Öt napon keresztül tartott a népszavazás az Oroszország által megszállt ukrajnai tartományokban. A szeptember 28-án lezárult népszavazáson a zaporizzsjai, herszoni, luhanszki és donyecki térségben egyaránt az igen szavazatok győztek az Oroszországhoz való csatlakozás kérdésében. A népszavazás eredményét ugyan a nemzetközi jogra hivatkozva a nemzetközi közösség meghatározó tagjai egyhangúlag érvénytelennek nevezték, Putyin azonban ma ünnepélyesen bejelentette a Kremlben Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon Oroszországhoz csatolását.
A négy megye lakosságának többsége népszavazáson úgy nyilatkozott, hogy Oroszországhoz szeretne tartozni. Bár a népszavazás eredményét a nyugati országok nem fogadják el, sőt a hírekben is látszat-népszavazásként emlegetik, illetve az Európai Unió reakcióként újabb durva szankciók kivetéséről is döntött, Putyin ma „egyesítette a népét”.
Orosz akadálya nem volt az ukrán tartományok elcsatolásának
Csizmadia Tamás elemző a PestiSrácok.hu-nak elmondta: Putyin elsőként alá kellett, hogy írja a két darab, eddig Ukrajna területét képező tartomány függetlenségének elismeréséről szóló elnöki rendeletet. Ezt a jogi aktust az Orosz Föderációhoz való csatlakozást megelőzően kellett megtenni Zaporizzsja és Herszon tartományok esetében. Fontos kiemelni, hogy Donyeck és Luhanszk megyék függetlenségét Oroszország már február 21-én, három nappal a háború kitörése előtt elismerte.
A mai esemény a két másik tartományra, Zaporizzsja és Herszon tartományra vonatkozó jogi aktus
– hangsúlyozta az elemző, aki hozzátette, hogy mindkét tartomány esetében kijelenthető, hogy a népszavazás eredménye nem a megye teljes területére vonatkozik. Putyin közlése alapján a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz, a herszoni és a zaporizzsjai régió határai még kijelölésre várnak. Zaporizzsja megye azonos nevű fővárosa ukrán ellenőrzés alatt áll.
Fontos része a mai eseménynek az is, hogy az orosz alsóháznak, a Dumának és a szenátusnak is jóvá kell hagynia a csatlakozást, ez azonban a kormánypárti többség miatt nem okoz problémát
– mondta lapunknak Csizmadia Tamás.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel
Vlagyimir Putyin szeptember 30-án írta alá a négy régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló rendeletet. Az orosz elnök a csatlakozási egyezmények aláírási szertartásán a harci cselekmények azonnali befejezésére és a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre szólította fel a “kijevi rezsimet”. Leszögezte ugyanakkor, hogy Oroszország “nem fogja elárulni a felszabadított területek” lakosságát. Putyin szerint a népszavazáson egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségére és önrendelkezésének joga alapján. Egyúttal kijelentette azt is, hogy Moszkva nem törekszik a Szovjetunió helyreállítására.
Népszavazás a nemzetközi ellenszélben
A népszavazások eredményeit a nyugati országok, Magyarországot is beleértve egyhangúan érvénytelennek tekintik. Csizmadia Tamás szerint a legtöbb ország esetében egy „protokoll” döntésről van szó, ugyanis a nemzetközi jog általános alapelveire hivatkozva nem fogadhatják el ezt, az Ukrajna szuverenitását egyértelműen sértő döntést. Az elemző szerint a nemzetközi jog értelmében az oroszoknak be kellett kalkulálni, hogy a többség nem fogja elfogadni a népszavazás eredményét. Csizmadia szerint ugyanakkor a háború folytatását ez a helyzet nagy mértékben egyelőre nem befolyásolja, ugyanis a régiók csatlakozása jelenleg csupán jogi processzusnak minősül.
Itt annak a ténye számít most, hogy meddig tart a front. Ami a későbbiekben érdekes lehet, hogy itt nem teljes tartományokról van szó, ugyanis Zaporizzsja esetében például a tartomány központja kiesik az orosz kontroll alól. Ennek a jogi megoldása a későbbiekben még teremthet érdekes helyzetet
– véli az elemző.
Bergyanszk, 2022. szeptember 26.
Nőbeteg voksol kórházi ágyán a Zaporizzsja megyei Bergyanszkban 2022. szeptember 26-án, az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióinak Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazáson. MTI/EPA
Csizmadia Tamás szerint a helyzet eredeti jelentősége a fontos, hogy a tárgyalt tartományok most orosz területté válnak, tehát a megvédésükhöz gyakorlatilag bármilyen katonai eszközt be lehet majd vetni.
Az esemény alkalmából a Kreml György termét megtöltő politikusok és közéleti szereplők tapssal, és “Oroszország, Oroszország!” ovációval köszöntötték a megszállt ukrajnai területek annektálását.
(PestiSrácok.hu, MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)
Hungaricus viator
2022-10-02 at 08:01
Karpátalja Benes és Sztalin alkuja révén került a Szovjetuniohoz csatolásra. Olyan területet “engedett át Benes ami akkor Magyarország része volt. Szovjet belügy volt aztán hogy az Ukran Szk része lett majd vitte magával Ukrajna a “függetlenségbe” Itt az ideje rendezni a terület jelyzetét. A lehtisztább dolod lenne a helyi népszavazás.
Bismarck
2022-09-30 at 19:41
Európa biztonságát egy másik kontinens igazgatja. Saját erő nincs. Keleti határokat pedig Oroszország úgy módosítja,ahogy az érdeke kívánja. Ez a realitás.
