscsoportokat valamennyiünk látott már elégszer.
Elég, ha a 2015 késő nyarán Magyarországon keresztülmasírozó embertömegekre gondolunk, akiknek látványa a retinánkba égett. Ezek az emberek nem az életükért menekültek, hiszen nem álltak meg a hazájukhoz legközelebbi országban, hanem a jobb élet reményében indultak a sokszor veszélyes és kockázatos útra. Ők elsősorban nem dolgozni szeretnének, hanem nyugati módon, jólétben élni
– saját civilizációjukat, kultúrájukat megőrizve. Részletezte továbbá, hogy a Gastarbeiter, azaz a vendégmunkás – a törvény szavaival élve – „munkavállalás céljából Magyarországra érkező és Magyarországon a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényben meghatározott feltételek és foglalkoztató által kilencven napot meghaladóan foglalkoztatott, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli, harmadik ország állampolgára”.
Tudjuk, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, nagyjából nyolcvan–kilencven ezer álláshely betöltetlen, ami a magyar gazdasági fejlődés miatt akár növekedhet is. Nem akarunk olyan ország lenni, ahol a migráció melletti legjobb érv az, hogy egyszerűen máshogyan nem lehet megoldani a munkaerőhiányt
− emelte ki az államtitkár.
Pedig van más válasz: a családbarát Magyarország, ahol a család az első, és ahol a kihívást demográfiai intézkedésekkel gyűrjük le. Lehet, hogy több időt és több pénzt igényel, de végül Magyarország magyar ország maradhat. Nem akarjuk elkövetni azokat a hibákat, amelyeket a nyugati országok a hatvanas–hetvenes évektől kezdve elkövettek, s amelyeknek jelenleg épp a levét isszák. Batsányi Jánost idézve: vigyázó szemetek Párizsra vessétek…
– tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a különbség a migráns és a vendégmunkás között egyszerűbb, mint gondolnánk: a vendégmunkás vendég, és a munka végeztével hazamegy. Az Országgyűlés a múlt héten éppen ennek a különbségnek a világossá tétele érdekében fogadta el a külföldi vendégmunkások hazai munkavállalását szabályozó törvényt. E törvény szerint csak olyan emberek jöhetnek Magyarországra, akik dolgozni szeretnének, itt-tartózkodásuk pedig legfeljebb három évre szól, és csak annyian jöhetnek, amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon. Ráadásul akkor is csak olyan állásban, amelyet bár megpróbáltak magyar munkaerővel betölteni, nem sikerült. A vendégmunkásért a munkáltatónak kell felelősséget vállalnia, aki behozta őt, és neki is kell gondoskodnia arról, hogy az itt-tartózkodási engedély lejártát követően elhagyja Magyarországot.
Világos, rendezett, következetes rendszer. Láthatóan a baloldali ellenzék mindezt nem hajlandó tudomásul venni, és a magyar állampolgárokat megvezeti, amikor arról szónokol, hogy a kormány bevándorlóországgá teszi hazánkat. Ne higgyünk nekik! Magyarország kormánya továbbra is harcol – a magyarországi baloldal brüsszeli szövetségesei ellenében is – a migránsok kötelező betelepítése ellen
− zárta posztját Nagy János.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/STRINGER
Facebook
Twitter
YouTube
RSS