A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján 2024 februárjában 3,7 százalékra mérséklődött az infláció. A kormány már októberre egy számjegyűre szorította vissza az áremelkedés mértékét, ami januárra 3,8 százalékra mérséklődött. Így 2024 elejére a magyar infláció gyakorlatilag összeomlott, kevesebb, mint hatodára esett vissza, és ez a csökkenés folytatódott februárban – értékelte a legfrissebb adatokat közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A háztartási energia ára éves alapon 9,0 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gázért 19,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 2,0 százalékkal kerültek kevesebbe, csökkent a használt személygépkocsik ára is 10,5 százalékkal, a járműüzemanyagok pedig 2,4 százalékkal lettek olcsóbbak. Emellett számos élelmiszer ára csökkent 2024 januárjához képest: a baromfihús 1,3 százalékkal, a sertéshús 1,2 százalékkal, a tojás 1,5 százalékkal, a cukor 3,4 százalékkal kerül kevesebbe, mint az előző hónapban – idézte a KSH adatait az NGM.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat értékelve a közleményben kiemelte: az infláció összeomlása annak köszönhető, hogy a kormány olyan célzott és eredményes intézkedéseket vezetett be, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. A miniszter kifejtette, hogy a szeptemberi fordulat óta ismét nőnek a reálbérek, köszönhetően az infláció folyamatos mérséklődésének, továbbá a decemberi 15 százalékos minimálbér-, valamint 10 százalékos garantáltbérminimum-emelésnek, és ezt fogja tovább erősíteni a pedagógus-béremelés és az általános bérdinamika is.
2024-ben, a tartósan alacsony inflációt és az idei évre vonatkozó bérajánlatokat figyelembe véve akár 5–6 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek
– vélekedett a miniszter.
Az infláció sikeres letörését követően a kormány már minden erejével a 2024-es év fő feladatára, a gazdasági növekedés helyreállítására fókuszál. Ennek eléréséhez a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával tovább kell fokozni a 15–64 éves korosztály munkaerőpiaci aktivitását, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, valamint a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást
– fogalmazott Nagy Márton.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Facebook
Twitter
YouTube
RSS