Félidejéhez érkezik a Scholz-kormány regnálása, ez pedig egy olyan szituáció, amikor mind a kabinet, mind a választópolgárok értékelik az eddigi munkát. Ami az előbbit illeti, a kancellár beindította a végtelen felvételt egy „minden nagyon szép, minden nagyon jó” frázissal, ám az utóbbi miatt igencsak osztogatják a pofonokat a szavazók. A választók az eddigi munkát annyira pocséknak találják, hogy a kormánykoalíció pártjainak a népszerűsége totális mélyponton hever. Ennek egyik oka pedig az, hogy a kormány nem azokkal a proglémákkal foglalkozik, amik az embereket érintik.
A felmérések szerint – ha most lennének a választások – a jelzőlámpa-koalíció a szavazatok mindössze 38 százalékát szerezné meg. A Scholz-féle szociáldemokraták 18, a Zöldek 13, míg a Lindner pénzügyminiszter fémjelezte szabaddemokraták 7 százalékon állnak, ezzel gyakorlatilag a politikai túlélésért küzdenének. A legnagyobb egyéni vesztes kétségtelenül a Zöldek gazdasági minisztere, Robert Habeck, akiről a megkérdezett németek 50 százaléka már nyár elején azt mondta, jobb lenne, ha lemondana és hazamenne fotelpolitizálni.
Nem az emberet érintő problémákkal foglalkoznak
Van egy óriási probléma, amely megvilágítja az országos elégedetlenség egy másik szegmensét is: kiderült, hogy a Scholz-kabinet egyáltalán nem azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyeket a német polgárok döntő többsége fontosnak tart. Egy szeptember elején készült felmérés szerint a koalíció sikertelenségének elsődleges oka, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a szavazók valós problémáit, helyette belemenekül egy olyan buborékpolitizálásba, amelynek a témái viszont épp a társadalmat nem érdeklik.
A felmérés szerint a kormány által prioritásként kezelt „önrendelkezési törvényt”, vagyis azt, hogy 14 éves kortól mindenki eldöntheti, hogy férfiként vagy nőként definiálja magát, és ha kíván, keresztnevet is változtathat (Olafból például Ursulára, Annalenáról Robertre), a szavazók mindössze 5,8 százaléka tartja értelmes jogalkotási munkának. A gyermekbiztonsági törvénnyel a voksolók 19,6 százaléka foglalkozik, de még a Habeck-féle, egyébként valóban mindenkit érintő kazántörvény is csak 20,5 százalékot hoz lázba – ez utóbbi nyilvánvalóan azért, mert mindenki úgy érzi, nem igényel azonnali megoldást. Mint kiderült, a válaszadók egész másokat sorolnak a megoldandó problémák közé, mint a kormány.
Kevesebb bürokráciát, kevesebb adót
A megkérdezettek 63,4 százaléka szerint a kormányzatot és a közigazgatást meg kellene szabadítani a bénító bürokráciától, amely ellehetetlenít mindent. A kormány ugyan hadat üzent a bürokráciának, ám míg egyes szabályokat leegyszerűsített, annyi újat vezetett be, hogy a végeredmény nagyjából az lett, ahonnan a folyamat elindult. A második helyen cseppet sem meglepő módon a gazdasági terhek enyhítése szerepel, ezt a felmérésben résztvevők 44,1 százaléka kezelte kiemelten. A listán szerepelnek még az energiaadók eltörlésével vagy az atomerőművek újraindításával kapcsolatos állampolgári észrevételek is, ám a Scholz-kormány valahol nagyon messze jár már saját szavazóitól, és – kissé morbid, de aktuális hasonlattal – kutyafuttában morog vissza egy halk nemet.
Forrás: Mandiner, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS