Nekimennek a patrióták a kommunista utcaneveknek
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár előtti Szabó Ervin téren, egy rövid performansz keretében hívta fel a figyelmet a Magyar Patrióták Közössége az országszerte máig megtalálható kommunista utcanevekre. A szervezet mintegy ezer olyan közterületet gyűjtött össze, amelyek elnevezése a kommunista terrorhoz, az abban részt vevő személyekhez kötődik. Ezek meghagyása 2013 óta mulasztásos törvénysértésnek minősül, azonban feltehetően nem véletlenül hagyták meg az ilyen köztérneveket a jellemzően inkább baloldali vezetésű önkormányzatok. A Magyar Patrióták Közössége ezért egyből a kormányhivatalokhoz fordul a törvénytelen állapotok felszámolásáért.
A fiatalokból álló csapat előbb demonstratívan kivágta a magukkal hozott molinón lévő „Vörös csillag utca” névtábla közepét, ugyanúgy, ahogy ’56-ban a Rákosi-címert vágták ki a magyar zászlóból, majd egy ugyanilyen kivágást jelképező matricát ragasztottak fel a „Szabó Ervin tér” táblára. A helyszínválasztás is jelképes volt: az ország legfontosabb közkönyvtára és az épület előtti tér egy kommunista ideológusról van elnevezve, aki a könyvtárigazgatói tisztségét is a bolsevizmus eszméjének terjesztésére használta fel.
Nálunk azonban három évtizeddel a kommunizmus vége után, az állítólagos orbáni diktatúra kilencedik évében is tömegével vannak ilyen és hasonló köztérnevek. A Magyar Patrióták Közösségét ez nem csupán zavarja, mint a jóérzésű, nem kommunista vagy liberális fogyatékkal élő embereket, hanem dolgozni is hajlandóak a helyzet megváltoztatásáért, és elvégzik a törvénysértéssel nem törődő önkormányzatok munkáját. 2013. január 1-je óta ugyanis törvény tiltja Magyarországon a kommunista diktatúrához kötődő közterületi elnevezések használatát.
Sokan laknak bűnözőkről elnevezett utcában
Harminc évvel a rendszerváltozás után, és a törvény hatályba lépése után hat évvel – egyesületünk tagjai utánajártak, megszámolták – mintegy ezer kommunista utcanév található Magyarországon
– hívta fel a figyelmet a Magyar Patrióták Közössége nevében felszólaló Hetzmann Róbert. Emlékeztetett, hogy sok utca, tér, park és más közterület máig tömeggyilkosok, terroristák, hazaárulók és különböző népnyúzó személyiségek nevét viseli, illetve a Tanácsköztársasághoz vagy a szovjet megszálláshoz kötődő eseményre emlékeztet. Hetzmann kitért Szabó Ervin illegális kommunista ténykedésére, a Tisza István ellen tervezett merényletére, valamint arra, hogy az egykori könyvtárigazgató helyesnek tartotta a forradalmi terrort.
Olyan személyek neveit nem viselhetik közintézményeink, akik a magyar néppel szemben küzdöttek, és a törvényesen megválasztott magyar miniszterelnök ellen szerveztek merényletet. Ezek az utcanevek nem születtek. Ezeket egy diktatórikus rendszer adta, amely a korábbi utcanevek eltörlésével állította ezen személyeket hamis példaképként a társadalom elé
– nyomatékosította Hetzmann. Az egyesület tagjai minden egyes érintett köztérnevet összegyűjtöttek, és minden ilyen név ellen közérdekű bejelentéssel fordulnak a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz; az első leveleket a mai nap folyamán postázták. Ezt követően levélben fogják kérni Gulyás Gergelyt, a kormányhivatalok legfőbb felügyeletét is ellátó kancelláriaminisztert, hogy hasson oda az eljárások megfelelő lebonyolítása és a folyamat megnyugtató rendezése érdekében. Az egyesület folyamodványát a honlapjukon alá is lehet írni, erősítve az utcanevek cseréjét szorgalmazó kezdeményezést.
Még mindig a nyakunkon ül a kommunista szellemiség
Persze sokak szemét zavarták eddig is ezek a kommunista utcanevek, de amint megtudtuk, előfordult már, hogy a hozzájuk valamiért ragaszkodó önkormányzatok ráfogták a Ságvári utcára, hogy az Ságvárról van elnevezve, vagy a Vorosilov utcára, hogy azt egy orosz tudósról nevezték el. A jelenleg is uralkodó szellemiségről ráadásul nemcsak a Szamuely Tibor utcák és Vörös Hadsereg terek árulkodnak, hanem például a Táncsics Mihályról elnevezett közterek is. Az 1848-as forradalom által kiszabadított politikus ugyan terrorban nem volt érintett, de a kommunista szellemiség terjesztése miatt ült börtönben. Dózsa György még különösebb eset, hiszen nem a személye ellentmondásos, hanem az, hogy a kommunista propaganda faragott belőle népi hőst – ezt tükrözi a történelmi súlyához képest aránytalanul sok, róla elnevezett köztér. Eközben viszont sok jelentős magyar neve alig-alig köszön vissza, és a Magyar Patrióták Közösségétől származó információ szerint az is előfordul, hogy egy-egy falu egyetlen híres szülöttének nevét semmilyen utca nem viseli a községben, miközben a falu főutcáját például Ságvári Endre utcának vagy éppen Vörös csillag utcának hívják.
Az új nevekre is figyelni kell
Az pedig csak a történet egyik része, hogy el kéne végre tüntetni a kommunista terrort dicsőítő utcaneveket. Ezeket ugyanis valamire át is kell majd nevezni, ami szintén nem ígérkezik könnyű feladatnak egy olyan országban, ahol jó néhány önkormányzat ragaszkodik a kommunista nevekhez. Azt sem lesz könnyű elérni, hogy ezeket ne Szegfű utcák, Vörös rózsa utcák, Béke utcák meg női nevekről elnevezett utcák váltsák fel a szokásos trükk szerint, hanem olyan jeles magyar személyek nevét vegyék elő, akik tényleg érdemesek erre. Kezdhetnék például rögtön a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral és az épület előtti térrel, tisztelegve Pray György, a modern magyar könyvtártudomány XVIII. századi megalapozója előtt.
De persze Szabó Ervint se szabad elfelejteni. Ő maradjon olyan tanulság, hogy a kommunisták a fennálló rendszerbe belesimulva, látszólag hasznos munkát végezve is képesek a saját ideológiájuk kizárólagos népszerűsítésére és az uszító aknamunkára, ezzel tartós károkat okozva a magyarságnak.