1 Enaki
2022-09-30 at 18:28
Usa talpnyalòja nem fèrsz a bőrödbe. Te szemèt,màr eladtad Ujrajnàt,mit akarsz mèg? Remèlem ,hogy a Nagyarok,ès jò pàr àllam,nem szavazza meg Ujrajna Natò csatlakozàsàt.
Miklós
2022-09-30 at 18:10
Nagyon helyes. Nem kellett volna az orosz kisebbséget vegzálni, meg beengedni a Nyugat ragadozóit.
Orientál
2022-09-30 at 18:01
Hogyha a koszovóiaknak lehetett akkor másnak is lehessen.
1 Enaki
2022-09-30 at 17:57
Csak ūdvözölni tudom,a tartomànyok Oroszorszàghoz való csatolàsàt. A nèpszavazàs,megerősìtette a nèp akaratàt,miszerint az anyaorszàghoz valò tartozàst erősītettèk meg. Putyin jò vezetője hazàjànak. Nem kötelezte el magàt ,önàllò àllam. Nem tedd ide,tedd oda Zsekenszkij,aki eladta hazàjàt. Hajrà Putyin
K
2022-09-30 at 17:57
Az egy jogos cselekedet volt hogy ezeket a megyéket Oroszorvág visszavette, de szerintem ez még csak a kezdet, még Kiev is hátra van, az is orosz terület.
Sajnálom hogy a magyar külügy már nem olyan önálló hogy egy külpolitikai ügyben mint a mostani területi visszacsatolás, nem dönthet önállóan, és kénytelen az EU döntéshez csatlakozni.
hufi
2022-09-30 at 17:38
Tisztelt PG!
PG
2022-09-30 at 16:51
Nagyszerűen fogalmazta meg gondolatait, ez egy kis történelmi áttekintés.
Bennem meg az vetődött fel, hogy az USA foggal-körömmel ragaszkodik Ukrajnához, Zelenszkij elvtárshoz.
Vannak elképzeléseim, hogy miért, ellenben majd a haladárok rámsütik, hogy ez egy összeesküvés-elmélet.
Nagyra becsülöm Putin urat, hogy Oroszországot szolgálja!
na4
2022-09-30 at 17:37
Remélem ezzel aztán lassan be is fejeződik a konfliktus. Legyen béke.
Girolámo
2022-09-30 at 17:36
Atom előtt még ronggyá löveti Kievet.
Figyelmeztető felszólítás után.
A Nagy Testvér figyel téged
2022-09-30 at 17:12
Zelenszkij bejelentette, hogy “sürgős” kérelmet nyújt be Ukrajna NATO-csatlakozására
Ma, 17:37
Zelenszkij bejelentette, hogy “sürgős” kérelmet nyújt be Ukrajna NATO-csatlakozására
Megjelent a kijevi rezsim első reakciója arra, hogy Moszkvában aláírták a föderáció új tagjainak Oroszországba való felvételéről szóló állami törvényeket – a Hersoni régió, a Zaporozsje, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságok. Kijevből értesülések szerint „sürgős” NATO-tagsági kérelmet nyújtottak be.
Ezt Zelenszkij kijelentette a kijevi rezsim vezetője.
Ukrajna elnöke elmondta, hogy ma hivatalos kérelmet nyújtanak be Ukrajna csatlakozására az észak-atlanti szövetséghez. Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy jogilag megszilárdítsák azt, amit “valójában elfogadtak”.
Zelensky:
Aláírjuk a NATO-hoz való gyorsított csatlakozási kérelmet.
A NATO-tag országok vezetőinek reakciójáról egyelőre nincs adat. Emlékezzünk vissza, hogy egy állam NATO-ba való felvételéhez kivétel nélkül minden résztvevő jóváhagyása szükséges.
Korábban ugyanis a NATO-ba is bejutni kívánó Grúzia hatóságai szembeszálltak az ukrán fél kiváltságaival. Tbiliszi kijelentette, hogy ők, mint Ukrajna, “megérdemlik, hogy felvegyék őket az észak-atlanti szövetségbe”. A NATO kapui azonban mindmáig zárva maradtak Grúzia és Ukrajnából megmaradt része előtt is.
https://topwar.ru/202643-zelenskij-zajavil-o-podache-srochnoj-zajavki-na-vstuplenie-ukrainy-v-nato.html
Soha nem lesz NATO tag az ukroNácik jelenlegi területe, mert egy jelenlegi tag nem hülye beszállni egy eleve vesztes háborúba, és a NATO alapokmány sem engedi háborúban álló ország belépését!
PG
2022-09-30 at 16:51
Én helyes és logikus lépésnek tartom az érintett tartományok Oroszországhoz csatolását. Ugyanis ott orosz nemzetiségű nép él. Ukrajna egyébként önálló országként a történelem folyamán nem létezett. Pusztán a szovjet hatóságok jelölték ki. Például a Krím félszigetet még Hruscsov ajándékozta Ukrajnának. Tehát egy mondvacsinált ország, méghozzá több nemzetiséggel. A világháborúkban megszerzett területek nagy részét is oda csatolták. Így vannak ott nemcsak ukránok (akik határvidéki oroszok) hanem lengyelek, magyarok, ruszinok, románok cigányok, stb. nemzetek. Szóval nem valami történelmi hagyományokkal rendelkező állam, mint pl. Lengyelország, vagy Magyarország.
Tehát azt a bunkóságot, hogy ott csak ukránul lehessen beszélni, egy fasiszta ideológia alapján az ukránok agyalták ki. Most, hogy Sorosék bevásárolták oda magukat, és már a földjeiket is felvásárolták, persze nem tetszik az USA-nak, hogy az oroszok véget vetnek a vircsaftjuknak.
Bugris
2022-09-30 at 16:44
Érdekes, ezek a jogi követelmények 1920-ban, Magyarország feldarabolásánál nem számítottak.