Navracsics Tibor: cél az egyes területi specialitásokra érzékeny fejlesztéspolitika kialakítása
A kormány célja, hogy Magyarországon ismét olyan fejlesztéspolitika legyen, amely érzékeny az egyes területi specialitásokra – mondta a területfejlesztési miniszter csütörtökön, Győrben, a Széchenyi István Egyetem (SZE) és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett Víz, amit akartunk elnevezésű eseményen.
Navracsics Tibor kiemelte: miközben úgy gondoljuk, hogy az ország homogén egység egyebek mellett kulturális, történelmi és etnikai szempontból, ez a regionális fejlődés szempontjából nem mondható el. Meggyőződése szerint az a "széttartó fejlődés", amely ma már egyértelműen látszik a magyarországi régiók között, már korlátot szab a fejlesztéspolitikának.
Amennyiben megtarjuk a központosított fejlesztéspolitikai logikát, akkor Magyarországon nőni fognak a területi különbségek
– mondta, hozzátéve, hogy a közép- és nyugat-dunántúli területek esetében már lehet látni, hogy megcsappan a fejlődés lendülete. Az esemény fókuszában a Szigetköz és a Csallóköz mint turisztikai terület szerepelt. Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte, hogy a szigetközi térség Győr úgynevezett funkcionális városrészeként jelenik meg. Ebbe a térségbe beletartozik tágabb értelemben Mosonmagyaróvár is. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy Győr nemzetgazdasági szempontból fontos, ugyanakkor kényes helyzetben is van: a megyeszékhely az egyik legfontosabb motorja a Budapesten kívüli nemzetgazdaságnak, sok szállal kötődik az autópálya révén a fővároshoz, ugyanakkor fontos, hogy önálló gazdasági centrum is lenni tudjon.
A Budapest–Bécs–Pozsony háromszög közepén helyezkedik el, ahol meg kell találnia a helyét
– mondta, hozzátéve: óriási várospolitikai feladat, hogy a város megmaradjon ipari–gazdasági központként, ugyanakkor ne tegye tönkre a környezetében lévő térségeket.
Bonyolult, de inspiráló feladat is, hogy úgy definiáljuk ezt a térséget, hogy egyszerre tudjon megfelelni az ipari kihívásoknak, valamint a helyi fejlesztéseknek és közösségnek is
– mondta. A területfejlesztési miniszter szerint ennek a feladatnak természetes intézményi keretet adna a fejlesztési tanácsok keretrendszere.
Érsek Árpád volt szlovákiai közlekedési és építésügyi miniszter előadásában azt emelte ki, hogy a térségben az Öreg-Duna hajózásának jobb kihasználásával lehetne elérni a csallóközi és szigetközi látogatók számának emelkedését.
Ehhez "jó volna" egy kikötő építése a területre
– tette hozzá. Szerinte a térség fejlődéséhez szükség lenne szlovák oldalról arra, hogy kiépítsék a szennyvíztisztítókat és átemelőket, valamint támogassák valamilyen formában a szálláshelyek fejlődését.
Simon Róbert Balázs, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt emelte ki köszöntőjében, hogy több mint egy éve adták át Vének és Gönyű térségében azt a fenékküszöböt, amely biztosítja az állandó vízszintet a Mosoni-Dunán. Az állandó vízszint révén a turizmus megélénkült, és felmerült az az igény, hogy a szigetközi és a csallóközi települések és a folyami ágrendszer is fejlődjön. Dézsi Csaba András (Fidesz–KDNP), Győr polgármestere azt emelte ki, hogy ki kell alakítani és társadalmasítani a város vízi koncepcióját, mert békében kell élni a vizeken a horgászoknak, a sportolóknak, az úszni és a hajózni vágyóknak. Széles Sándor, a Győr-Moson-Sopron vármegyei főispán pedig arról beszélt, hogy a termálvizek hasznosításában is eredményesnek kell lenni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás
